Népszava, 2023. november (150. évfolyam, 255-279. szám)

2023-11-14 / 265. szám

pm rrS­ n DL­rvJLU' népszava | r 2023. november 14., kedd I D Kerülő utakon a tiltakozók P P FELLÉPÉS Ha a bíróságok is úgy találják, az azonnali jogvédelmet adó perek nyithatnak megoldást az akkumulátorgyárak ellen tiltakozó civileknek. SZALAI ANNA Változatos formát ölt az akkumu­látorgyárak elleni tiltakozás Ma­gyarországon. A közmeghallgatások rendre botrányba fulladnak, már ahol egyáltalán tartanak ilyet, egyre több helyen (például Fót, Ács) ala­kul külön vizsgálóbizottság az ak­kuberuházás ellenőrzésére a helyi önkormányzatoknál. A civilek egye­sületekbe, szervezetekbe tömörülve küzdenek a gyárak építése ellen. A CATL kínai óriásvállalat Debrecen déli gazdasági övezetébe tervezett akkumulátorgyára ügyében a tilta­kozások egyik katalizátorává vált a nagyvárostól néhány kilométerre lévő település, ahol anyukák egy csoportja Mikepércsi Anyák a Kör­nyezetért (Miake) néven egyesü­letet alapított az eljárásokban való hatékonyabb részvétel érdekében. Hasonlóra készülnek Ácson is, de a győrszentivániak és a fótiak már meg is lépték ugyanezt. Az érintett településeken élők időről időre ügyfélként próbál­ják megakasztani az engedélyezé­si eljárásokat. Bár a települési ön­­kormányzatok és az engedélyező kormányhivatalok érezhetően óva­tosabbá váltak, a hihetetlen ere­jű kormányzati nyomásnak végül rendre meghajolnak. A dél-koreai SK On Hungary iváncsai lítiumak­­kumulátor-üzemének indításához szükséges környezethasználati en­gedélyt például alig egy hónappal azután adta ki a Fejér Vármegyei Kormányhivatal, hogy a területen tárolt NMC akut toxikus és rákkeltő tulajdonságú veszélyes vegyi anyag által okozott rosszullétek miatti el­lenőrzésen kiderült: a cég elfelejtet­te bejelenteni, hogy az üzem műkö­dése közben veszélyes anyagokkal/ keverékekkel dolgoznak. Augusz­tusra már rendben voltak a léte­sítmény papírjai, most pedig beje­lentették, hogy akkucellaüzemet is építenek mellé, miközben a helyie­ket már ez a létesítmény is zavarja. Még környezethasználati engedély sem kellett hozzá. Eltekintettek et­től az ácsi beruházás első épületé­nek cölöpözésénél is. A bátonytere­­nyei akku-újrahasznosító üzemnek pedig szinte semmire nem volt en­gedélye, de csak akkor állították le, amikor már a kormányhivatal em­berei is rosszul lettek. A kínai hátterű BYD Electric Bus & Truck Hungary Kft. Fótra terve­zett akkumulátorüzemének létesí­téséhez szükséges előzetes környe­zetvédelmi vizsgálathoz egymásnak is ellentmondó szakértői dokumen­tumokat, az alkalmazott veszélyes anyagokról aláírás nélküli tanul­mányt nyújtottak be. A BYD gyár­tósorával egy csarnokban működő HTNS Hungary Kft. négyezer tonna akkumulátorgyártáshoz használt veszélyes anyagot kíván ott raktá­rozni. Ez a dél-koreai cég elsősor­ban a gödi Samsung-gyárral áll kap­csolatban, a bérelt épületben 3000 tonna kobalt-lítium-mangán-nik­­kel-oxid (NMC) és 1000 tonna alu­­mínium-lítium-nikkel-kobalt-oxid (NCA) tárolását tervezi, amelyek súlyosan mérgezőek. Igaz, a gödi gyár 2018 óta környezethasználati engedély nélkül működhet. Fót kormánypárti polgármes­tere, Vass György a Hello Parks lo­gisztikai központba betelepülő ak­kucéggel kapcsolatban a júliusi lakossági fórumon még azt mond­ta, „nincs