Népszava, 2023. szeptember (150. évfolyam, 204-229. szám)

2023-09-21 / 221. szám

nr­I­m­I­Pi­D­l_ l_ r­l_ YJ NÉPSZAVA I Q 2023. szeptember 21., csütörtök I «J NER-es vízbe csobbanhat­­ a Nemzetközi Úszószövetség BIZNISZ Az orosz-magyar milliárdos, Rahimkulov Ruszlán beruházásaként épülő Láng­negyedbe költözhet az Orbán-kormány erőteljes lobbizásának eredményeként Budapestre áttelepülő World Aquatics. SZALAI ANNA Színes-szagos prezentációval mutat­ták be a nyár közepén a vizes sporto­kat tömörítő World Aquatics (WA) új, Budapestre tervezett központját. A kisfilmben a Láng Gépgyár műem­léki védettségű Eisele-csarnokára, illetve a mellette lévő, szintén régi üzemi tömbre kísértetiesen emlé­keztető épületek, valamint ezeket körbeölelő új, modern házak tűntek fel a Nemzetközi Úszószövetség új központjaként. (Az épületbelsőkről készült látványterveken is fellelhe­tők voltak az üzemcsarnok építészeti jegyei.) A komplexumban a prezen­táció tanúsága szerint loftirodák, éttermek, VIP-részlegek, medencék, műugráshoz használatos tornyok, va­lamint edzőtermek és szálláshelyek is lesznek. A prezentációban a ko­rábban Láng-negyedként megismert látványtervek köszöntek vissza. (Ezt korábban a Telex is felvetette.) „Az új központban nem az irodák lesznek fókuszban. Amikor belép va­laki az új épület ajtaján, nem az elnöki hivatalt látja (...). Vizet fog látni. Szál­lások, gyakorlótermek a lehető legkö­zelebb a vízhez” - magyarázta Husza­in al-Muszallam, a szövetség elnöke. Átvitt értelemben is igaza van, hiszen közel van a korábban az úszó-világ­­bajnokságnak helyet adó Duna Aré­na és a folyó is. Az elnök arra is kitért beszédében, hogy a kongresszus elé hozott javaslatot sok tárgyalás előz­te meg a lehetséges új helyszínekről, de meghallgatva az ajánlatokat, a ma­gyar kormányét találták a legjobbnak. Erről nem árult el több részletet. Az utána felszólaló Szijjártó Pé­ter külgazdasági és külügyminiszter azonban elmondta, hogy a magyar kormány 15 évig ingyen biztosítja a helyszínt, kész adókedvezményeket adni és mentességet biztosítani bizo­nyos engedélyezési eljárásokra. Azt is hozzátette, hogy a szükséges infra­strukturális beruházásokról már el is kezdődtek az egyeztetések. A megál­lapodást ott helyben, a kongresszus támogató döntése után alá is írták. Az Országgyűlés elé majd Szijjártó Péter terjeszti be. Egyelőre nincs a parla­menti irományok között. A helyszínről, a magyar kormány pénzügyi szerepvállalásáról azóta sem árultak el többet. A Népszava kérdéseire nem válaszolt a külügy­minisztérium. Az viszont már a kong­resszuson elhangzott, hogy a költöz­ködés már jövőre megkezdődne, de az új központ 2026-27-ben nyithatna meg teljes egészében. Ez kiválóan illeszkedik az orosz milliárdos érdekeltsége által elindí­tott XIII. kerületi Láng-negyed be­ruházási ütemtervébe. Ahogy ar­ról korábban a Népszava beszámolt: az egykori angyalföldi iparterületet 2021 novemberében elsőként nyil­vánította rozsdaövezeti akcióterü­letté az Orbán-kormány, gyorsított és könnyített engedélyezési eljárást téve ezzel lehetővé. Tavaly február­ban a beruházás helyszínéül szolgáló területre akkor még csupán vételi jo­got bejegyeztető Southblaze Kft. ké­relmére a Tárnai Richárd vezette - a Liget-projekt épületeit is átengedő - Pest Megyei Kormányhivatal már le is zárta a környezetvédelmi eljá­rást, megállapítva, hogy