Népszava, 2023. december (150. évfolyam, 280-303. szám)
2023-12-20 / 296. szám
VÉLEMÉNY__________________________________________________________________________________________ Market Zrt résen leegyszerűsítve: Magyarország népessége közjogilag ma két részből áll. Vannak az átlagemberek és van felettük a kormánypolitikusok kasztja. Az utóbbiak írják a törvényt az előbbiekre. Például ha az átlagember vesz magának egy jobb autót a céges keresetéből, akkor készen kell állnia arra is, hogy ha az adóhivatalnak olyan kedve kerekedik, egy vagyonosodási vizsgálat keretében az utolsó petákig elszámoltathatja arról, hogy miből lett a verda. És ha nem tudja megmondani, vagy nem fogadják el a magyarázatot, nos akkor ellenbizonyításig vélelmezik az adócsalást. Ugrik a bírság, nem is kevés. Sőt, egészen 2016-ig nemcsak a vállalkozók, de magánemberek is számíthattak rá, hogy az adóhivatal belenéz a bukszájukba, majd szigorú szemmel végigmustrálja a ruházatukat, hogy ugyan a nyugdíjból vagy az ösztöndíjból futott-e a farmerra, vagy a sportcipőre? A magyar politikai kaszt tagjaira mindez nem vonatkozik. Budai kerületekben, városközeli lakóparkokban sorakoznak közhivatalnokaink, kormánypolitikusaink kacsalábon forgó luxusvillái, amelyekről teljesen nyilvánvaló, hogy a tulajdonosaik a legális, közhivatalnoki fizetéséből a következő jégkorszakra sem tudták volna összespórolni. Érdekes mód esetükben fel sem merül, hogy az adóhatóság megkérdezze a magyar politikai kaszt tagjait, hogy ugyan miből? Például, hogy a tisztelt versenypiacon egy pillanatot sem dolgozott fő szuverén miniszterelnök úrnak a pártelnöki, közhivatalnoki fizetéséből négy gyerek és asszony mellett mégis miből lett egy svábhegyi luxusvillája? Vagy a világéletében közhivatalokban dolgozott miniszter úrnak ugyan miből lett egy tucat földje, vadászkastélya? A másik miniszter úrnak miből lett luxuslakóparki háza? Az valahogy nem merül fel, hogy a tisztelt politikusoknál alkalmazzák ugyanazt az elvet, amit minden cégtulajdonosnál igen, azaz, hogy ő bizonyítsa be, hogy honnan származik a vagyon, ellenkező esetben pedig áll a vélelem, hogy az valamilyen törvénytelen jövedelemből származik. Ma vagyonosodási vizsgálat legfeljebb konkrét, korrupciós ügyben kezdeményezhető, már ha elindult egy ilyen nyomozás. Márpedig nem árt tudni, hogy a magyar politikusbűnözés a világ egyik legkevésbé rizikósabb megélhetése: egy Völnerre ezer másik ügy jut, minimális elővigyázatosság mellett simán meg lehet úszni a lebukást. Legfeljebb a sajtó kukackodására, amikor kiderül, hogy X polgármester úrnak, frakcióvezetőnek valahogy leesett egy több száz négyzetméteres luxusnyaraló, villa, akkor lehet előhúzni a közhelyet arról, hogy „családi összefogásból lett a kacsalábon forgó. Mindebből kifolyólag az Integritás Hatóság a napokban közzétett, némileg naiv javaslata, hogy az adóhatóság rendszeres vagyonosodási vizsgálatokat tartson a politikai elit körében, az nemcsak hogy kívánatos, de egyenesen elképesztő, hogy még 2023- ban is ott tartunk, hogy ebben az országban egy politikai döntéshozó simán felhúzott szemöldökkel méltatlankodhat, ha valaki megkérdezi tőle, hogy ugyan miből gazdagodott meg ilyen látványosan, vagy mit keresett egy luxusjachton. Az átlagembernek csak az marad, hogy nyel egy jókorát, amikor naponta elmegy a képviselő hölgy vagy az úr terpeszkedő csodapalotája előtt, amiről pontosan tudja, hogy minden tégláját vele fizettették meg, dupla áron. BATKA ZOLTÁN IMBIW/er PÁPAI GÁBOR RAJZY Fókusz imét egy újabb negatív szám: novemberben 6780 gyermek született, csaknem 7 százalékkal, 502 újszülöttel kevesebb, mint egy