Népszava, 2023. november (150. évfolyam, 255-279. szám)
2023-11-18 / 269. szám
8 VISSZHANG El HETI ABSZURD Kilenc-egész-kilenc BALASSA TAMÁS Mint általában, ezúttal is több eset lehetséges: D. Tamásnak elmentek otthonról vagy D. Tamás ment el otthonról, D. Tamás mókázik, esetleg elszabadult a posztoló kiborgja, vagy D. Tamás megtiborodott. Mármost, hogy mi is az a megtiborodás? A megtikorodás az kérem kilenc-egész-kilenc. És kék. Mostantól. Azt mondja D. Tamás, aki beírta magát a politikai „ennyi”-történetbe, méltó szobrot emelve szellemi nagyságának, hogy az „októberi infláció: 9,9%. Ennyi.” Mint általában, ezúttal is több eset lehetséges. Nézzük őket sorban (vannak még halovány emlékeink következményekkel súlyosbított politikai rendszerekről, amikor a szavaknak még volt értelmük, és hellyel-közzel a kormánypárti politikusok sem voltak feltétlenül és jóformán kivétel nélkül tőrőlmetszett paprikajanicsárok.) 1. Tegyük fel, hogy D. Tamás kebelét valóban büszkeség dagasztja a 9,9 százalékos októberi inflációs adat miatt (feltételezve egyúttal, hogy nem rabolta el a Gyurcsány Ferenc, Soros György és Che Guevara Felszabadításáért Küzdő Népi Front, hogy erőszakkal vegye rá a nagy nyilvánosság előtt elkövetett ostobaságra). Ez több kérdést felvet. Először is azt, hogy tudja-e D. Tamás, hol van? Nem a megpörgetés után, hanem alapesetben, amikor Gajdics Ottó vagy az mtk.hu teszi föl neki a gyilkos keresztkérdéseket, esetleg a nyomorult brüsszeli levegőt szívja havi nettó kétmillióért, és gyötri a lelkiismerete érte nap nap után. Elemi iskolai szintű (via Bencsik András) ismeretekkel kideríthető, hogy Magyarország két éve gyászosan szerepel az uniós inflációs összevetésekben. Ez év májusában például (durván egy évvel a fideszes pénzromlásparittyába való beülés után) így alakultak a számok: Magyarország 21,9, EU-átlag 7,1, a mélyen lesajnált euróövezet: 6,1 százalék. Fél évvel ezelőtt tehát több mint háromszorosa volt hazánk pénzértékvesztése az uniósnak. Háromszor gyorsabban nőttek az árak, mint amennyit a másik 26 tagország átlagosan összehozott. Szeptemberben idehaza még mindig 14,2 százalékos infláció apasztotta a tárcánkat, míg az unióban már mindenki 10 alatt járt (egyedül Csehország lógott ki felfelé 0,1- gyel), míg az EU-átlag 5,9-re esett. És itt van a bűvös október, amikor a kormány a fene nagy kirakatörömében már Dom Pérignonokkal mossa a szolgálati gépjárműveket, és meglágyulása jeléül csak tíz pedagógust lehetetlenít el naponta a sokéves százas átlaghoz képest: 9,9. A nyamvadt liberalizmus bölcsőjeként rothadó Franciaországban mindeközben 4, a hét ágra heverésző Spanyolországban pedig 5 százalékos inflációval birkóznak. Az októberi Eurostat-jelentés szerint az euróövezet éves inflációja már csak 2,9 százalék volt: Ausztriában 4,9, Horvátországban 6,7, Szlovéniában 6,6, míg Szlovákiában 7,8 százalékos inflációt mértek. Idehaza a fogyasztói árak kétéves inflációs összevetésben 33,1 százalékkal nőttek. Sűrű elnézéskérés a számtengerért, de hátha ebben is megtanul úszni egy illiberális pártmatematikus, nem csak a valóságtól fényévekre elszállt dumafüggő jómódban. 2. Tegyük fel, hogy D. Tamás azt feltételezi, Magyarországot vukik lakják (a Csillagok háborújánál frissebb plüssállatszereplőkről nincs számottevő tudomásunk), esetleg buckalakó evokok. Tehát mind közönségesen félkegyelműek. Mindegy nekik, mit ír D. Tamás, mert nem értik. Inkább elhiszik. Csodálkoznak ugyan a szabad szemmel is látható áremelkedésen, és futva teszik meg az utat a pénztárhoz, nehogy addig is megemeljék a lédig csirke szárny árát, de eztán megnyugvással veszik tudomásul, hogy a hajléktalanok továbbra sem szírek. És szemlátomást a kis nyugdíjból éldegélő konyhás nénik sem bácsik még. Megéri a sok ezer milliárdos felár! - sóhajtanak föl az evokok egy emberként D. Tamás lehetséges víziója szerint. Ebben az esetben azoknak volna igazuk, akik szerint a Fidesz a legkisebb közös osztóra alapozza a politikáját (a legkisebb közös megosztó maga a főnök), és úgy beszél, hogy a legkevésbé értelmes szavazója is megértse (súlyos pillanat, de üssék fel a YouTube-ot, és nem lesz nehéz megtámasztani ezt az elméletet). 3. Nézzük azt az esetet, amikor D. Tamás esetleg mégis okosabb, mint negyvennégy éve. Nem nézi síkhülyének a honpolgárt, csak azt, aki igényt tart rá, mi több, menetrendszerű békemenetek hátsó soraiban követeli, hogy tessék őt egy marék lepkeként kezelni. Az értelmiségieknek meg fizet egy sört vagy egy gyárat: bocs, srácok, hogy agyonbombáztam az agysejtjeiteket, de jövedelmező üzlet lesz, meglássátok! Ez az eset a számító fideszesé. A bizniszhon mentőé. Akinek egy hite van, hogy előbb-utóbb ő is eljut ötről Hatvanpusztára. Ez esetben D. Tamás mégiscsak egy gyíkember. Aki pontosan tisztában van vele, hogy a 9,9 az bizony még drágulás. Októberben ennyivel drágábban vásároltunk a boltokban. Sőt! Mivel az infláció komplikált jószág, a 24,5 százalékos magyar rekord idején például ennek kétszerese volt az élelmiszerár-növekedés, nem nagyon van mit ünnepelni a tíz százalékban. Egy bokszoló is kevéssé szokott örülni, ha csak feleannyira verik péppé szegény fejét. Vagy fele„ennyire”. Ou '< I— NOL un => _i Nun yLUZo_ > / ADAPTIVOS IiSZAROK 1 £ WP 7F MoNPP/ JW Bun m n Ifc WINGOV MÉLYEB LTB KORLÁT, BIZTOSÍTÓ KÖTÉL, FŐNÖK? NYUGI, OTHELLO, ÉN CSAK FELFELÉ TUDOK BUKNI!