az az adóbevétel, amiért ő hajlandó lenne a lakosság egész­ségét kockáztatni”. Megjegyzendő, hogy esetenként adóbevétel sincs: a német Schwarzheide városának polgármestere a minap mondta ácsi kollégájának, hogy a náluk működő katódüzem évek óta veszteséges, így a városnak iparűzésiadó-bevétele sincs ebből. Vass mindenesetre július végén kiadta a tevékenység megindításá­hoz szükséges településképi hoz­zájárulást az FT1 jelű csarnoképü­letre, amely éppen a BYD üzemi területe. Ezt a döntést megfelleb­bezték a helyi civilek, de a fideszes többségű testület ezt elutasította. A Népszava információi szerint a civi­lek bíróság elé viszik az ügyet. „A polgármester ezzel a lakosság megkerülésével söpörte tisztára az akkucégek útját, kirúgva az ellenál­lás egyik lábát” - magyarázza a Nép­szavának Vargha Nóra, Fót függet­len önkormányzati képviselője, aki az önkormányzat akkuügyben lét­rejött munkacsoportjának vezető­je. Vargha szerint a munkacsoport megrekedt, nincs valódi párbeszéd a felek között, a BYD és a HTM­ kép­viselői mindent hárítanak. A pol­gármester pedig láthatóan melléjük állt, a testületben mára elolvadt a lá-A bátonyte­­renyei üzem­nek szinte semmire nem volt en­gedélye, de csak akkor állították le, amikor már a kor­mányhivatal emberei is rosszul lettek. zadló hangulat, láthatóan csak az ön­­kormányzati választás foglalkoztat­ja a fideszes többséget. A képviselő szerint most már csak a Foton 2023 Környezetvédelmi Egyesület indította perekben bíz­hatnak. A leendő üzemtől néhány száz méterre lévő zárt lakópark la­kói által létrehozott civil szervezet a BYD tevékenységét engedélyező környezetvédelmi hatósági határo­zat ellen adott be keresetet, és azon­nali jogvédelmet is kértek, amit a bíróság meg is ítélt. Az eljárás jelen­tőségét az adja, hogy lezárása előtt nem adható ki a tevékenység meg­kezdéséhez szükséges környezetvé­delmi engedély. Közben az önkor­mányzat jegyzője felfüggesztette a tevékenység megkezdéséhez szük­séges hozzájárulás kiadásáról szóló döntést. Az illetékes kormányhiva­tal azonban felülírhatja ezt. Egy má­sik, a BYD és a HTM­ ellen indított perbe az önkormányzat is beszállt, de kérdés, meddig jutnak. Az önkor­mányzat jogi képviseletét a Biczi és Túri ügyvédi iroda látja el, amely­nek 2015-ig a körzet országgyűlési képviselője, Tuzson Bence államtit­kár is tagja volt. Ez az ügyvédi iroda intézte a gödi Samsung akkugyár­hoz kapcsolódó telekeladásokat is. hello! A leendő fóti üzemtől néhány száz méterre lévő lakóparkban élők által létrehozott civil szervezet kért azonnali jogvédelmet, amit a bíróság meg is ítélt Sok vendégmunkás él méltatlan körülmények között INTERJÚ Tavaly 14 százalékkal nőtt a Magyarországon dolgozó kül­földiek száma, jó részük a különféle akkumulátorellátási láncba tartozó üzemekhez érkezik. A vendégmun­kások helyzetéről Czirfusz Mártont, a Periféria Közpolitikai és Kutató­­központ munkatársát kérdeztük. A Habitat idei lakhatási jelentésében azt írta, újabb csoporttal, az akkugyári vendégmunkások körével bővül a lak­hatási szegénységgel érintettek köre. Miért? A jelentős hazai munkaerőhiány miatt az elmúlt években egyre több harmadik országbeli munkavállaló érkezett Magyarországra. 