Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-16 / 13. szám

12 I _________________________________________________________________KULTÚRA LAPSZÉL Schütz Ilára emlékeznek Január 19-én a Bajor Gizi Szí­nészmúzeumban, a múzeumi teadélután keretében a nyolc­van éve született Schütz Ilára emlékeznek. Vendég: Sztankay Ádám újságíró, beszélgetőtárs: Szebényi Ágnes. NÉPSZAVA Újra Sufin-projekt a Katonában A Katona József Színház újra meghirdeti mentorprogramját, a Sufni-projektet fiatal alkotók számára. A programra 35 év alat­ti művészek jelentkezhetnek. A Katona a legkisebb játszóhelyén (Sufni) tervezi megvalósítani azt a két pályázatot, melyet legalkal­masabbnak ítél a színház vezeté­se. Továbbra is a jelenlegi reper­toárhoz képest újat, más elveket, módszert kereső produkciók­nak szándékoznak teret nyújta­ni. Egy színpadi megvalósításra szánt szöveggel kell jelentkezni. Az alkotó lehet rendező, drama­turg, színész, a szöveg klasszikus vagy mai mű, vagy éppen most készülő alkotás. A pályázatokat március 3-ig lehet benyújtani az igazgatosag@katonaszinhaz.hu címre, „Sufni-projekt” megjelö­léssel. Az elbírálás április 30-ig megtörténik, hogy a júniusi évadzáró társulati ülésen már a közreműködő színészek értesül­hessenek a szereposztásokról. A program keretein belül eddig Bagossy Júlia Médeia-rendezé­­sét, illetve A politikusok című előadást mutatták be. Utóbbit Dohy Balázs állította színpadra. Ebben az évadban a Sufni-pro­jekt II. részeként, először Meg­rág, kiköp címmel Kizlinger Lil­la készít előadást, majd Antal Bálint Sárszeg című bemutató­­jára kerül sor. N­ÉPSZAVA Zeneszerzők elismerése Díjat alapított a Magyar Kön­­­nyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesülete (SZERZŐK), és há­rom, régóta magas színvona­lon alkotó művész munkáját is­merte el. Példakép kategóriában Dorozsmai Péter dobos, hang­mérnök, producer, életmű ka­tegóriában Horváth Attila dal­­szövegíró (képünkön), míg újító kategóriában az Anima Sound System kapta a különleges be­tonplakettet. A Magyar Kön­­­nyűzeneszerzők és Szövegírók Egyesülete 250 tagot számlál, és sok ismert zenészt tud a sorai­ban. A szervezet a közelmúltban a díjat azzal a céllal alapította, hogy a magas színvonalú alkotó és előadó-művészeti tevékeny­ségeket elismerje és ösztönöz­ze. NÉPSZAVA S zÖ Századokon át épülő pompa • MÚLT A Budavári Palota a történelem során számos változáson esett át, az épületet az uralkodók a hatalmi helyzetüknek megfelelően bővítették. P. SZABÓ DÉNES A fővárosban utazva az ember gyak­ran rácsodálkozik a Budavári Palo­tára, melynek pompája beragyogja a Várhegyet. Az épület történetét viszont nem feltétlenül ismeri min­denki, ahogy azt sem, mikor nyerte el jelenlegi formáját. Éppen ezért érdemes felmenni a várba és meg­nézni a Budapesti Történeti Múze­um két állandó kiállítását, melyek közül a mínusz első és második szinten a palota középkori történe­tét, míg a földszinten és az első eme­leten 1686-tól a Kádár-korszakig tartó változásait ismerhetjük meg. A túrát ezért javasolt az alagsor­ban kezdeni, ahol a középkori terek­ben sétálva úgy érezhetjük, mintha több évszázadot repültünk volna vissza az időben. A budai Várhegyen ugyanis IV. Béla kezdett erődített város építésébe, de állandó székhe­lyet a 