évvel korábban. És, ha ez nem lenne elég, 3107 pár kötött házasságot, 2,2 százalékkal, 69-cel kevesebb mint tavaly ilyenkor. Ez a tendencia bizony a magát családbarátnak nevező kormány szándékával teljesen ellenkező irányba halad. Rengeteg oka lehet, ezerféle szempont alapján vizsgálható egy ilyen folyamat. És az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy nemcsak Magyarországon, hanem minden fejlett társadalomban problémát jelent a gyermekvállalás kitolódása. Jó esetben 23 éves korig egyetemre járnak a fiatalok, utána elkezdenek dolgozni, és csak ezt követően jöhetnek a babák. A családokért felelős államtitkár nemrég arról beszélt, a magyar családpolitika három fő pillére az otthonteremtés, az anyagi biztonság és a döntési szabadság. Igaza van, sok más mellett ezek a feltételek egészen biztosan fontosak akkor, amikor egy pár a családalapítást tervezi. Csakhogy ebből semmi nem valósul meg, és ennek látjuk az eredményét. Anyagi biztonság Magyarországon csak kevés embernek adatik meg, az Unió második legszegényebb állama vagyunk. Az EU-rekorder hazai infláció miatt az emberek többsége csak a legszükségesebb dolgokat tudja megvásárolni. Az oktatásban a szociális szelekció uralkodik, az iskolákban példa nélküli a tanárhiány. Az otthonteremtés kizárólag a hitelképes, több gyereket vállaló fiatalok kiváltsága. Fontos lenne a családi pótlék emelése, de a kormány erről hallani sem akar. Nem tud mindenki saját lakást venni, de bérlakásprogram nincs. Tudni kellene azt is, aki nem szeretne gyereket, miért érzi így. De a magyar családpolitika az okokat nem keresi, kizárólag arról szól, hogy megfoganjon az élet. Utána már nem számít semmi. Középpontjában ugyanis nem a gyerek, hanem a Fidesz ideológiája áll. Jól látszik, ez nem a jó irány. JEGYZET Muhari Judit 2023. december 20., szerda I 9 Nem híres telivéreinkre asszociálnak, sokkal inkább egy trójai falóra, amely az Európai Unióban mintha egy keleti megbízó érdekeit képviselné. Lóvá tettek a utólag megkérdeznék a török elnököt, mi volt az értelme hétfői budapesti látogatásának, aligha tudná könnyen megadni a választ. Mert ugyan egy lóval gazdagodott, de ehhez talán még nem kellett volna megtennie a hosszú utat Magyarországra. Bár a magyar lótenyésztés híres, mostanság Nyugaton Magyarország kapcsán nem híres telivéreinkre asszociálnak, sokkal inkább egy trójai falóra, amely az Európai Unióban mintha egy keleti megbízó érdekeit képviselné. Miniszterelnökünktől az is elhangzott, hogy Erdogantól megtudta: a következő száz év Törökországé lesz, s mivel mi Ankara szövetségesei vagyunk, ezért miénk a jövő. Ám ha az utóbbi évek török gazdasági mutatóit vesszük szemügyre, lehetnek némi kétségeink afelől, hogy valóban Erdogan hozza meg a török gazdaság reneszánszát. Ezért egyáltalán nem vagyunk biztosak abban, hogy e tekintetben jó lóra tettünk-e Törökországgal. De hát ismerjük a mondást: ahol ló nincs, szamár is jó. Mindezeknél azért lett volna módjuk fontosabb dolgokról is eszmét cserélni - biztosan meg is tették - de ezekről már nem árultak el információkat a publikumnak, s hogy biztosra menjenek, csak sajtónyilatkozatot adtak ki, így újságírók nem tehettek fel kérdéseket, még csak véletlenül se jusson eszükbe felhozni a svéd NATO-csatlakozás oly kellemetlen témáját. Ezt az idillt, ami a török elnök és a magyar kormányfő között kialakult, senki se zavarja meg! Stockholmban és Washingtonban persze lehetett némi hiányérzetük a politikai vezetőknek, hiszen a két fővárosban úgy érzik: Orbán és Erdogan a bolondját járatja velük, egyik ország parlamentje sem ratifikálta még a svéd csatlakozást. A török államfő még