2022-ben már 81 ezer külföldi állampolgársá­gú alkalmazottról tudott a KSH, har­maduk Unión kívüli munkaválla­ló. Az ázsiai vendégmunkások több mint fele munkaerő-kölcsönzők al­kalmazásában áll, így a lakhatásu­kat is ezek a közvetítők biztosítják. A lakhatási szegénység kockázatát éppen ez a kiszolgáltatott helyzet jelenti. A kölcsönző céggel munka­szerződésben álló munkavállalók aligha kifogásolhatják a számuk­ra biztosított szállás minőségét, fel­szereltségét vagy éppen zsúfoltsá­gát, aligha kérhetik a körülmények javítását, hiszen ezzel a munkaszer­ződés és a tartózkodási engedély megszűnését kockáztatják. Ha fel­mondanak, akkor azzal rögtön elve­szítik a lakhatásukat is. Ez pedig így együtt nagyon kiszolgáltatottá teszi őket. A kormány határozott lépése­ket tesz az akkumulátorgyártók ide­­csábításáért, de azzal már kevéssé foglalkozik, hogy a vendégmunkáso­kat valahol el is kell szállásolni, biz­tosítani kell az étkeztetésüket és az egészségügyi ellátásukat. Egyre több hír érkezik arról, hogy a vendégmunkásokat félkész házakban vagy tömegszállásokon helyezik el. Mikepércsen egy családi házban ötven ázsiai munkást szállásoltak el. Győr kertvárosi részében Fülöp-szigeteki munkásokat költöztettek az el sem ké­szült családi házba. Van esélyük ezek­nek az embereknek fellépni ez ellen? Az Unión kívüli országból, pél­dául a Fülöp-szigetekről, Indiából, Pakisztánból érkező munkavállalók többsége a munkaerő-kölcsönzők révén csoportokban érkezik, szállá­sukat és ellátásukat is így szervezik meg. Egyénileg nagyon nehéz fel­lépni például a méltatlan lakáskö­rülmények ellen, akkor azt kockáz­tatják, hogy kirúgják őket, márpedig sokan eladósodnak azért, hogy itt dolgozhassanak. Mennyire érintheti őket a kormány ál­tal korbácsolt migránsellenesség? Az idén számos településen érez­hetően felerősödő vendégmun­kás-ellenes, rasszizmusba hajló közhangulat a helyi közösségekben azt eredményezheti, hogy a mun­kásszállások a településektől és he­lyi szolgáltatásoktól távol, elzártan jönnek majd létre, ezzel a vendég­­munkásokat területi szempontból is kirekesztődnek. Összecsúszhat a hazai lakhatási sze­génység és a vendégmunkások körül kialakuló új kockázati kör? Abszolút. Számos olyan hazai munkavállaló van, aki a jobb meg­élhetés vagy munkalehetőség mi­att elköltözik az ország másik szeg­letébe. Ezekben az esetekben is nagyon gyakori, hogy a cég biztosít számukra valamilyen lakhatást, így ők a vendégmunkásokhoz hasonló helyzetben vannak. Ha felszólalnak a lakhatási körülményeik miatt, ak­kor elveszíthetik a munkájukat, és vissza kell költözniük a régi lakhe­lyükre. Az albérletárak növekedé­se hasonló függő helyzetekhez ve­zethet. Azok a dolgozói csoportok, amelyeknek van ugyan rendszeres jövedelmük, de ez arra nem elég, hogy a normál lakáspiacon megje­lenjenek, lakást béreljenek, rá van­nak szorulva a munkáltató kínál­ta lakhatási lehetőségre, például a munkásszállói helyekre. Különö­sen igaz ez azokra a városokra, ahol most pörög a gazdaság: Győr, Tata­bánya, Budapest. Mekkora ez a belső vendégmunkás­kor? Több tízezren lehetnek, de nehéz számszerűsíteni. Sokszor az érin­tettek sem tudják, hogy csak ideig­lenesen költöznek az ország másik részébe vagy rendszeres munkát si­került találniuk, és ott maradnak. SZALAI ANNA £ Q­O ■< inO Czirfusz Márton: Egyénileg nehéz fellépniük a dolgozóknak I öo­tt

Next