Népszava, 2023. november (150. évfolyam, 255-279. szám)
2023-11-14 / 265. szám
pm rrS n DLrvJLU' népszava | r 2023. november 14., kedd I D Kerülő utakon a tiltakozók P P FELLÉPÉS Ha a bíróságok is úgy találják, az azonnali jogvédelmet adó perek nyithatnak megoldást az akkumulátorgyárak ellen tiltakozó civileknek. SZALAI ANNA Változatos formát ölt az akkumulátorgyárak elleni tiltakozás Magyarországon. A közmeghallgatások rendre botrányba fulladnak, már ahol egyáltalán tartanak ilyet, egyre több helyen (például Fót, Ács) alakul külön vizsgálóbizottság az akkuberuházás ellenőrzésére a helyi önkormányzatoknál. A civilek egyesületekbe, szervezetekbe tömörülve küzdenek a gyárak építése ellen. A CATL kínai óriásvállalat Debrecen déli gazdasági övezetébe tervezett akkumulátorgyára ügyében a tiltakozások egyik katalizátorává vált a nagyvárostól néhány kilométerre lévő település, ahol anyukák egy csoportja Mikepércsi Anyák a Környezetért (Miake) néven egyesületet alapított az eljárásokban való hatékonyabb részvétel érdekében. Hasonlóra készülnek Ácson is, de a győrszentivániak és a fótiak már meg is lépték ugyanezt. Az érintett településeken élők időről időre ügyfélként próbálják megakasztani az engedélyezési eljárásokat. Bár a települési önkormányzatok és az engedélyező kormányhivatalok érezhetően óvatosabbá váltak, a hihetetlen erejű kormányzati nyomásnak végül rendre meghajolnak. A dél-koreai SK On Hungary iváncsai lítiumakkumulátor-üzemének indításához szükséges környezethasználati engedélyt például alig egy hónappal azután adta ki a Fejér Vármegyei Kormányhivatal, hogy a területen tárolt NMC akut toxikus és rákkeltő tulajdonságú veszélyes vegyi anyag által okozott rosszullétek miatti ellenőrzésen kiderült: a cég elfelejtette bejelenteni, hogy az üzem működése közben veszélyes anyagokkal/ keverékekkel dolgoznak. Augusztusra már rendben voltak a létesítmény papírjai, most pedig bejelentették, hogy akkucellaüzemet is építenek mellé, miközben a helyieket már ez a létesítmény is zavarja. Még környezethasználati engedély sem kellett hozzá. Eltekintettek ettől az ácsi beruházás első épületének cölöpözésénél is. A bátonyterenyei akku-újrahasznosító üzemnek pedig szinte semmire nem volt engedélye, de csak akkor állították le, amikor már a kormányhivatal emberei is rosszul lettek. A kínai hátterű BYD Electric Bus & Truck Hungary Kft. Fótra tervezett akkumulátorüzemének létesítéséhez szükséges előzetes környezetvédelmi vizsgálathoz egymásnak is ellentmondó szakértői dokumentumokat, az alkalmazott veszélyes anyagokról aláírás nélküli tanulmányt nyújtottak be. A BYD gyártósorával egy csarnokban működő HTNS Hungary Kft. négyezer tonna akkumulátorgyártáshoz használt veszélyes anyagot kíván ott raktározni. Ez a dél-koreai cég elsősorban a gödi Samsung-gyárral áll kapcsolatban, a bérelt épületben 3000 tonna kobalt-lítium-mangán-nikkel-oxid (NMC) és 1000 tonna alumínium-lítium-nikkel-kobalt-oxid (NCA) tárolását tervezi, amelyek súlyosan mérgezőek. Igaz, a gödi gyár 2018 óta környezethasználati engedély nélkül működhet. Fót kormánypárti polgármestere, Vass György a Hello Parks logisztikai központba betelepülő akkucéggel kapcsolatban a júliusi lakossági fórumon még azt mondta, „nincs az az adóbevétel, amiért ő hajlandó lenne a lakosság egészségét kockáztatni”. Megjegyzendő, hogy esetenként adóbevétel sincs: a német Schwarzheide városának polgármestere a minap mondta ácsi kollégájának, hogy a náluk működő katódüzem évek óta veszteséges, így a városnak iparűzésiadó-bevétele sincs ebből. Vass mindenesetre július végén kiadta a tevékenység megindításához szükséges településképi hozzájárulást az FT1 jelű csarnoképületre, amely éppen a BYD üzemi területe. Ezt a döntést megfellebbezték a helyi civilek, de a fideszes többségű testület ezt elutasította. A Népszava információi szerint a civilek bíróság elé viszik az ügyet. „A polgármester ezzel a lakosság megkerülésével söpörte tisztára az akkucégek útját, kirúgva az ellenállás egyik lábát” - magyarázza a Népszavának Vargha Nóra, Fót független önkormányzati képviselője, aki az önkormányzat akkuügyben létrejött munkacsoportjának vezetője. Vargha szerint a munkacsoport megrekedt, nincs valódi párbeszéd a felek között, a BYD és a HTM képviselői mindent hárítanak. A polgármester pedig láthatóan melléjük állt, a testületben mára elolvadt a lá-A bátonyterenyei üzemnek szinte semmire nem volt engedélye, de csak akkor állították le, amikor már a kormányhivatal emberei is rosszul lettek. zadló hangulat, láthatóan csak az önkormányzati választás foglalkoztatja a fideszes többséget. A képviselő szerint most már csak a Foton 2023 Környezetvédelmi Egyesület indította perekben bízhatnak. A leendő üzemtől néhány száz méterre lévő zárt lakópark lakói által létrehozott civil szervezet a BYD tevékenységét engedélyező környezetvédelmi hatósági