Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-25 / 21. szám

9 I népszava : I 2024. január 25., csütörtök peri ri/THP ixLr LLl­ I W Végképp oda a kormány hitele TÁMOGATÁS Súlyos mulasztást követett el a magyar diplomácia azzal, hogy nem lépett időben a svéd NATO -csatlakozás kapcsán, ami több szempontból is érthetetlen. A szövetséget is meglepte, hogy Ankara előbb kapcsolt Brüsszelben és a tengeren túl is fogytán a türelem. RÓNAY TAMÁS A magyar diplomácia súlyos vere­sége, hogy a török parlament a ma­gyar előtt adott zöld utat Svédország észak-atlanti szövetséghez való csat­lakozásának. A kormány szavahihe­­tetlenné vált nemcsak Svédország, hanem a szövetség többi tagjának szemében is amiatt, mert a magyar illetékesek számos alkalommal azt hangoztatták: a törökök előtt ratifi­kálják a török csatlakozást. A magyar diplomácia azonban ko­moly mulasztást követett el, mert már december végén - azt követően, hogy az illetékes török parlamenti bizottság támogatásáról biztosítot­ta a svéd csatlakozást - tudni lehe­tett, hogy a kérdés ezután a plénum elé kerül, s azt már a január közepén kezdődött első ülésszakon napirend­re tűzik a 42. témakörként. Tehát sejteni lehetett, hogy január végéig meg is születik a pozitív döntés. Svédország is remélte az áttörést, hiszen az ország a maga részéről tel­jesítette Törökországnak a csatlako­zás jóváhagyására vonatkozó feltéte­leit: szigorította a terrorizmus elleni törvényeket, a szélsőséges - elsősor­ban kurd - szervezetek támogatását nyolc évig terjedő börtönbüntetés­sel sújtja. A NATO is tett gesztusokat Ankarának, beleegyezett egy terro­rizmus elleni küzdelemmel foglalko­zó koordinátori poszt létrehozására. Azután, hogy a török parlament kedden jóváhagyta Stockholmnak a védelmi szövetségbe való integráci­óját, Jens Stoltenberg főtitkár egyér­telművé tette, ezt a lépést várja el Budapesttől is. Orbán Viktor az X-en szerdán azt írta, „a magyar kormány támogatja Svédország NATO-tag­ságát. Hangsúlyoztam, továbbra is szorgalmazni fogjuk, hogy a Magyar Országgyűlés szavazza meg Svédor­szág csatlakozását, és az első adandó alkalommal zárja le a ratifikációt”, azt azonban nem közölte, mikorra várható a parlamenti döntés. Stol­tenberg is azt írta az interneten, hogy Magyarország támogatja a svéd csatlakozást. Magyar ígéretekből eddig sem volt hiány. A NATO türelme azon­ban már fogytán van. A szövetségnél tavaly novemberben is érzékelhető volt az ingerültség Magyarországgal és Törökországgal kapcsolatban, ám meg voltak győződve arról, hogy a nagyobb akadályt a svéd csatlako­zás útjában Ankara jelenti. Annál is inkább, mert maga Szijjártó Pé­ter külgazdasági és külügyminisz-AMERIKA Washingtonban eddig is értetlenül álltak azelőtt, hogy Ma­gyarország miért akadályozza a svéd tagfelvételt. Nem lehetett komo­lyan venni azokat az érveket, ame­lyeket erről Amerikában, a nyilvá­nosság előtt és a svédeknek mondtak - nyilatkozta a Népszavának Simo­­nyi András. Hazánk volt brüssze­li NATO-, majd washingtoni nagy­követe szerint „van olyan olvasata Washingtonban ennek az egésznek, hogy egyszerűen csak borsot akar­nak törni a Biden-kormányzat orra alá, és (a közel két éves halogatás) sokkal kevésbé szól Svédországról”. „Ami pedig Ankara szinte várat­lan döntését illeti - mondta -, az arra utal, hogy Törökország nem kívánt utolsónak maradni, az Orbán-kor­­mány pedig taktikai hibát követett el, mert többszöri állítása ellenére még­is utolsónak maradt, ennek az összes következményével.” „Magyarországot Washingtonban mára csak kerékkötőnek, úgymond a NATO egységét megbontó ország­nak tartják” - tette hozzá. „Az, amit Magyarország a NATO-csatlakozá­sok ügyében Finnországgal és most már hosszú ideje Svédországgal mű­velt, az a republikánusoknál is kiver­te a biztosítékot. Semmiféle