Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-13 / 11. szám
nr I un In Dl_ l_ rl_ YJ népszavao 2024. január 13., szombat I «J Elvenné Orbán szavazati jogát 120 EP-képviselő az EU Tanácsban BRÜSSZEL A kormányfő sorozatos vétói oda vezettek, hogy az Európai Parlament tagjainak 17 százaléka támogatta Petri Sarvamaa finn kereszténydemokrata politikus kezdeményezését. •• ___ HALMAI KATALIN BRÜSSZEL Az Európai Parlament (EP) 705 képviselőjéből 120 írta alá péntek délutánig Petri Sarvamaa finn kereszténydemokrata EP-képviselő kezdeményezését, hogy a hetes cikkelyes eljárás keretében fosszák meg Magyarországot a szavazati jogáról a kormányok képviselőiből álló döntéshozó EU Tanácsban. A hétfőn elindított petícióhoz döntően az EP öt frakcióját képviselő politikusok csatlakoztak: kereszténydemokraták, szocialisták, liberálisok, zöldpártiak és a szélsőbalhoz tartozók. Magyarok nincsenek az aláírók között, van viszont egy finn szélsőjobboldali és egy populista olasz képviselő. Salvamaa az aláírásokkal ellátott levelet elküldi Roberta Metsolának, a képviselő-testület elnökének, akitől azt várja, hogy támogatni fogja az indítványt tartalmazó parlamenti határozatot. A levél sikere rávilágít, hogy sürgősen foglalkozni kell Orbán Viktor lépéseivel. Ezután kulcsfontosságú lenne, hogy a lehető leghamarabb felmérjük a petíció ötletének általános támogatottságát a plenáris ülésen - fejtette ki a képviselő a Népszavához eljuttatott nyilatkozatában. Mivel a jövő héten a parlament egyébként is szavaz a magyarországi jogállamiságról szóló állásfoglalásról, Salraman valószínűnek tartja, hogy javaslata valamilyen formában bekerül a határozatba. Hasonló követelést tartalmaz az alapvető jogok helyzetéről szóló jelentés, amely szintén a napokban kerül a képviselők elé. Előterjesztője, a német szociáldemokrata Katarina Barley ebben felszólítja az EU Tanácsát, tegyen lépéseket annak kinyilvánítására, hogy Magyarország folyamatosan és súlyosan megszegte-e a szerződésekbe foglalt uniós normákat. A Petri Salraman által javasolt szankció lehetőségét az Orbán-kormánnyal szemben 2018-ban elkezdett hetes cikkelyes eljárás tartalmazza. A procedúra végén a tagállamok korlátozó intézkedésekkel sújthatják Magyarországot, amiért a kormány súlyosan és tartósan megsérti az Unió értékeit. Ezek egyike lehet a szavazati jog megvonása. Az EU Tanácsban zajló folyamat azonban hatodik éve egy helyben topog, a kormányok nem jutottak tovább a félévente megtartott véleménycserénél. Az EP régóta szorgalmazza, hogy lépjenek a sarkukra, és vigyék végig a folyamatot. Az indítvány most azért került elő, mert a parlament megítélése szerint Orbán Viktor folyamatosan szembemegy a közösségi érdekekkel és értékekkel, a vétót pedig már közvetlenül fenyegetik az Európai Unió biztonsági érdekeit - utalt lapunknak Pedro Marquez portugál szocialista EP-képviselő, a baloldali frakció alelnöke a kormányfő Ukrajna támogatását ellenző lépéseire. Petri Salramaa a parlament elnökének címzett petícióban rámutat: a hetes cikkelyes eljárás második és harmadik szakaszának aktiválása az egyetlen módja annak, hogy megvédjék az Európai Unió értékeit és biztosítsák a döntéshozatali folyamatok működését. PETÍCIÓ PETRI SARVAMAA: „A levél sikere rávilágít, hogy sürgősen foglalkozni kell Orbán Viktor lépéseivel.” A kabinet kálváriája folytatódik: a parlament a jövő héten szavaz a magyarországi jogállamiságról szóló állásfoglalásról 1 Helyben járó hetes cikkelyes eljárás A Magyarországgal szembeni hetes cikkelyes eljárás a Judith Sargentini holland zöldpárti EP-képviselő által összeállított jelentés elfogadásával kezdődött. A határozat összefoglalta, hogy az Orbán-kormány 12 területen sérti meg az Unió értékeit. A parlamenti jóváhagyás után a tagállamok képviselőiből álló EU Tanács elé került a dosszié. A folyamatnak több állomása van: a kormányoknak elsőként azt kell megállapítaniuk, hogy Magyarországon fennáll-e az uniós értékek komoly megsértésének kockázata. Ha erre igennel válaszolnak, akkor ajánlásokat tehetnek a kormány számára. Az eljárás második szakaszában - egyhangú döntéssel, amelyben az érintett ország nem vesz részt - azt kell kinyilvánítaniuk, hogy ezeket az értékeket tartósan és súlyosan megsértik-e. A harmadik állomás lehet a tagsággal járó jogok, például a szavazati jog megvonása, amelyről az EU Tanács tagjai minősített többséggel határoznak. Magyarországgal kapcsolatban a kormányok még odáig sem jutottak el, hogy véleményt mondjanak arról, fennáll-e a jogsértések kockázata, <2 o =)a; Washingtonban már túlcsordult a pohár FESZÜLTSÉG Két