Népszava, 2023. november (150. évfolyam, 255-279. szám)

2023-11-06 / 258. szám

12 2023. november 6., hétfő Jurányi napelemekkel FELELŐSSÉG A független tár­sulatoknak helyet nyújtó Jurányi Inkubátorház napelemet telepí­tene a II. kerületi épület tetejére. Támogatói kampányba kezdtek. A beruházáshoz tízmillió forint ös­­­szegyűjtése a cél a MagNet Bank Közösségi Adományozási Prog­ramján keresztül, már csak egy hét van hátra a kampányból. Tavaly az energiaválság miatt az intézmény áramköltsége a hatszo­rosára nőtt, a gázért pedig négyszer annyit fizettek, mint korábban - mondta lapunknak Rozgonyi-Kul­­csár Viktória, a Jurányi megálmo­dója, a FÜGE Produkció elnöke. A 2024. évre kötött szerződésekben már sikerült ezeken a jelentősen emelt összegeken csökkenteni, az áram esetében a hatszoros helyett most háromszoros a költség. Roz­­gonyi-Kulcsár Viktória szerint ta­valy pengeélen táncolt a ház mű­ködése. A színházat az mentette meg, hogy sok tagszervezet műkö­dik a házban, így a rezsiköltségeket is közösen adják össze. A Magyar Természetvédők Szövetsége keresett meg minket, hogy indítanak egy programot kö­zösségi szemléletű intézmények számára, amelyben érvényesülhet az energiaközösség elve, amely ná­lunk még eléggé gyerekcipőben jár - mesélte Rozgonyi-Kulcsár Vik­tória. - A Jurányi lehetne egy ilyen energiaközösség origója, ahol ki le­hetne próbálni ezt a módszert. A rövid távú cél az lenne, hogy fel­kerüljenek a napelemek a tetőre. Szerencsére az épület tulajdonosa nemrég újította fel a tetőt, így en­nek technikai akadálya nincs. Ké­sőbbi terv, hogy ezek a napelemek nemcsak az áramellátásba, ha­nem a fűtésbe is besegítsenek. Je­lenleg egy elavult, több mint hu­szonöt éves gázkazánnal fűtünk, ez komoly rizikót jelent. Az a fő törek­vésünk, hogy energiafüggetlenek legyünk, ha már szellemi értelem­ben valóban függetlenek vagyunk. Másrészt ha az energiaszámlá­kon tudunk spórolni, akkor többet költhetünk a produkcióinkra - tet­te hozzá a FÜGE elnöke. Ettől a hónaptól még egy válto­zás várható a Jurányiban. A II. ke­rületi önkormányzat a B. lépcsőház alagsorában egy bölcsődét üzemel­tet majd. A bölcsőde terének fel­újítása hamarosan elkezdődik, és maga az intézmény várhatóan a jövő tanévben nyílik meg. A Jurányi Galériában karácso­nyig látható Gordon Eszter Taka­rásban című kiállítása. A tárlaton azok a portrék szerepelnek, ame­lyeket a fotográfus a Jurányi havi műsorplakátjaira készített az el­múlt két évben. B. GY. Z. : A Jurányi napelemmel lehet egy energiaközösség origója \Z _____________________________________________________________________________________________KULTÚRA Közérzeti színváltásaink TEMATIKA Az átfestésekről elhíresült ferencvárosi pad apropóján született öt húszperces kortárs darab. A Ráday Utcai Színházi Találkozó (RUSZT) nézői, átsétálva egyikről a másikra, mindegyiket megnézhették. BALOGH GYULA A műfaj nem ismeretlen, vagyis hogy egy témáról írjon több szerző dara­bot. Korábban még drámaíróverse­nyeket is rendeztek úgy, hogy reggel kisorsoltak egy aznapi hírt, és abból estére a vállalkozó kedvű írók meg is alkottak egy drámát. Persze kérdés, hogy ezek mennyire bizonyulnak időtállónak, vagy éppen az aktuali­tásuk miatt tudnak izgalmassá válni. A Ráday Utcai Színházi Találkozó szervezői idén előrukkoltak az 5x5: #szabadaPad projekttel. Ennek ke­retében öt színház koprodukcióban létrehozott öt darabot, mégpedig a nyáron többször átfestett ferencvá­rosi pad történetéből kiindulva. Fel­kértek