a több mint 8 hektáron elterülő épületegyüttesnek nincs jelentős környezeti hatása. Mindez kissé meglepő volt, hiszen a tervek szerint összesen 280 ezer négyzetméternyi ingatlan épül a fel­szín felett, és további 130 ezer négy­zetméter alatta. A meglévő épülete­ket a Váci út és a Turbina utca sarkán álló, műemléki védettséget élvező, Alpár Ignác tervezte Eisele-csarnok és a mellette lévő régi üzemépület ki­vételével elbontják. Helyükre lakó- és irodaház, szálloda, üzlet és parko­ló épül, több épület magassága is eléri majd a 65 métert. A beépítés sűrűsé­gére jellemző, hogy az épületek kö­zötti zöld terület előírt 25 százalékos minimumát csak úgy tudják elérni, ha a tetőkerteket is beleszámítják. A kivitelezés az eredeti tervek szerint már tavaly megkezdődött volna, és 2031 végén zárulna. De ennek egyelőre nincs nyoma, a területen nem sok minden történt. A védettséget nem élvező épületeket elbontották, még ott a bontási törme­lék java. Az üres placcon Volán-bu­szok parkolnak. Néhány helyiséget bérbe adtak. Építkezésnek azonban egyelőre semmi nyoma. De most már aligha kell sokáig várni. Az Or­bán-kormány által különféle - egye­lőre nem ismert pénzügyi terhet je­lentő - ígéretekkel idecsábított WA hosszú távú megbízható bérlőt, ke­vésbé valószínűbb esetben vásárlót jelenthet a magyar kormánnyal rég­óta jó kapcsolatokat ápoló orosz mil­liárdos érdekeltségének. S még talán másról is szó lehet, hiszen Szijjártó ingyenes helyszínt ígért. (Volt már arra példa, hogy a kormány egy egész beruházást megvett: a NER-közeli, Tiborcz Istvánnal is üzletelő Balázs Attila vállalkozó cégének Zuglói Vá­rosközpont gigaprojektjéért 244 mil­­liárdot fizet az állam. Hasonló üzletre utaló szerződés a Láng-negyeddel, il­letve a Southblaze Kft.-vel kapcsolat­ban nem tűnt fel az MNV honlapján.) A magyar kormány 15 évig ingyen biztosítja a helyszínt, kész adóked­vezménye­ket adni és mentességet biztosítani a Nemzetközi Úszószövet­­ségnek. A negyed tervezése mindeneset­re már korábban megindult, a kor­mányközeli kéréseket hűen kiszol­gáló fővárosi kormányhivatal pedig sorra adta ki az építési engedélyeket is. Ez év januárjában a Vizafogó utca és az Esztergomi út sarkára terve­zett, négy toronyból álló, az országos építési szabályoktól eltérő lakóépü­let kapta meg. Az első három tömb már az előző évben zöld utat kapott, a Váci út melletti új irodaházak decem­ber elején, így csak a műemléki csar­nok köré épülő, 250 szobás szálloda és konferencia-helyszín létesítésé­hez szükséges engedélyek beszerzése maradt hátra. Részben éppen ez a WA prezentációjában feltűnt épület. Különösnek tűnt ez a nagy sietség, hiszen az új negyednek helyet adó te­rület akkor még nem volt a South­blaze birtokában. A cég ugyan 2021 februárjában vételi jogot jegyeztetett be, s ezzel együtt 7 millió euró jelzálo­got. Ám ezt a határidő lejártakor csak meghosszabbították 2023. március végéig. S mellétettek további 20 mil­lió euró jelzálogot. A vételi jogot akkor alkalmazzák, ha a vevő nem tudja - vagy nem akar­ja - a szerződés megkötésekor meg­vásárolni az adott dolgot. A vételi jog biztosítékot jelent arra, hogy ezt ké­sőbb - ha kedvezőnek tűnik az üzlet - egyoldalú nyilatkozattal megtehe­tik. Pénz talán akadt volna a vétel­re. A Southblaze tulajdonosai között ugyanis a Láng Gépgyárat koráb­ban teljes egészében birtokló