Népszava, 2023. december (150. évfolyam, 280-303. szám)

2023-12-12 / 289. szám

121 2023. december 12., kedd LAPSZÉL Elkelt Petőfi regénye Petőfi Sándor egyetlen regénye, A hóhér kötele 700 ezer forintért kelt el az Antikvárium.hu vasárnap zá­rult online aukcióján. N­ÉPSZAVA Izrael az Eurovíziós Dalversenyen Sokan tiltakoznak Izrael jövő évi eurovíziós szereplése ellen, a jelen­leg is zajló izraeli-Hamász háború miatt szeretnék az ország kitiltását a nagy múltú dalversenyről. Az Eu­rópai Műsorszolgáltatók Szövetsé­ge erre reagálva közölte, hogy jelen­leg nem tervezi Izrael kitiltását. „Az Eurovíziós Dalverseny az egész Eu­rópából és a Közel-Keletről érkező közszolgálati műsorszolgáltatók ver­senye. Ez a műsorszolgáltatók verse­nye - nem a kormányoké -, amelyen az izraeli közszolgálati műsorszolgál­tató 50 éve vesz részt, és most is meg­felel a versenyszabályoknak. A 36 másik műsorszolgáltatóval együtt jö­vőre részt vehet a versenyben.” Jövő májusban Svédország lesz a 68. Euro­víziós Dalfesztivál házigazdája, mi­után Loreen idén Liverpoolban győ­zött a Tattoo című dallal. EU­RON­E­WS A kis herceg az Erkelben Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című könyve alapján lét­rejött színházi produkció február 14-18. között az Erkel Színházban is látható lesz a Broadway Enter­tainment Group előadásában, mi­után Párizsban, Sydney-ben is telt házzal játszották, a Broadway-n pedig egy teljes szezonban műso­ron volt. NÉPSZAVA HIRDETÉS A HÓHÉR KÖTELE. ’ANR ' PETŐFI SÁNDOR. PEST, 1846. K­artleben Konrá­l A.iolf t­ulajdons APRÓ EGÉSZSÉG GYÓGYMASSZÁZS masszőrhölgytől, 06-30/432-7140. JÁRMŰ AUTÓJÁT megvenném 06-1/420-2703, 06-30/362-0674, RÉGISÉG FIGYELEM! Készpénzért vásárolunk régi tárgyakat, festményeket, dísztárgyakat, bútorokat, könyveket, Zinger varrógépet hanglemezeket, karórákat, porcelánokat, ezüsttárgyakat, pénzérméket, bizsukat, arany­ ékszereket 15 000 Ft-tól 25 000 Ft-ig gram­monként, teljes hagyatékot. Üzlet: 2. kerület, Szilágyi Erzsébet fasor 25. Tel.: 06-1/488-7910 06-20/334-9091 VEGYES NERC, róka, mindenfajta szőrmebundát vásárolok, teljes ruhanemű hagyatékot, 06-20/229-0986, z'<in Dl í­ lD öo _______________________________________________________________________________________________KULTÚRA Teljes napfogyatkozás TRAGIKOMÉDIA Az ellenállás melankóliája, Krasznahorkai László regénye a filmvászon után az operaszínpadon is megjelent. Eötvös Péter Valuska című egyfelvonásosa hűen követi a történet fő szálát. VARGA PÉTER Valuska János, a mindenki által fél­kegyelműnek tartott, és az utolsó, apokaliptikus történésekig úgy tű­nik, még anyja által is megtagadott, kitaszított, életét postásként tengető kocsmatöltelék vált az új Eötvös Pé­­ter-opera főhősévé, amire a Keszthe­lyi Kinga és Mezei Mari által jegyzett librettó már címével is utal. Valuska, bár a végén a zárt osztályon végzi, szinte az egyedüli szereplője a tör­ténteknek, aki a cirkuszigazgató mel­lett (aki már egyszer-kétszer tanúja volt a kaotikus eseményeknek) pon­tosan látja, milyen veszélyt hordoz a Herceg jelenléte. Azé a Hercegé, aki érthetetlen módon, hiszen meg sem jelenik, egy szót sem szól, hiszen csak csipogni tud, mert valamiféle tor­zszülött - mágikus hatást gyakorol a cirkuszt (amelynek fő attrakciói ő és a kitömött óriásbálna) városról vá­rosra követő bámész, de baljóslatúan gyülekező tömegre, amely végül fék­telen pusztításba kezd. Igaz, a Her­ceg tulajdonosának?, gondozójának? - aki valószínűleg a fő manipulátor - szavait visszhangozva, de leginkább saját destruktív ösztönét követve. És Valuska azt is nagyon pontosan tud­ja, hogyan alakul ki a kozmikus ke­ringések és forgások következtében a teljes napfogyatkozás a földön. Ellenpárja, de szellemi társa - a regényben - Eszter György, a zeneis­kola visszavonult igazgatója, aki föld­höz ragadtabb dimenzióban próbál­ja megtalálni az isteni rendet: a zenei hangolások világában, a Werckmeis­­ter-harmóniákban. Különbözőségük ellenére tehát ez az isteni rend ke­resése az, ami összeköti őket. És bár érthető, hogy egy operalibrettó egy regény feldolgozásakor máshová he­lyezi a történet hangsúlyait, sőt sok mindent egyszerűen ki kell hagynia az átírónak, az mindenképpen ko­moly veszteségnek tűnik, hogy Esz­ter Györgynek, a harmóniák rendjét megszállottan kutató szereplő ka­rakterének ezen alapvető jelentő­ségű vonása kimaradt a librettóból. Bár van valamiféle szerepe a cselek­mények alakulásában, igazi súlyt a jelenléte csak az utolsó jelenet­ben kap, amikor kettesben marad a zárt osztályon Valuskával, és leszű­ri a konklúziót: „Kínosan felsültünk az univerzumban.” Bekövetkezett a teljes napfogyatkozás, talán egyszer vége lesz - tehetjük hozzá. Az opera cselekménye dióhéjban: A polgármester, Tünde hívására cir­kusz érkezik a városba, amelynek legfőbb látványossága egy kitömött óriásbálna, és a Herceg, akiről nem derül ki, valójában miféle szerzet, valamiféle torzszülött. A cirkuszt városról városra baljóslatú tömeg, csőcselék követi, amely rendszere­sen pusztításba kezd, ez az opera cselekményének színhelyén is meg­történik. Közben a polgármester manipulációkba kezd a „rend” meg­teremtése, valójában a hatalom tel­jes megragadása érdekében. Ez a rombolást követően a városba érke­ző katonák segítségével sikerül neki. Pfalumné, Valuska anyja a pusztítás során életét veszti, a bolond fiú pedig végül zárt osztályra kerül. Valuska és Eszter György szelle­mi világa és az entrópia (a kozmosz rendezetlenségének iránya) megje­lenítői, a romboló csőcselék között próbálnak túlélni, a csak hétközna­pi fogalmakban gondolkodni tudók: Eötvös az Operától öt évvel ezelőtt kapta a fel­kérést a mű megírására. Az egyfelvo­­násos szinte pontosan százperces, és a cselek­mény jól követhetően működik a színpadon. Tünde polgármester asszony; Hagel­­mayer kocsmájának idült napközisei; Valuska anyja, Pflaumné. Ők többfé­lék lehetnek: alakítói, szemlélői - vagy mint utóbbi, elszenvedői és ál­dozatai - a történéseknek. Vannak Krasznahorkai 1989-ben megjelent regényének a korabeli tör­ténelmi eseményekre utaló vonásai: a történések idején hangsúlyozottan hideg van, a bálna keletről jön, hatal­mas, gyakorlatilag szétesőfélben van, és érkezését lázadás, felfordulás, a rend felbomlása követi. Eötvös az Operától öt évvel ez­előtt kapta a felkérést a mű megírá­sára, kitétel volt, hogy magyar nyel­vű szöveget kellett alapul vennie. Az egyfelvonásos, 12 jelenetből álló „tra­gikomédia zenével” - ahogy maga jellemzi művét az Opera Magazin­ban - szinte pontosan százperces, és a helyenként narrátor által érthetőb­bé tett cselekmény jól követhetően működik a színpadon. Az operák ze­nekari világa kettős szerepet játszik - szoktuk meg általában­­, egyrészt kíséri és alátámasztja, hangsúlyozza az énekesek mondanivalóját, de sok­szor önálló életre kel, önmagában is sokat el tud mondani. Eötvös komor hangulatú, de egyes epizódokban valóban komikusan, sokszor groteszk módon tálalt törté­nethez hangolt zenéje