Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-13 / 11. szám

nr I un I­n D­l_ l_ r­l_ YJ népszava­­­o 2024. január 13., szombat I «J Elvenné Orbán szavazati jogát 120 EP-képviselő az EU Tanácsban BRÜSSZEL A kormányfő sorozatos vétói oda vezettek, hogy az Európai Parlament tagjainak 17 százaléka támogatta Petri Sarvamaa finn kereszténydemokrata politikus kezdeményezését. •• ___ HALMAI KATALIN BRÜSSZEL Az Európai Parlament (EP) 705 képviselőjéből 120 írta alá péntek délutánig Petri Sarvamaa finn ke­reszténydemokrata EP-képviselő kezdeményezését, hogy a hetes cikkelyes eljárás keretében fosszák meg Magyarországot a szavazati jogáról a kormányok képviselőiből álló döntéshozó EU Tanácsban. A hétfőn elindított petícióhoz dön­tően az EP öt frakcióját képviselő politikusok csatlakoztak: keresz­ténydemokraták, szocialisták, libe­rálisok, zöldpártiak és a szélsőbal­hoz tartozók. Magyarok nincsenek az aláírók között, van viszont egy finn szélsőjobboldali és egy po­pulista olasz képviselő. Salvamaa az aláírásokkal ellátott levelet el­küldi Roberta Metsolának, a kép­viselő-testület elnökének, akitől azt várja, hogy támogatni fogja az indítványt tartalmazó parlamenti határozatot. A levél sikere rávilágít, hogy sürgősen foglalkozni kell Orbán Viktor lépéseivel. Ezután kulcsfon­tosságú lenne, hogy a lehető legha­marabb felmérjük a petíció ötle­tének általános támogatottságát a plenáris ülésen - fejtette ki a képvi­selő a Népszavához eljuttatott nyi­latkozatában. Mivel a jövő héten a parlament egyébként is szavaz a magyarorszá­gi jogállamiságról szóló állásfog­lalásról, Salraman valószínűnek tartja, hogy javaslata valamilyen formában bekerül a határozat­ba. Hasonló követelést tartalmaz az alapvető jogok helyzetéről szó­ló jelentés, amely szintén a napok­ban kerül a képviselők elé. Előter­jesztője, a német szociáldemokrata Katarina Barley ebben felszólítja az EU Tanácsát, tegyen lépéseket annak kinyilvánítására, hogy Ma­gyarország folyamatosan és súlyo­san megszegte-e a szerződésekbe foglalt uniós normákat. A Petri Salraman által javasolt szankció lehetőségét az Orbán-kor­­mánnyal szemben 2018-ban elkez­dett hetes cikkelyes eljárás tar­talmazza. A procedúra végén a tagállamok korlátozó intézkedé­sekkel sújthatják Magyarorszá­got, amiért a kormány súlyosan és tartósan megsérti az Unió értéke­it. Ezek egyike lehet a szavazati jog megvonása. Az EU Tanácsban zajló folyamat azonban hatodik éve egy helyben topog, a kormányok nem jutottak tovább a félévente megtar­tott véleménycserénél. Az EP régóta szorgalmazza, hogy lépjenek a sarkukra, és vigyék végig a folyamatot. Az indítvány most azért került elő, mert a par­lament megítélése szerint Orbán Viktor folyamatosan szembemegy a közösségi érdekekkel és értékek­kel, a vétót pedig már közvetlenül fenyegetik az Európai Unió biz­tonsági érdekeit - utalt lapunknak Pedro Marquez portugál szocialis­ta EP-képviselő, a baloldali frakció alelnöke a kormányfő Ukrajna tá­mogatását ellenző lépéseire. Petri Salramaa a parlament el­nökének címzett petícióban rámu­tat: a hetes cikkelyes eljárás má­sodik és harmadik szakaszának aktiválása az egyetlen módja an­nak, hogy megvédjék az Európai Unió értékeit és biztosítsák a dön­téshozatali folyamatok működését. PETÍCIÓ PETRI SARVAMAA: „A levél sikere rávilágít, hogy sürgősen foglal­kozni kell Orbán Viktor lépései­vel.” A kabinet kálváriája foly­tatódik: a par­lament a jövő héten szavaz a magyarországi jogállamiság­ról szóló állás­­foglalásról 1 Helyben járó hetes cikkelyes eljárás A Magyarországgal szembeni hetes cikkelyes eljárás a Judith Sargentini holland zöldpárti EP-képviselő által összeállított jelentés elfo­gadásával kezdődött. A határozat összefoglal­ta, hogy az Orbán-kormány 12 területen sérti meg az Unió értékeit. A parlamenti jóváhagyás után a tagállamok képviselőiből álló EU Tanács elé került a dosszié. A folyamatnak több állo­mása van: a kormányoknak elsőként azt kell megállapítaniuk, hogy Magyarországon fenn­­áll-e az uniós értékek komoly megsértésének kockázata. Ha erre igennel válaszolnak, akkor ajánlásokat tehetnek a kormány számára. Az eljárás második szakaszában - egyhangú dön­téssel, amelyben az érintett ország nem vesz részt - azt kell kinyilvánítaniuk, hogy ezeket az értékeket tartósan és súlyosan megsértik-e. A harmadik állomás lehet a tagsággal járó jogok, például a szavazati jog megvonása, amelyről az EU Tanács tagjai minősített többséggel határoznak. Magyarországgal kapcsolatban a kormányok még odáig sem jutottak el, hogy véleményt mondjanak arról, fennáll-e a jog­sértések kockázata, <2 o =)a; Washingtonban már túlcsordult a pohár FESZÜLTSÉG Két éve, Oroszor­szág