Pacont Kft. két tulajdonosának érdekeltsége mellett az orosz - időközben magyar állampolgárságot is szerző­­ milli­árdos, Rahimkulov Ruszlán tulajdo­nában lévő Greennovatív Kft. és Ra­himkulov bizalmi emberének, Zentai Péternek a nevén lévő másik vállalko­zás, a Peter's Consulting Kft. találha­tó. Zentai akkortájt vásárolt meg né­hány szállodát Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a cégétől. De vártak valamire. Bármi is volt az, ez év márciusára megkaphatták a jó hírt, mert a legfrissebb tulajdoni lap tanúsága szerint kifizették az in­gatlan vételárát, és a Southblaze lett az 1/1-es tulajdonosa az ingatlannak. Egyúttal törölték a jelzálogokat is. A cég tavalyi beszámolójában ugyanak­kor feltűnt egy csaknem 30 millió eu­rós hosszú lejáratú hitel és egy közel 12 milliárdos opciós díj. A területen egyelőre nem sok minden történt, de most már alig­ha kell sokáig várni ■ 1:2\Z Q<Z [UNK]< Co Az Erasmus+ befagyasztása 182 ezer diákot érinthet KERES Az Európai Parlament petíciós bizottsága elé került a ma­gyar Erasmus-ügy, miután négy diákszervezet - a Nemzeti Ifjúsá­gi Tanács Szövetség, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Kon­ferenciája, a Doktoranduszok Or­szágos Szövetsége, a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetsége - közös beadvánnyal fordult a testü­lethez. Ebben azt kérik: az Európai Unió illetékes intézményei vonják ki az oktatást az EU-s költségvetés védelmét szolgáló intézkedések alól. A szakbizottság szerdán tár­gyalta a petíciót, amelyet a szerzők nevében Túri Ádám ismertetett. Elmondása szerint az Erasmus- ösztöndíjak finanszírozásának ide­iglenes befagyasztása 21 oktatási intézmény 182 ezer diákját érint­heti, ami az egyetemi hallgatók 62 százaléka. Sajnálatosnak mondta, hogy a brüsszeli intézkedések kár­vallottjai az ártatlan diákok, rá­adásul az intézkedések - szerin­te - el sem érik a céljukat, azaz az EU költségvetési érdekeinek a vé­delmét. Felkérte az Európai Unió intézményeit, hogy a csereprogra­mot egyetemválasztástól függet­lenül minden diák számára tartsa nyitva. A szakbizottsági ülésen az Euró­pai Bizottság képviselője azt mond­ta, hogy a labda a magyar térfélen pattog, a budapesti hatóságoknak kell meghozniuk azokat az intéz­kedéseket, amelyek eloszlatják az uniós támogatások nem szabályos felhasználásával kapcsolatos aggo­dalmakat a közalapítványi formá­ban működő egyetemeken. Mint elhangzott, a kormány még nem kérte a brüsszeli döntés felülvizs­gálatát, ami azt jelzi, hogy nem tel­jesítette az ehhez szükséges felté­teleket. A vita három hozzászólója Bocskor Andrea, a Fidesz EP-de­­legációjának a tagja, Vincze Lóránt, az RMDSZ képviselője és Tatjana Zdanoka független lett képviselő­­ támogatta a diákszervezetek be­adványát, így a szakbizottság úgy döntött, hogy nyitva tartja a petí­ciót, vagyis a témára később még visszatér. Az EU Tanácsa tavaly december­ben függesztette fel az Erasmus+ oktatási és a Horizont Európa ku­tatás-fejlesztési program finanszí­rozását a közalapítványi formában működő egyetemek számára. Ezt azzal indokolta, hogy az intézmé­nyek működési modellje nem ga­rantálja a nekik juttatott uniós for­rások átlátható kezelését. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) M­inDO Nyitva hagyta a diákszervezetek kérését a petíciós bizottság, így a témára később visszatérnek

Next