érv nem szólt amellett, hogy Magyarország akadályozza a svéd tagságot.” Arra a felvetésre, hogy a magyar kormány a saját súlyát akarta növel­ni ebben a játszmában, a volt nagy­követ leszögezte: Magyarországgal szemben Törökország egy fontos or­szág egy súlyos problémákkal terhelt régióban, s egy olyan ország, ame­lyiktől még az oroszok is tartanak. Magyarországnak tudomásul kelle­ne vennie, hogy akkora, amekkora. „Tehát itt valami nagyon nagy sze­repzavar történt.” „A magyar politikai elit nem tu­dott volna hova lenni, ha annak ide­jén bármelyik ország így akadályoz­za a magyar belépést” - mondta Simonyi András. Annak kapcsán, hogy Magyar­­ország - a 31 NATO-tagállam közül utolsó ratifikálóként - miről tárgyal­hatna még Svédországgal, Simonyi kételyét fejezte ki, hogy Magyar­­országnak maradt-e zsarolási po­tenciálja, amit ki tudna használni. „Egyébként fogalmam nincs, hogy mire gondoltak - tette hozzá. - El tudom képzelni, hogy a magyar kor­mány valóban nem akart utolsónak maradni, ám eltaktikázta magát, a törököket pedig - mondjuk úgy - nem nagyon érdekelte a magyar ös­­­szefüggés.” HARSÁNYI GYÖRGY A NATO azért is aggódott job­ban Törökország ellenállása miatt, mert Erdogant kiszámíthatatlannak tartotta. A török elnök a NATO ta­valy júliusi vilniusi csúcstalálkozó­ján támogatásáról biztosította a svéd csatlakozást. (A másik várakozásra kényszerített állam, Finnország áp­rilisban lett teljes jogú tag.) Ám a tö­rök elnök ezután is újabb és újabb követelésekkel állt elő, köztük olya­nokkal, amelyeket Stockholm nem teljesíthetett. Az Ankara és Stock­holm közötti viszonyt a svédországi Korán-égetések tették még feszül­tebbé, gyanús fejlemény volt ezzel kapcsolatban, hogy ezeket egy orosz­barát személy szervezte, így felme­rült a gyanú: Moszkva ármánykodá­sa is áll a török késleltetés mögött. A kedvező török döntés nyilvánvaló­an Vlagyimir Putyin veresége is. Mivel Erdogan többször is utalt arra, a svédek csatlakozását hazá­ja akkor hagyja jóvá, ha megkap­ják a remélt F-16-os vadászgépeket az Egyesült Államoktól, Stockholm mindinkább az amerikaiak és a tö­rökök közötti tárgyalások túszának tekintette magát. Közben az Ameri­kával való tárgyalásokat bonyolítot­ta a gázai háború, Erdogan Izraellel szembeni kemény retorikája és a Ha­­mász támogatása. A nagy áttörés tehát tavaly év vé­gén történt azzal, hogy a török kül­ügyi bizottság támogatta a svéd NATO-integrációt. A kedvező válto­zásban szerepe lehetett a török-gö­rög kapcsolat jelentős javulásának is: az amerikai kongresszus rész­ben amiatt ellenzi az F-16-osok Tö­rökországnak való eladását, mert - egyes képviselők félelme szerint - Ankara azokat NATO -tag szomszéd­ja ellen is bevetheti. Persze a svéd NATO-csatlakozás török parlament általi megerősítése még nem jelent automatikusan amerikai támogatást a vadászgépek szállítására. Erdogan szempontjából gazda­sági okok is szerepet játszhattak. Stockholm segítséget ígért arra, hogy Ankara közeledhessen az EU-hoz, és hogy a törökök vízummentesen me­hessenek az Unióba. Egy harmadik szempont is szerepet játszhatott: ugyan Erdogan számára Vlagyimir Putyin továbbra is fontos partner, kivált energiapolitikai szempontból, belátja, a Nyugattal való jó kapcsola­toknak nincs alternatívája. Erdogan még késleltethetné a svéd csatlako­zás Törökország általi ratifikálását azzal, hogy elhúzza a döntés aláírá­sát, de erre csekély az esély. Mér többször is azt állította, a törökök előtt ratifikálják a svéd csatlakozást, s­­ amint egy ízben fogalmazott ez csak „technikai kérdés” Stoltenberg türelmetlenségéről egy november végi nyilatkozata is árulkodik. Akkor azt mondta: „Itt az ideje, hogy Törökország és Magyar­­ország befejezze az eljárást.” Hozzá­tette, elvárja hogy a NATO külügy­miniszterei világossá tegyék Hakan Fidan