14. században az Anjou-ház uralkodói hoztak létre, bár Károly Róbert is csak néhány évet töltött Budán, mert tartósan Visegrádon tartózkodott. A fia, I. (Nagy) Lajos pedig, bár tovább építette a palotát, szintén Visegrádon maradt - az ak­kori maradványok ma is láthatók a múzeum területén. Az igazi fordulatot Luxembur­gi Zsigmond hozta el, aki a királyi székhelyet végleg Budára helyez­te, majd Mátyás király a palotát re­neszánsz stílusúvá tette, hisz mi­után elvette a nápolyi király leányát, Aragóniai Beatrixot, Itáliából mes­terembereket hozatott a palotába. Ennek eredményét láthatjuk a Re­neszánsz teremben, ahol itáliai kő­faragók vörösmárványból készí­tett faragványai díszelegnek, illetve olyan padlózat, melyet reneszánsz stílusú majolika padlótéglákkal bur­koltak. Az 1526-os mohácsi vész és Buda 1541-es eleste után a palota gazdát­lanná vált, pusztulni kezdett, a törö­kök ostromai pedig további károkat okoztak. Az épület életében - ahogy hazánk történelmében is - a fordu­latot Budavár 1686-os visszavéte­le hozta el, miután, ha lassan is, de megindult a palota újjáépítése és bővítése. Ennek történetét már a földszin­­ t Buda, „A királyi méltóság széke és trónusa" A középkori királyi palota A királyi palota A kultúra vára A Budavári Palota története 1686-tól napja­inkig Budapesti Tör­téneti Múzeum Vármúzeum Budapest I. kerület, Szent György tér 2. Budavári Palota, E épület­ben ismerhetjük meg, ahol tervraj­zok, régi festmények mutatják be a fejlődést. Az egyik legfontosabb változás 1748-tól történt, mikor is Grassalkovich Antal megszerezte Mária Terézia engedélyét, hogy a palotát U alaprajzú, szimmetrikus épületté bővíttesse ki. Az 1769-ben befejezett épületbe azonban a ki­rálynő nem költözött be, de Sankt Pöltenből ideköltöztette az angol­­kisasszonyok szerzetesrendet, majd 1777-ben Nagyszombatról az egye­temet. Az épület ezután tovább bő­vült: egy év múlva Mária Terézia centrális kápolnát emeltetett a Ra­­gusából (ma: Dubrovnik) vissza­hozatott Szent Jobb számára - az új épületrészt viszont Hauszmann Alajos lebontatta a 19-20. század fordulóján. Az 1850-es évek elején aztán újabb rekonstrukció következett, a császári lakosztályokat felújították, Ybl Miklós pedig az épület bővíté­sére az 1870-es években terveket dolgozott ki. Az építész 1891-es ha­lála után viszont a tervezést Hausz­mann Alajos főépítész és irodájának vezetője, Györgyi Géza vette át, az építés irányítását pedig a várépítési bizottság végezte, melynek elnöke Podmaniczky Frigyes volt. A bővítés során került fel 1896-ban a kupola a komplexum tetejére, 1900 körül pe­dig kialakították a történelmi dísz­termeket. A krisztinavárosi szárny­ban a Mátyás korának uralkodását idéző neoreneszánsz Hunyadi te­rem kapott helyet, a déli szárnyban az Árpád-házi királyokat és szen­teket ábrázoló Szent István terem, míg a kupola alatt az aktuális ural­kodóházat bemutató Habsburg te­rem. Később egy negyedik termet is létrehoztak: Horthy Miklós idejé­ben, 1937-ben a Corvin termet, mely a revizionista kultúrdiplomácia si­kerét akarta igazolni. Itt állították ki a kormányzó által Lord Rothe­­mere-től ajándékba kapott Mátyás király-portrét, a Giovanni Dalmatá­nak tulajdonított, Mátyás királyt és Beatrixot ábrázoló domborműpárt, illetve az 1933-ban Bécsből és Mo­denából visszakerült corvinákat. A második világháború a palotát sem kímélte: 1945-ben egy hetekig tartó tűzvész miatt nagymértékben megsérült, szinte a teljes tetőze­te leégett, a kupola roncsolódott, a második és a harmadik emelete pe­dig jórészt elpusztult. 