Népszava, 2023. december (150. évfolyam, 280-303. szám)
2023-12-12 / 289. szám
121 2023. december 12., kedd LAPSZÉL Elkelt Petőfi regénye Petőfi Sándor egyetlen regénye, A hóhér kötele 700 ezer forintért kelt el az Antikvárium.hu vasárnap zárult online aukcióján. NÉPSZAVA Izrael az Eurovíziós Dalversenyen Sokan tiltakoznak Izrael jövő évi eurovíziós szereplése ellen, a jelenleg is zajló izraeli-Hamász háború miatt szeretnék az ország kitiltását a nagy múltú dalversenyről. Az Európai Műsorszolgáltatók Szövetsége erre reagálva közölte, hogy jelenleg nem tervezi Izrael kitiltását. „Az Eurovíziós Dalverseny az egész Európából és a Közel-Keletről érkező közszolgálati műsorszolgáltatók versenye. Ez a műsorszolgáltatók versenye - nem a kormányoké -, amelyen az izraeli közszolgálati műsorszolgáltató 50 éve vesz részt, és most is megfelel a versenyszabályoknak. A 36 másik műsorszolgáltatóval együtt jövőre részt vehet a versenyben.” Jövő májusban Svédország lesz a 68. Eurovíziós Dalfesztivál házigazdája, miután Loreen idén Liverpoolban győzött a Tattoo című dallal. EURONEWS A kis herceg az Erkelben Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című könyve alapján létrejött színházi produkció február 14-18. között az Erkel Színházban is látható lesz a Broadway Entertainment Group előadásában, miután Párizsban, Sydney-ben is telt házzal játszották, a Broadway-n pedig egy teljes szezonban műsoron volt. NÉPSZAVA HIRDETÉS A HÓHÉR KÖTELE. ’ANR ' PETŐFI SÁNDOR. PEST, 1846. Kartleben Konrál A.iolf tulajdons APRÓ EGÉSZSÉG GYÓGYMASSZÁZS masszőrhölgytől, 06-30/432-7140. JÁRMŰ AUTÓJÁT megvenném 06-1/420-2703, 06-30/362-0674, RÉGISÉG FIGYELEM! Készpénzért vásárolunk régi tárgyakat, festményeket, dísztárgyakat, bútorokat, könyveket, Zinger varrógépet hanglemezeket, karórákat, porcelánokat, ezüsttárgyakat, pénzérméket, bizsukat, arany ékszereket 15 000 Ft-tól 25 000 Ft-ig grammonként, teljes hagyatékot. Üzlet: 2. kerület, Szilágyi Erzsébet fasor 25. Tel.: 06-1/488-7910 06-20/334-9091 VEGYES NERC, róka, mindenfajta szőrmebundát vásárolok, teljes ruhanemű hagyatékot, 06-20/229-0986, z'<in Dl í lD öo _______________________________________________________________________________________________KULTÚRA Teljes napfogyatkozás TRAGIKOMÉDIA Az ellenállás melankóliája, Krasznahorkai László regénye a filmvászon után az operaszínpadon is megjelent. Eötvös Péter Valuska című egyfelvonásosa hűen követi a történet fő szálát. VARGA PÉTER Valuska János, a mindenki által félkegyelműnek tartott, és az utolsó, apokaliptikus történésekig úgy tűnik, még anyja által is megtagadott, kitaszított, életét postásként tengető kocsmatöltelék vált az új Eötvös Péter-opera főhősévé, amire a Keszthelyi Kinga és Mezei Mari által jegyzett librettó már címével is utal. Valuska, bár a végén a zárt osztályon végzi, szinte az egyedüli szereplője a történteknek, aki a cirkuszigazgató mellett (aki már egyszer-kétszer tanúja volt a kaotikus eseményeknek) pontosan látja, milyen veszélyt hordoz a Herceg jelenléte. Azé a Hercegé, aki érthetetlen módon, hiszen meg sem jelenik, egy szót sem szól, hiszen csak csipogni tud, mert valamiféle torzszülött - mágikus hatást gyakorol a cirkuszt (amelynek fő attrakciói ő és a kitömött óriásbálna) városról városra követő bámész, de baljóslatúan gyülekező tömegre, amely végül féktelen pusztításba kezd. Igaz, a Herceg tulajdonosának?, gondozójának? - aki valószínűleg a fő