éve, Oroszország Ukrajna elleni háborújának kitörése óta az Egyesült Államok egyre komolyabb figyelmeztetések egész sorát küldte az Orbán-kormánynak, amelyet az rendre figyelmen kívül hagyott. Washington türelme azonban mostanra látványosan elfogyott, hiszen egy NATO -tagország különutassága, oroszpártisága, a szövetség bővítésének akadályozása az egész észak-atlanti katonai szövetség közös problémája, mondhatni, biztonságpolitikai kockázat. Ezt az is ékesen bizonyítja, hogy az amerikai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára, James O’Brien a csütörtöki online sajtótájékoztatójára beérkező több mint ötven kérdés közül másodikként válaszolt a Népszavának, amely azt firtatta, hogy miként vélekednek Washingtonban a magyar kormány különutas politikájáról Ukrajna támogatásának és Svédország NATO-csatlakozásának blokkolását illetően. James O’Brien a „csalódottság” kifejezést használta, jelezve, hogy bár európai belügynek tekintik az ukrajnai támogatás megoldását, mindenképpen konstruktívabb együttműködést várnak el Magyarországtól a továbbiakban. A svéd NATO-csatlakozást illetően viszont egyértelműen leszögezte: Washington elvárja, hogy a magyar kormány tartsa magát az ígéretéhez, miszerint nem utolsóként fogja jóváhagyni Svédország belépését. Valójában sokkal többről van szó, mint csalódottságról. David Pressman amerikai nagykövet már egy éve, a New York Timesnak adott interjújában nyíltan megfogalmazta Washington álláspontját: nincs olyan, hogy valaki mindkét oldalra játsszon, az Orbán-kormánynak választania kell Kelet és Nyugat között. Nem sokkal később a nagykövet sajtótájékoztatón kifogásolta az Orbán-kormány retorikáját, mondván, hogy „néha nem lehet felismerni benne egy NATO-szövetséges ország képviselőjét”. Az Orbán-kormány alapvető tévedése, hogy az ukrajnai háború óta elhangzott washingtoni figyelmeztetéseket ugyanolyan „ejnye-bejnyeként” kezeli, mint a korábbi, jogállamisággal kapcsolatos megnyilvánulásokat. Holott a háború új helyzetet teremtett, Magyarország különutasságában, oroszpárti retorikájában és a Moszkvával, illetve Pekinggel fenntartott szoros együttműködésében, az orosz energiahordozóktól való rendületlen függőségében, a változatlanul erős magyarországi orosz befolyásban az Egyesült Államok a NATO egészét érintő biztonsági fenyegetést lát. Jogosan, hiszen hazánk annak a James O'Brien, jóval konstruktívabb együttműködést várnak katonai szövetségnek a tagja, amely a putyini agresszió által fenyegetett térség biztonságának legfőbb, gyakorlatilag egyetlen védelmezője. Az első komoly figyelmeztetés Washington részéről már 2022 júliusában megérkezett, amikor az amerikai kormányzat egyoldalúan felmondta a Magyarországgal 1979-ben kötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezményt. Tavaly áprilisban szankciókat jelentett be az USA a budapesti székhelyű, orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bank ellen, és többek között annak magyar állampolgárságú alelnökét is szankciós listára tette. A kormány ekkor meghátrált, és az európai országok közül utolsóként kiszállt a pénzintézetből. Ez volt a legsúlyosabb washingtoni intő a 2014-es botrány óta, amikor az Egyesült Államok kormányzati korrupció miatt megtagadta a beutazás lehetőségét hat meg nem nevezett magyar köztisztviselőtől, köztük az adóhatóság akkori elnökétől, Vida Ildikótól. Az Orbán-kormány ebből sem értett, akárcsak az augusztusi vízumszigorításból, ami ugyancsak kevésnek bizonyult. A magyar miniszterelnök októberben, Pekingben találkozott Vlagyimir Putyinnal, megbeszélésükön pedig a Kreml által elvárt „különleges katonai műveletnek” nevezte az Ukrajna elleni orosz agressziót. Ezt a NATO-tagállamok és a magyar ratifikációra váró Svédország budapesti nagykövetei „biztonsági kockázatnak” ítélték, és rendkívüli ülésen egyeztettek a NATO-ból kikacsingató magyar álláspontról. Ezután, november elején az amerikai nagykövet hazautazott, és magas rangú amerikai kormányzati tisztviselőkkel konzultált a kétoldalú kapcsolatokról. Washingtont a „magas rangú magyar tisztviselők egyedülállóan Amerika-ellenes retorikája” is aggasztja, erről márciusban, az orosz kémbank elleni szankciók bejelentése előtt tárgyalt Pressman nagykövet többek között Antony Blinken külügyminiszterrel. Jeszenszky Géza korábbi magyar külügyminiszter és az első Orbán-kormány washingtoni nagykövete a Klubrádiónak nyilatkozva már ekkor úgy értékelte, hogy utolsó figyelmeztetést kapott az Orbán-kormány, s a mondatok, amelyek magyar részről elhangzanak Amerikáról, a szövetségessel szemben elfogadhatatlanok. GÁL MÁRIA oí o