öt szerzőt a feladatra, nekik nem egy nap állt rendelkezésükre, hanem több is. Mindenesetre a né­zőknek egy este, sétákkal egybekötve kínálták az elkészült produktumot. Több csoport alakult ki. Mi az Itt és Most Társulat játszóhelyén kezd­tünk, miután szerencsésen meg­találtuk. Az általában improvizá­ciókkal dolgozó és nem hivatásos színészekből álló csapat Formanek Csaba A légypapír íze című darabját játszotta el, péntek este összesen öt­ször, nekünk először. A pad ott állt középen, jöttek is a gyanútlan járó­kelők, és szépen festékesek lettek a frissen festett padtól, vagy egysze­rűen odaragadtak. Közben jól egy­másnak mentek, a szituáció alkal­mat adott arra, hogy egy kicsit, vagy nagyon, egymást gyűlöljék. Közérze­ti kórképet kaptunk 2023 Magyaror­szágáról egy pad apropóján. Húsz perc után jött a következő állomás, a Stúdió K, ahol Tóth Réka Ágnes Szent Ágnes orra című műve került terítékre (rendező: Szentecz­­ki Zita). Jó volt látni a Stúdió K szí­nészeit, különösen Nagypál Gábort és Nyakó Júliát, akik egy párt játszot­tak. A pad, amely el is tudott fordulni, itt is csak egy kiindulópont volt. Jött a közteres, aki el szerette volna vinni, de nem volt az annyira egyszerű. Szabó Imola Julianna Pük-pük­­pük című darabját a Mu Színházban játszották. Itt sokáig nem is volt pad a színen, csak a hűlt helye. Jöttek a rigók és egy kutyát sétáltató hölgy. Az állatok megelevenedtek, kaptak is szellemes szöveget és dialógust a szerzőtől. Sokat lehetett nevetni. A pad csak a végén érkezett. A koráb­ban a lépései számlálásával feltűnő közteres visszaállította a helyére. A negyedik helyszín még mindig a Ráday utcában volt, a Kettőspont. Fábián Péter minidrámája, a Tavasz­­várás megidézte kissé a Godot-ra várva című Beckett-abszurdot (ren­dező: Formanek Csaba). A hajlékta­lanok az ominózus padon a tavaszt várták, de nem nagyon jött. Helyette a Holle anyó (Spilák Lajos) érkezett a szolgájával, tavasz helyett a telet hoz­ta el. Nagyon sok poénból, a színésze­ket helyzetbe hozó riposztból állt a mű. A szituáció kilátástalannak tűnt, mégis jót mulattunk rajta. űE Egressy Zoltán: A halhatatlan (Pinceszínház, Freeszfe) Fábián Péter: Tavaszvárás (Kettőspont Színház) Formanek Csaba: A légypapír íze (Itt és Most Társulat) Szabó Imola Ju­lianna: Pük-pük­­pük (MáSzínház) Tóth Réka Ágnes: Szent Margit orra (Stúdió K) Ráday Utcai Színházi Talál­kozó November 3. Az estet befejező „akkord” Eg­ressy Zoltán A halhatatlan című darabja volt a Pinceszínházban. A színen egy nemzeti színű szalag­gal átkötött pad állt. Az előadást a Freeszfe hallgatói, Farkas Dorot­­­tya rendező, valamint két színész, Szekeres Blanka és Udvari-Kardos Tímea jegyezték. A szerző a Him­nusz szerzőjét, Kölcsey Ferencet idézte meg. A diskurzus pedig arról szólt, hogy kiből lehet halhatatlan. A vízió szórakoztató és tanulságos. Szó esett magyarságról és még sok mindenről. A játék tele volt maró iróniával és humorral. A rendhagyó színházi sétánk vé­gén eljátszhattunk a gondolattal, vajon melyik szerzőből lesz halha­tatlan vagy hogy egy közéleti harc kereszttüzébe került pad története meddig érvényes. Egy biztos: a fe­rencvárosi többször színt váltó pad sztorija drámai inspirációnak pén­tek este bizonyítottan bevált. Egressy Zoltán A halhatatlan című darabja tele volt maró gúnnyal, és szó esett a magyarságról is. A Pince­­színház adta elő %Q Nem szívderítő, inkább megdöbbentő KIÁLLÍTÁS Még többszöri rá­nézésre is meghökkenést vált ki a nézőkből László-Kiss