manipulátor - szavait visszhangozva, de leginkább saját destruktív ösztönét követve. És Valuska azt is nagyon pontosan tudja, hogyan alakul ki a kozmikus keringések és forgások következtében a teljes napfogyatkozás a földön. Ellenpárja, de szellemi társa - a regényben - Eszter György, a zeneiskola visszavonult igazgatója, aki földhöz ragadtabb dimenzióban próbálja megtalálni az isteni rendet: a zenei hangolások világában, a Werckmeister-harmóniákban. Különbözőségük ellenére tehát ez az isteni rend keresése az, ami összeköti őket. És bár érthető, hogy egy operalibrettó egy regény feldolgozásakor máshová helyezi a történet hangsúlyait, sőt sok mindent egyszerűen ki kell hagynia az átírónak, az mindenképpen komoly veszteségnek tűnik, hogy Eszter Györgynek, a harmóniák rendjét megszállottan kutató szereplő karakterének ezen alapvető jelentőségű vonása kimaradt a librettóból. Bár van valamiféle szerepe a cselekmények alakulásában, igazi súlyt a jelenléte csak az utolsó jelenetben kap, amikor kettesben marad a zárt osztályon Valuskával, és leszűri a konklúziót: „Kínosan felsültünk az univerzumban.” Bekövetkezett a teljes napfogyatkozás, talán egyszer vége lesz - tehetjük hozzá. Az opera cselekménye dióhéjban: A polgármester, Tünde hívására cirkusz érkezik a városba, amelynek legfőbb látványossága egy kitömött óriásbálna, és a Herceg, akiről nem derül ki, valójában miféle szerzet, valamiféle torzszülött. A cirkuszt városról városra baljóslatú tömeg, csőcselék követi, amely rendszeresen pusztításba kezd, ez az opera cselekményének színhelyén is megtörténik. Közben a polgármester manipulációkba kezd a „rend” megteremtése, valójában a hatalom teljes megragadása érdekében. Ez a rombolást követően a városba érkező katonák segítségével sikerül neki. Pfalumné, Valuska anyja a pusztítás során életét veszti, a bolond fiú pedig végül zárt osztályra kerül. Valuska és Eszter György szellemi világa és az entrópia (a kozmosz rendezetlenségének iránya) megjelenítői, a romboló csőcselék között próbálnak túlélni, a csak hétköznapi fogalmakban gondolkodni tudók: Eötvös az Operától öt évvel ezelőtt kapta a felkérést a mű megírására. Az egyfelvonásos szinte pontosan százperces, és a cselekmény jól követhetően működik a színpadon. Tünde polgármester asszony; Hagelmayer kocsmájának idült napközisei; Valuska anyja, Pflaumné. Ők többfélék lehetnek: alakítói, szemlélői - vagy mint utóbbi, elszenvedői és áldozatai - a történéseknek. Vannak Krasznahorkai 1989-ben megjelent regényének a korabeli történelmi eseményekre utaló vonásai: a történések idején hangsúlyozottan hideg van, a bálna keletről jön, hatalmas, gyakorlatilag szétesőfélben van, és érkezését lázadás, felfordulás, a rend felbomlása követi. Eötvös az Operától öt évvel ezelőtt kapta a felkérést a mű megírására, kitétel volt, hogy magyar nyelvű szöveget kellett alapul vennie. Az egyfelvonásos, 12 jelenetből álló „tragikomédia zenével” - ahogy maga jellemzi művét az Opera Magazinban - szinte pontosan százperces, és a helyenként narrátor által érthetőbbé tett cselekmény jól követhetően működik a színpadon. Az operák zenekari világa kettős szerepet játszik - szoktuk meg általában, egyrészt kíséri és alátámasztja, hangsúlyozza az énekesek mondanivalóját, de sokszor önálló életre kel, önmagában is sokat el tud mondani. Eötvös komor hangulatú, de egyes epizódokban valóban komikusan, sokszor groteszk módon tálalt történethez hangolt zenéje