valahol a ket­tő között van: ott van az énekesek alatt, de nem egyszerűen kíséri őket, akik gyakran beszélnek, sokszor pe­dig énekbeszéddel fejezik ki magu­kat, meg valóban énekelnek is, per­sze nem a klasszikus esztétikának megfelelően írt dallamokat. Mivel a történet szinte olyan tempósan pe­reg, mintha egy szöveges színházi da-Eötvös Péter: Valuska - Commedia tragica Libretto Keszthelyi Kinga, Mezei Mari Rendező: Varga Bence Díszlettervező: Devich Botond Jelmeztervező: Huszár Kató Világítástervező: Baumgartner Sándor Magyar Állami Operaház Zenekara Karigazgató: Csíki Gábor Karmester: Szennai Kálmár Eiffel Műhelyház, 2023. december 8., 10. rabot látnánk, a zenekar játszaniva­­lója - a színpad előtti teljesen nyitott árokból szólva - úgy jelenik meg alat­ta, mint a karakterekre, a helyzetek­re, a történtekre érzékenyen, az adott pillanatra adekvátan reagáló, azt ma­gyarázó, aláfestő vagy éppen ellen­pontozó (erre különféle jellemző ze­nei eszközöket alkalmazó), a valódi színházi kísérőzenénél persze jóval sűrűbb szövetű zene. Ilyen például az első jelenetben a vonat zakatolá­sának vagy később a Herceg csipogá­sának megjelenítése, vagy a Valuskát kísérő basszusklarinét. Az éneke­sek kiválóan megfelelnek alkatilag, hangilag és éneklésüket tekintve is az általuk megjelenített karakterek­nek. Haja Zsolt Valuskája hol való­ban hülyegyerek, hol mindentudó bölcs. Miksch Adrienn Pflaumnéja egyrészt sajnálható tragikus sorsa miatt, de ott van benne az életét csak saját kicsinyes keretei között elkép­zelni tudó nyárspolgár is. Fiát szin­te megveti, bár az utolsó pillanatban, ráébredve, milyen veszélyeket hoz­hat rá a megindult tömeg, feltámad benne az anyai féltés. Idegesítő, szin­te mi is leütnénk, mint a Posztóka­bátos - Cser Krisztián - a vonaton a Farkasréti Mária által megjelenített Parasztasszonyt. A hisztérikus és ra­­vaszkodó, rózsaszín kosztümös, még­is anti-Barbie babásra vett Tünde, azaz Szabóki Tünde mesterien bánik a néha az ehhez szükséges sikítozó beszédével vagy éneklésével. Értjük a rendezői szándékot - harsány ki­kiáltó, mégis, sokszor talán túl mes­terkélten beszélt Szalontay Tünde Narrátora. Súlyos tudott lenni még­is a lefokozott jelentőségű Tanárként Hábetler András, komikusan idét­­lenkedett Erdős Attila Főtisztként, de rajtuk kívül is mindenki megtett mindent a maga szerepében az előa­dás sikeréért. Díszletek alig voltak, csak a legszükségesebbre szorítko­zott a tervező az üres fekete térben, széksor a vonaton és a mellékhelyi­ség, egy utcai lámpa, kocsmai pultok, a bálna pótkocsija, egy kórházi ágy, a Herceg „lakhelye”, ami valójában egy riksa, nem sokkal több. A figurákra jellemzők voltak a jelmezek, jól kö­vette a történetet a rendezés, mivel feszesen zajlott a történet, nem na­gyon kellett az operákban gyakran látható fölösleges cselekvésekkel szembesülnünk. Kiválóan irányítot­ta a jól felkészülten játszó zenekart Szennai Kálmán. Nyilván nem árt, ha valaki ismeri a regényt és/vagy a filmet is, de végül is teljes operai él­ményt kap, aki megnézi az előadást. Eötvös komor hangulatú, de egyes epizódokban valóban ko­mikusan, sok­szor groteszk módon tálalt történethez hangolt zenéje ott van az énekesek alatt, de nem egyszerűen kíséri őket, akik valóban énekelnek is, persze nem a klasszikus esztétikának megfelelően írt dallamokat INFO Mivel fesze­sen zajlott a történet, nem nagyon kellett az operákban gyakran látha­tó fölösleges cselekvések­kel szembe­sülnünk 0in< 1 < oo<2cn<'<

Next