török külügyminiszternek, „a svéd csatlakozás gyors véglegesítésé­re van szükség”. Szijjártót azonban akkor külön nem említette meg, ami szintén arra utal, hogy a magyar kés­leltetést kevésbé tartották aggasztó­nak a NATO brüsszeli központjában. A NATO a mostani geopolitikai helyzetben különösen fontosnak tartotta, hogy egységet mutasson fel Oroszországgal szemben. Ám aligha számított bárki arra, hogy Törökor­szág és Magyarország majdnem húsz hónapig akadályozza Svédország csatlakozását. Stockholm - feladva semlegességét - még 2022 tavaszán kérte felvételét a védelmi szövetség­be Oroszország Ukrajna elleni ag­­ressziós háborúja miatt „Magyaror­szágot Wa­shingtonban Magyarország ezzel nagyon sokat veszít Erdogan decemberi budapesti látogatásán úgy tűnt, nagy a barátság Orbánnal. Ám a tények mást mutatnak Simonyi András volt washing­toni nagykövet. Az Orbán­­kormány taktikai hibát követett el mára csak kerékkötő­nek tartják.” HUTR-100 < ote z­oo^2 <ÖO „Nem lehet megmagyarázni” IDŐHÚZÁS „A magyar minisz­terelnök megszegte a szavát, mert korábban azt mondta, hogy nem Magyarország lesz az utolsó, aki ratifikálja a svéd csatlakozást. Már­pedig utolsó lett, és ez egyben azt is jelenti, hogy egyedül maradt. Nem jó nemzetközi pozíció az, amikor valaki egyedül áll szemben a NATO többi harminc tagjával” - mond­ta a Népszavának Balázs Péter. Az egykori külügyminiszter szerint mindez arra is rávilágított: a ma­gyar-török együttműködés mégsem olyan szoros, hogy ezt a lépést előre egyeztették volna, hiszen a magyar kormányt láthatóan felkészületlenül érte a döntés. „Ez súlyos diplomáciai vereség, a világsajtó és a diplomáciai körök j­oggal teszik fel a kérdést, hogy vajon miért jó ez Magyarországnak. A válasz: semmiért. Nyilvánvalóan orosz érdekeket szolgál ma minden olyan lépés, amely a NATO erősíté­sét gátolja” - mondta Balázs Péter. A magyar kormány a törökökkel ellentétben nem fogalmazott meg konkrét feltételeket, amelyek telje­sülése esetén ratifikálná a svéd csat­lakozást, inkább egyfajta pávatáncot folytatott, miközben azt kommuni­kálta, hogy támogatja a svéd belé­pést, Gulyás Gergely például a köl­csönös bizalom erősítését, Szijjártó Péter pedig „több tiszteletet” várt az északi féltől. Ennek a huzavonának Balázs Péter szerint egyetlen célja az időhúzás volt. „A magyar kormány halogatását nem lehet megmagya­rázni és mentegetni, hiszen a saját katonai szövetség megerősítése ter­mészetes célja kellene hogy legyen minden egyes tagnak” - tette hozzá a volt külügyminiszter, aki úgy gon­dolj­a: Magyarország sem a geopoliti­kai helyzete miatt, sem a hadserege méreteit vagy kapacitásait tekint­ve nem lenne képes önmagát meg­védeni, egyértelmű, hogy mások támogatására szorulnánk. Ilyen ér­telemben óriási stratégiai hiba elszi­getelődni, és szembekerülni a többi szövetségessel. Balázs Péter szerint a kormány kezében egyetlen meg­oldás maradt: minél gyorsabban és csendesebben ratifikálni Svédország csatlakozását a NATO-hoz. A Mi­niszterelnökség számára küldött kérdéseinkre, amelyben arról érdek­lődtünk, hogy mikorra várható a par­lament jóváhagyása, és hogy meg­­lepte-e a kormányt a török döntés, lapzártánkig nem érkezett válasz. F. SZABÓ KATA Balázs Péter volt külügyminiszter: A magyar-török együttműködés mégsem olyan szoros Novák tárgyalást szorgalmaz, nem ratifikációt „Törökország ratifikálta Svédország NATO-csatlakozását. Most rajtunk a sor. Tárgyalásokat szorgalmazok a svéd és a magyar kormányfő között. Az állás­­pontom ugyanaz, mint korábban: több az előnye, mint a hátránya a svéd csatlakozásnak" - közölte Novák Katalin. Figyelemre méltó, hogy az államfő tárgyalásokról beszélt, nem pedig ratifikálásról, pedig ő is összehívhatna egy rendkívüli ülést a magyar parlamentben a folyamat gyorsítása érdekében.

Next