valahol a kettő között van: ott van az énekesek alatt, de nem egyszerűen kíséri őket, akik gyakran beszélnek, sokszor pedig énekbeszéddel fejezik ki magukat, meg valóban énekelnek is, persze nem a klasszikus esztétikának megfelelően írt dallamokat. Mivel a történet szinte olyan tempósan pereg, mintha egy szöveges színházi da-Eötvös Péter: Valuska - Commedia tragica Libretto Keszthelyi Kinga, Mezei Mari Rendező: Varga Bence Díszlettervező: Devich Botond Jelmeztervező: Huszár Kató Világítástervező: Baumgartner Sándor Magyar Állami Operaház Zenekara Karigazgató: Csíki Gábor Karmester: Szennai Kálmár Eiffel Műhelyház, 2023. december 8., 10. rabot látnánk, a zenekar játszanivalója - a színpad előtti teljesen nyitott árokból szólva - úgy jelenik meg alatta, mint a karakterekre, a helyzetekre, a történtekre érzékenyen, az adott pillanatra adekvátan reagáló, azt magyarázó, aláfestő vagy éppen ellenpontozó (erre különféle jellemző zenei eszközöket alkalmazó), a valódi színházi kísérőzenénél persze jóval sűrűbb szövetű zene. Ilyen például az első jelenetben a vonat zakatolásának vagy később a Herceg csipogásának megjelenítése, vagy a Valuskát kísérő basszusklarinét. Az énekesek kiválóan megfelelnek alkatilag, hangilag és éneklésüket tekintve is az általuk megjelenített karaktereknek. Haja Zsolt Valuskája hol valóban hülyegyerek, hol mindentudó bölcs. Miksch Adrienn Pflaumnéja egyrészt sajnálható tragikus sorsa miatt, de ott van benne az életét csak saját kicsinyes keretei között elképzelni tudó nyárspolgár is. Fiát szinte megveti, bár az utolsó pillanatban, ráébredve, milyen veszélyeket hozhat rá a megindult tömeg, feltámad benne az anyai féltés. Idegesítő, szinte mi is leütnénk, mint a Posztókabátos - Cser Krisztián - a vonaton a Farkasréti Mária által megjelenített Parasztasszonyt. A hisztérikus és ravaszkodó, rózsaszín kosztümös, mégis anti-Barbie babásra vett Tünde, azaz Szabóki Tünde mesterien bánik a néha az ehhez szükséges sikítozó beszédével vagy éneklésével. Értjük a rendezői szándékot - harsány kikiáltó, mégis, sokszor talán túl mesterkélten beszélt Szalontay Tünde Narrátora. Súlyos tudott lenni mégis a lefokozott jelentőségű Tanárként Hábetler András, komikusan idétlenkedett Erdős Attila Főtisztként, de rajtuk kívül is mindenki megtett mindent a maga szerepében az előadás sikeréért. Díszletek alig voltak, csak a legszükségesebbre szorítkozott a tervező az üres fekete térben, széksor a vonaton és a mellékhelyiség, egy utcai lámpa, kocsmai pultok, a bálna pótkocsija, egy kórházi ágy, a Herceg „lakhelye”, ami valójában egy riksa, nem sokkal több. A figurákra jellemzők voltak a jelmezek, jól követte a történetet a rendezés, mivel feszesen zajlott a történet, nem nagyon kellett az operákban gyakran látható fölösleges cselekvésekkel szembesülnünk. Kiválóan irányította a jól felkészülten játszó zenekart Szennai Kálmán. Nyilván nem árt, ha valaki ismeri a regényt és/vagy a filmet is, de végül is teljes operai élményt kap, aki megnézi az előadást. Eötvös komor hangulatú, de egyes epizódokban valóban komikusan, sokszor groteszk módon tálalt történethez hangolt zenéje ott van az énekesek alatt, de nem egyszerűen kíséri őket, akik valóban énekelnek is, persze nem a klasszikus esztétikának megfelelően írt dallamokat INFO Mivel feszesen zajlott a történet, nem nagyon kellett az operákban gyakran látható fölösleges cselekvésekkel szembesülnünk 0in< 1 < oo<2cn<'<