Ukrajna elleni háborújának kitörése óta az Egyesült Államok egyre komolyabb figyelmeztetések egész sorát küldte az Orbán-kor­­mánynak, amelyet az rendre fi­gyelmen kívül hagyott. Washing­ton türelme azonban mostanra látványosan elfogyott, hiszen egy NATO -tagország különutassága, oroszpártisága, a szövetség bő­vítésének akadályozása az egész észak-atlanti katonai szövetség közös problémája, mondhatni, biz­tonságpolitikai kockázat. Ezt az is ékesen bizonyítja, hogy az ameri­kai külügyminisztérium európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkára, James O’Brien a csü­törtöki online sajtótájékoztatójára beérkező több mint ötven kérdés közül másodikként válaszolt a Nép­szavának, amely azt firtatta, hogy miként vélekednek Washingtonban a magyar kormány különutas politi­kájáról Ukrajna támogatásának és Svédország NATO-csatlakozásának blokkolását illetően. James O’Brien a „csalódott­ság” kifejezést használta, jelezve, hogy bár európai belügynek tekin­tik az ukrajnai támogatás megoldá­sát, mindenképpen konstruktívabb együttműködést várnak el Magyar­országtól a továbbiakban. A svéd NATO-csatlakozást illetően viszont egyértelműen leszögezte: Washing­ton elvárja, hogy a magyar kormány tartsa magát az ígéretéhez, misze­rint nem utolsóként fogja jóváhagy­ni Svédország belépését. Valójában sokkal többről van szó, mint csalódottságról. David Press­man amerikai nagykövet már egy éve, a New York Timesnak adott in­terjújában nyíltan megfogalmaz­ta Washington álláspontját: nincs olyan, hogy valaki mindkét oldal­ra játsszon, az Orbán-kormánynak választania kell Kelet és Nyugat kö­zött. Nem sokkal később a nagykö­vet sajtótájékoztatón kifogásolta az Orbán-kormány retorikáját, mond­ván, hogy „néha nem lehet felismer­ni benne egy NATO-szövetséges or­szág képviselőjét”. Az Orbán-kormány alapvető té­vedése, hogy az ukrajnai háború óta elhangzott washingtoni figyelmez­tetéseket ugyanolyan „ejnye-bej­­nyeként” kezeli, mint a korábbi, jogállamisággal kapcsolatos meg­nyilvánulásokat. Holott a háború új helyzetet teremtett, Magyaror­szág különutasságában, oroszpárti retorikájában és a Moszkvával, il­letve Pekinggel fenntartott szoros együttműködésében, az orosz ener­giahordozóktól való rendületlen függőségében, a változatlanul erős magyarországi orosz befolyásban az Egyesült Államok a NATO egé­szét érintő biztonsági fenyegetést lát. Jogosan, hiszen hazánk annak a James O'Brien, jóval konstruktívabb együttműködést várnak katonai szövetségnek a tagja, amely a putyini agresszió által fenyegetett térség biztonságának legfőbb, gya­korlatilag egyetlen védelmezője. Az első komoly figyelmeztetés Washington részéről már 2022 júli­usában megérkezett, amikor az ame­rikai kormányzat egyoldalúan fel­mondta a Magyarországgal 1979-ben kötött, a kettős adóztatás elkerülésé­ről szóló nemzetközi egyezményt. Tavaly áprilisban szankciókat jelen­tett be az USA a budapesti székhe­lyű, orosz hátterű Nemzetközi Beru­házási Bank ellen, és többek között annak magyar állampolgárságú al­­elnökét is szankciós listára tette. A kormány ekkor meghátrált, és az eu­rópai országok közül utolsóként ki­szállt a pénzintézetből. Ez volt a legsúlyosabb washingto­ni intő a 2014-es botrány óta, amikor az Egyesült Államok kormányzati korrupció miatt megtagadta a be­utazás lehetőségét hat meg nem ne­vezett magyar köztisztviselőtől, köz­tük az adóhatóság akkori elnökétől, Vida Ildikótól. Az Orbán-kormány ebből sem értett, akárcsak az augusz­tusi vízumszigorításból, ami ugyan­csak kevésnek bizonyult. A magyar miniszterelnök októberben, Peking­­ben találkozott Vlagyimir Putyinnal, megbeszélésükön pedig a Kreml ál­tal elvárt „különleges katonai mű­veletnek” nevezte az Ukrajna elleni orosz agressziót. Ezt a NATO-tag­államok és a magyar ratifikációra váró Svédország budapesti nagykö­vetei „biztonsági kockázatnak” ítél­ték, és rendkívüli ülésen egyeztettek a NATO-ból kikacsingató magyar ál­láspontról. Ezután, november elején az amerikai nagykövet hazautazott, és magas rangú amerikai kormány­zati tisztviselőkkel konzultált a két­oldalú kapcsolatokról. Washingtont a „magas rangú magyar tisztviselők egyedülállóan Amerika-ellenes retorikája” is ag­gasztja, erről márciusban, az orosz kémbank elleni szankciók bejelenté­se előtt tárgyalt Pressman nagykövet többek között Antony Blinken kül­ügyminiszterrel. Jeszenszky Géza korábbi magyar külügyminiszter és az első Orbán-kormány washingtoni nagykövete a Klubrádiónak nyilat­kozva már ekkor úgy értékelte, hogy utolsó figyelmeztetést kapott az Or­bán-kormány, s a mondatok, ame­lyek magyar részről elhangzanak Amerikáról, a szövetségessel szem­ben elfogadhatatlanok. GÁL MÁRIA oí o

Next