1949-ben az első ötéves terv keretében az épü­letet szerkezetileg helyreállították, 1956 után viszont kérdésessé vált, hogy azt államhatalmi rezidencia­ként vagy tudományos központként hasznosítják-e. A döntés 1959-ben megszületett, a palotát kulturális célokra kezdték el használni. Fa­lai között először 1967-ben a Buda­pesti Történeti Múzeum nyílt meg, 1975-ben a Magyar Nemzeti Galé­ria, 1985-ben pedig az Országos Szé­chényi Könyvtár. A kiállításon láthatjuk Benczúr Gyula 1915-ben ké­szített, Mátyás fogadja a pápa követeit című olajképét, me­lyet a Hunyadi teremben helyeztek el A föld alatti szinteken sétálva úgy érezhetjük, mintha több évszázadot repültünk volna vissza az időben CDU~iz £> >­j Oo Kristen, Rocco és Marty Berlinben MUSTRA Noha a február 15-én kezdődő 74. Berlinale programját csak január 22-én hozzák nyilvá­nosságra, a szervezők elkezdték csöpögtetni a mellékes szekciók nagy címeit: a Kristen Stewart főszereplésével készült Love Lies Bleeding és a Netflix Supersex című sorozata bekerült a filmfesztivál különleges, Specials nevű prog­ramjába - adta hírül a fesztivál. A Love Lies Bleeding - mely­nek világpremierje a nemsokára induló Sundance fesztiválon lesz, egy testépítő és edzőterem-mene­dzser köré épülő romantikus thril­ler, amelyet a Saint Maud rendező­je, Rose Glass jegyez. A Love Lies Bleeding főszereplői az Oscar-je­­lölt Stewart mellett Katy O’Brian, Ed Harris, Jena Malone, Anna Ba­ryshnikov és Dave Franco. Az elő­zetes alapján egy igazi őrületre lehet számítani, mely egyben Har­ris nyugdíj utáni nagy dobása le­het. A nagy kérdés ezek után, hogy Kristen Stewart duplázik-e, azaz a Love Me című sci-fije (Sam és Andy Zuchero rendezői debütje) vajon versenyben lesz-e, mint a Sundance-en. Erre amúgy minden esély megvan, lévén a színésznő ta­valy zsűrielnök volt Berlinben és az európai fesztiválok nagy kedvence. A Supersex az amerikai streamer első nagy idei „látványossága”, mely a hazánkban is népszerű Roc­co Siffredi pornósztár életén ala­pul. Francesca Manieri a show kreátora és írója, melynek online premierje március 6-án lesz a Net­­flixen, azt mutatja be, Rocco Tano egy egyszerű srác Ortonából (azaz egy közép-olaszországi kisváros­ból) - hogyan lett Rocco Siffredi, a világ leghíresebb pornósztárja. Nagy kérdés, mennyire mélyül el majd a témában a produkció. Egy másik kiemelkedő alkotás még a klasszikusok szekcióba meg­hívott Made in England (Powell és Pressburger filmjei), mely részben magyar relevanciával is rendelke­zik, lévén utóbbi alkotó miskol­ci születésű. David Hinton doku­mentumfilmje a filmkészítők ritka archív, eddig nem látott anyagait is tartalmazza, és Martin Scorse­se a mű narrátora, aki az alkotópá­ros Vörös cipellők című művének nagy rajongója. Olyannyira, hogy ő finanszírozta a film felújításának költségeit. És mivel életműdíjat kap, majd felvezetheti személye­sen a dokumentumfilmet. CSÁKVÁRI GÉZA z<z@oO $l­<ÖO A Love Lies Bleeding a Sundance után megy Berlinbe

Next