a nyári NATO -csúcson elviekben zöld utat adott a svédeknek, de azóta semmi sem történt, Erdogan újabb és újabb kifogásokkal hozakodik elő. Magyarország szintén eljátszhatja, milyen fontos nemzetközi tényező, miközben semmi érvet sem tud felhozni, miért is akadályozza a svéd integrációt. Közben Stockholmban - látva a magyar gazdaság mutatóit, vagy a hadügy helyzetét - azon értetlenkednek: a magyar vezetés miért is beszél magas lóról? RÓNAY TAMÁS Nagy kalandok északon ORWELL VILÁGA événézők milliói izgulták végig a 64 ezer dolláros kérdés című népszerű vetélkedőt, az amerikai CBS csatorna műveltségi kvízjátékát, amelyben a nyeremény minden helyes válasszal duplázódott. Az 1956-os szezon fődíját valószerűtlen figura nyerte: egy hetvenéves, nagy szakállú, féllábú óriás. De nem ez volt Peter Freuchen (1886-1957) első kalandja - és korántsem a legnagyobb. A 200 centis dán felfedező, tudós, író, színész és antifasiszta ellenálló nem félt a veszélytől, sőt. Vakmerőn vágott változatos vállalkozásaiba. Természetét hajóskapitány nagyapjától örökölhette, aki Dél-Amerikában volt csempész. A fiú Koppenhágában orvosnak tanult, nem túl fényesen. Az egyetemi csapatban együtt focizott fizikushallgató barátjával, a leendő Nobel-díjas Niels Bohrral. Tanulmányait félbehagyva jelentkezett egy grönlandi expedícióra. Kisebb megszakításokkal két évtizedet Mire kiásta magát, bal lába elfagyott;az üszkösödő ujjakat maga vágta le fogóval. Lábfejét amputálni kellett, töltött a földkerekség legnagyobb szigetén. Kutyaszánon bejárta az ismeretlen északnyugati partvidéket. Geográfiai, néprajzi, antropológiai, meteorológiai kutatásokat végzett. Kereskedőtelepet nyitott, annak bevételéből finanszírozta munkáját. Eszkimók között élt, eszkimó módjára. Eszkimó lányt vett el, két gyerekük született. Az első világháború után Dániába hazalátogatva elkapta a spanyolnáthát, sokáig élet-halál között lebegett. Felépült, de ifjú felesége, Navarana belehalt a szövődményekbe. Egy újabb grönlandi felfedezőúton elszakadt társaitól, a hófúvás betemette. Mire kiásta magát, bal lába elfagyott, az üszkösödő ujjakat maga vágta le fogóval. Lábfejét amputálni kellett (1923). Kényszerűen végleg elbúcsúzott a jégmezőktől, és megírta élményeit. Két arktiszi témájú könyve, egy útleírás és egy regény nemzetközi sikert aratott, Hollywoodban is felfigyeltek rájuk. Történetei alapján a Metro- Goldwyn-Mayer filmstúdió játékfilmet forgatott Eszkimó címmel. Ebben színészként debütált a gonosz hajóskapitány szerepében, a mozi a legjobb vágásért Oscar-díjat nyert (1934). Privát kis balti-tengeri szigetén, Enehojén rendezkedett be, de ott sem bírt sokáig egy helyben megmaradni. Utazgatott Szibériától Dél-Afrikáig. Németországból eltávolították, mert meggyőződéses szocdemként nem volt hajlandó éltetni Hitlert, még fenyegetések hatására sem. Amikor kitört a háború, és a nácik megszállták Dániát, tétovázás nélkül csatlakozott az ellenálláshoz (1940). Otthonában sebesült brit pilótákat rejtegetett, hajóján üldözötteket menekített át a semleges Svédországba. Kétszer is letartóztatta a Gestapo, társai mindkétszer megszöktették. Halálbüntetés várt volna rá, de sikerült átjutnia az Egyesült Államokba, ott telepedett le. Megnősült, újabb könyveket írt. A kvízműsorban, miután mind a 17 kérdésre rávágta a jó választ, tévésztár lett. Sohasem unt rá a kalandokra. Fejébe vette, hogy három másik veterán kutatóval együtt átrepülnek az Északi-sark fölött. Éppen Alaszkában készültek a startra, amikor szempillantás alatt elvitte az infarktus. Hamvait Grönlandon szórták szét. Hetvenegy évet élt - micsoda hetvenegy évet! BÁRTFAI GERGELY