határozat ellen adott be keresetet, és azonnali jogvédelmet is kértek, amit a bíróság meg is ítélt. Az eljárás jelentőségét az adja, hogy lezárása előtt nem adható ki a tevékenység megkezdéséhez szükséges környezetvédelmi engedély. Közben az önkormányzat jegyzője felfüggesztette a tevékenység megkezdéséhez szükséges hozzájárulás kiadásáról szóló döntést. Az illetékes kormányhivatal azonban felülírhatja ezt. Egy másik, a BYD és a HTM ellen indított perbe az önkormányzat is beszállt, de kérdés, meddig jutnak. Az önkormányzat jogi képviseletét a Biczi és Túri ügyvédi iroda látja el, amelynek 2015-ig a körzet országgyűlési képviselője, Tuzson Bence államtitkár is tagja volt. Ez az ügyvédi iroda intézte a gödi Samsung akkugyárhoz kapcsolódó telekeladásokat is. hello! A leendő fóti üzemtől néhány száz méterre lévő lakóparkban élők által létrehozott civil szervezet kért azonnali jogvédelmet, amit a bíróság meg is ítélt Sok vendégmunkás él méltatlan körülmények között INTERJÚ Tavaly 14 százalékkal nőtt a Magyarországon dolgozó külföldiek száma, jó részük a különféle akkumulátorellátási láncba tartozó üzemekhez érkezik. A vendégmunkások helyzetéről Czirfusz Mártont, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont munkatársát kérdeztük. A Habitat idei lakhatási jelentésében azt írta, újabb csoporttal, az akkugyári vendégmunkások körével bővül a lakhatási szegénységgel érintettek köre. Miért? A jelentős hazai munkaerőhiány miatt az elmúlt években egyre több harmadik országbeli munkavállaló érkezett Magyarországra. 2022-ben már 81 ezer külföldi állampolgárságú alkalmazottról tudott a KSH, harmaduk Unión kívüli munkavállaló. Az ázsiai vendégmunkások több mint fele munkaerő-kölcsönzők alkalmazásában áll, így a lakhatásukat is ezek a közvetítők biztosítják. A lakhatási szegénység kockázatát éppen ez a kiszolgáltatott helyzet jelenti. A kölcsönző céggel munkaszerződésben álló munkavállalók aligha kifogásolhatják a számukra biztosított szállás minőségét, felszereltségét vagy éppen zsúfoltságát, aligha kérhetik a körülmények javítását, hiszen ezzel a munkaszerződés és a tartózkodási engedély megszűnését kockáztatják. Ha felmondanak, akkor azzal rögtön elveszítik a lakhatásukat is. Ez pedig így együtt nagyon kiszolgáltatottá teszi őket. A kormány határozott lépéseket tesz az akkumulátorgyártók idecsábításáért, de azzal már kevéssé foglalkozik, hogy a vendégmunkásokat valahol el is kell szállásolni, biztosítani kell az étkeztetésüket és az egészségügyi ellátásukat. Egyre több hír érkezik arról, hogy a vendégmunkásokat félkész házakban vagy tömegszállásokon helyezik el. Mikepércsen egy családi házban ötven ázsiai munkást szállásoltak el. Győr kertvárosi részében Fülöp-szigeteki munkásokat költöztettek az el sem készült családi házba. Van esélyük ezeknek az embereknek fellépni ez ellen? Az Unión kívüli országból, például a Fülöp-szigetekről, Indiából, Pakisztánból érkező munkavállalók többsége a munkaerő-kölcsönzők révén csoportokban érkezik, szállásukat és ellátásukat is így szervezik meg. Egyénileg nagyon nehéz fellépni például a méltatlan lakáskörülmények ellen, akkor azt kockáztatják, hogy kirúgják őket, márpedig sokan eladósodnak azért, hogy itt dolgozhassanak. Mennyire érintheti őket a kormány által korbácsolt migránsellenesség? Az idén számos településen érezhetően felerősödő vendégmunkás-ellenes, rasszizmusba hajló közhangulat a helyi közösségekben azt eredményezheti, hogy a munkásszállások a településektől és helyi szolgáltatásoktól távol, elzártan jönnek majd létre, ezzel a vendégmunkásokat területi szempontból is kirekesztődnek. Összecsúszhat a hazai lakhatási szegénység és a vendégmunkások körül kialakuló új kockázati kör? Abszolút. Számos olyan hazai munkavállaló van, aki a jobb megélhetés vagy munkalehetőség miatt elköltözik az ország másik szegletébe. Ezekben az esetekben is nagyon gyakori, hogy a cég biztosít számukra valamilyen lakhatást, így ők a vendégmunkásokhoz hasonló helyzetben vannak. Ha felszólalnak a lakhatási körülményeik miatt, akkor elveszíthetik a munkájukat, és vissza kell költözniük a régi lakhelyükre. Az albérletárak növekedése hasonló függő helyzetekhez vezethet. Azok a dolgozói csoportok, amelyeknek van ugyan rendszeres jövedelmük, de ez arra nem elég, hogy a normál lakáspiacon megjelenjenek, lakást béreljenek, rá vannak szorulva a munkáltató kínálta lakhatási lehetőségre, például a munkásszállói helyekre. Különösen igaz ez azokra a városokra, ahol most pörög a gazdaság: Győr, Tatabánya, Budapest. Mekkora ez a belső vendégmunkáskor? Több tízezren lehetnek, de nehéz számszerűsíteni. Sokszor az érintettek sem tudják, hogy csak ideiglenesen költöznek az ország másik részébe vagy rendszeres munkát sikerült találniuk, és ott maradnak. SZALAI ANNA £ QO ■< inO Czirfusz Márton: Egyénileg nehéz fellépniük a dolgozóknak I öott