Dezső képi világa. Printjeinek abszurditásáról a FUGA Budapesti Építészeti Köz­pontjában győződhetünk meg, ahol az Azt festem, ami nincs című ki­állítása megtölti a kulturális intéz­mény alagsori tereit. Hogy miért hatnak a befogadó­ra meglepetésszerűen ezek a képek? Elsősorban egészen abszurd szituá­cióikból adódóan. Nem szokványos, amint László-Kiss Dezső egyik kom­pozícióján egy kisfiú vödörben áll­va hegedül. Pontosabban csak egyik lába áll egy ágat is tartalmazó kan­nában, miközben nem törődve szo­rult helyzetével, ő csak játszik és ját­szik hangszerén. Az sem hétköznapi, amint egy fejére csúcsos süveget húzó gyermek áll fűrésszel a kezében egy karácsonyfa előtt. Talán a hason­ló fejfedőt viselő fenyőt akarja ketté­fűrészelni, talán ő állította. Egyes al­kotások még inkább döbbenetesek. Mint például az égő fiúcska, akit csak bámulnak, de el nem oltanak, holott három poroltó is a rendelkezésére áll a „tisztelt publikumnak”, amely katonás rendben ül a sorokban. A ki­állítás talán egyik legdrámaibb ké­pén egy kézigránátot szájában tartó kisfiú borzolja a kedélyeket. László-Kiss Dezső bizonyos mű­vei valóban nem szívderítőek, és a többi sem fogja éppen mosolyra fa­kasztani az érdeklődőket. Már csak azért sem, mivel világunk történé­seire reflektálnak. Igaz, hogy ezen történésekre, jelenségekre pozitív reakció is kiváltható. Ahogyan Fa­­zakas Réka, a kiállítás kurátora írja: „László-Kiss Dezső megszólítja műveinek befogadóit, hogy gondol­kodjanak el a világunk történésein, tegyenek fel humánus létkérdése­ket, bízva benne, hogy ezáltal pozi­tív változások indulhatnak el.” László-Kiss groteszken egyensúlyoz a valóság és a képzelet határán A londoni Ealing School of Artson, majd a MOME-n és Ipar­­művészeti Főiskolán végzett Lász­ló-Kiss Dezső 1984 óta állítja ki munkáit. Munkásságának egyik alapos ismerője Szurcsik József Munkácsy-díjas képzőművész, grafikus és festőművész. Szerinte László-Kiss Dezső alkotói világa, művészeti nyelve mind a festészet nagy egészébe, mind pedig a kor­társ digitális képalkotásba beleil­leszthető. „Drámai erővel és áradó festői dinamizmussal ölt testet mű­veiben sajátos képalkotói és festé­szeti nyelvezete” - véli Szurcsik. A klasszikus festészet értékeiből ki­induló László-Kiss képeivel szemé­lyes mélységű történetekről, tár­sadalmi szintű momentumokról „mesél” kíméletlen őszinteséggel. A FUGA-ban látható művek alak­jai, tárgyai akár árnyjátékok szerep­lői is lehetnének. Sziluettjük kifeje­ző, gazdagon tagolt, élesen kiválik a képmezőből. Munkáinak legna­gyobb erőssége a kompozíció, az a képi egyensúly, amelyet biztos kéz­zel teremt meg a figurák, motívumok és színek között. Képein emberek, ál­latok (majom) és tárgyak lépnek in­terakcióba egymással, amiből szerfe­lett groteszk jelenetek kerekednek ki. Az alkotó azon állítása, miszerint azt festi, ami nincs, félig-meddig helytál­ló. László-Kiss ügyesen lavíroz a va­lóság és az elképzelt határán. Kevés színnel, egyszerű és tömör megfogal­mazással tár elénk abszurd helyzete­ket, az értelmezést ránk bízza. A szürrealitásba is hajló képek egy-egy megmerevedett pillanat rög­zítésének tűnnek. Statikusságuk el­lenére is dinamikusak az ábrázoltak közti tartalmi feszültségnek köszön­hetően. Ez teszi érdekessé, izgalmas­sá László-Kiss sajátos képi nyelven megfogalmazott munkáit. TAKÁTS FÁBIÁN ÍRÁSA A NÉPSZAVÁNAK - e? öo INFO László-Kiss Dezső: Azt festem, ami nincs FUGA (V., Petőfi Sándor utca 5.) Nyitva: november 12-ig O­a; inÖO

Next