Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)
2024-01-27 / 23. szám
\ / NÁT V I Stockholm nem érti Orbánékat NATO A svédek biztosra veszik, hogy a magyar parlament ratifikálja csatlakozásukat a védelmi szövetséghez, de a késedelem komoly károkat okozott a kétoldalú kapcsolatokban. RÓNAY TAMÁS A magyar kormány most már amolyan minden mindegy alapon tovább akadályozza Svédországnak a NATO-hoz való csatlakozását, még azután is, hogy Recep Tayyip Erdogan elnök csütörtökön aláírta a ratifikációt, ezzel hivatalosan is mi váltunk a svédek integrációjának utolsó kerékkötőjévé. Ettől függetlenül Stockholm biztos abban, hogy a magyar parlament is ratifikálja a döntést egyrészt azért, mert nincs igazi indok arra, hogy miért is utasítanánk el - a „több tiszteletet” akarunk szlogenje teljesen komolytalan -, másrészt mert Stockholm úgy véli, olyan nyomás nehezedik a védelmi tömb szempontjából jelentéktelennek számító Magyarországra, aminek az nem állhat ellent. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár arra számít, hogy Magyarország február végén ratifikálja Svédország NATO-tagságát -nyilatkozta Brüsszelben. Megköszönte Recep Tayyip Erdogan török elnöknek, hogy aláírta a Svédország NATO-csatlakozásáról szóló ratifikációs okmányt, majd hangsúlyozta: „várom a ratifikálást Magyarország részéről, amint a parlament újra összeül”. Stoltenberg tehát nem számít arra, hogy a magyar parlament rendkívüli ülést tart a kérdésben. Tobias Billström svéd külügyminiszter válaszolt Kövér László csütörtöki megjegyzésére. Az országgyűlés elnöke azt mondta, azért nem támogatja a svéd NATO-tagságot, mivel a svédek „olyan messzire mentek Magyarország pocskondiázásában, a demokratikusan megválasztott kormány gyalázásában és a mozgásterének szűkítésében, amit nem lehet meg nem történtté vagy mellékes körülménnyé tenni”. Billström a svéd Aftonbladet napilap beszámolója szerint közölte, ők nem pocskondiázták Magyarországot. Az elhangzottakat Kövér László magánvéleményének tekinti, és reméli, Magyarország emlékszik arra az ígéretére, miszerint nem utolsóként fogják ratifikálni a svéd csatlakozást. Ezt az ígéretet persze már megszegte a magyar kormány. A svéd reakciókból jól látszik, hogy a magyar kormány a csatlakozás megszavazásának késleltetésével komoly károkat okozott Stockholm és Budapest viszonyában. Ottani szakértők nem értik, mire jó mindez Orbánéknak. Magnus Christiansson svéd NATO-szakértő megállapítja, Erdogan aláírása nyilvánvalóan növeli az Orbán Viktorra nehezedő nyomást kivált azután, hogy maga a magyar miniszterelnök tett ígéretet arra: nem Budapest ratifikálja utolsóként a svéd csatlakozást. „Most már csak ők maradtak, és nagyon nem világos, hogy mit próbálnak kihozni a folyamatból” - hangoztatta a Dagens Nyheter napilapban. Hozzátette, vannak olyan feltételezések, amelyek szerint az uniós pénzek Magyarországnak ítéléséről, vagy Svédország szimbolikus megalázásáról van szó, de ezeket nem kívánja kommentálni. Magnus Christiansson bölcs lépésnek tartja Kristersson miniszterelnök részéről, hogy az Európai Tanács jövő heti csúcstalálkozója keretében találkozik a magyar miniszterelnökkel. „Lehetőséget ad Orbánnak arra, hogy mentse az arcát” - hangoztatta. Mint ismeretes, a magyar miniszterelnök Budapestre invitálta a svéd kormányfőt, aki először külügyminisztere útján azt közölte, nem kíván a magyar fővárosba utazni, s nincs miről beszélniük, később azt mondta, hogy a jövő heti EU-csúcs peremén nagyon szívesen beszél a magyar miniszterelnökkel. A svéd szakértő szintén úgy látja, hogy a magyarokat meglepte Ankara hirtelenjében végrehajtott ratifikációja. Abban ugyanakkor nem kételkedik, hogy Magyarország is kénytelen lesz igent mondani. „Azt hiszem, valahol még a magyarok is értik, hogy ennek mi lesz a vége. Úgy tekinthetünk rá, mint egyfajta végjátékra egy hosszú folyamatban” - mondja Christiansson. Mats Knutson svéd újságíró, szakértő az SVT közszolgálati televí-Az Aftonbladet szerint Magyarország magatartása méltatlan az Európai Unió egyik tagállaméhoz. Egy svéd szakértő szerint Kristersson kormányfő lehetőséget ad Orbánnak arra, hogy mentse az arcát. Rióban úgy vélte, elmozdulás volt tapasztalható Orbán Viktor retorikájában, egyik nap még arról beszélt, hogy tárgyalni akar Svédországgal, mielőtt Magyarország jóváhagyja a svéd NATO-jelentkezést, később már azt üzente, hogy Svédország NATO-tagsága mögött áll. A svéd szakértő szerint ennek alapján is egyértelmű, hogy Magyarországra nagy nemzetközi nyomás nehezedik ebben a kérdésben. A Boras Tidning című lap úgy véli, Budapest késlekedése mögött az állhat, hogy a magyar kormány valamiféle „jóvátételt” remél Svédországtól. Ahogy a lap fogalmaz, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a magyar kormányfővel folytatott telefonbeszélgetése során „megragadhatta Orbán fülét”, legalábbis ezt a következtetést lehetett levonni Orbánnak a beszélgetés utáni, az X-en megjelent bejegyzéséből. A lap azonban rámutat, hogy Orbánnak homályosan fogalmazott, így még semmit sem szabad elkiabálni. Mindent elmond arról, manapság miként vélekednek a magyar kormányról, a patinás Aftonbladet még múlt hónapban megjelent cikke, amelyben a szerző Putyin trójai falovának nevezte Orbán Viktort. A lap felvetette, hogy Magyarország uniós támogatását önkéntessé kellene tenni a tagállamok részéről. „Magyarország magatartása valójában méltatlan az Európai Unió egyik tagállamához. Ha az ország továbbra is veszélyezteti az összes többi tagállam létfontosságú biztonsági érdekeit, a helyzet hamarosan kezelhetetlenné válik. 2024-ben véget kell vetni a diktatúrák támogatásának” - írta a lap. Bármit akar is a késlekedéssel a magyar kormány, célját biztosan nem éri el, mert a szövetség tagállamai Svédországgal szolidárisak. Erre utal, hogy Emmanuel Macron sokatmondóan még a jövő heti uniós csúcs előtt Stockholmba látogat. „Svédország partnerünk az Európai Unióban, és a csatlakozásának véglegesítésével szövetségesünkké válik a NATO-ban” - hangoztatta a francia elnök. NATO NATO OTAN Jens Stoltenberg NATO-főtitkár arra számít, hogy a magyar parlament február végén ratifikálja a svéd NATO- tagságot a 2 B<C zz> Q <ÖO Pressman: Elszigetelte magát a kormány David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete a Financial Timesnak adott interjújában úgy foglalt állást, a magyar kormány külpolitikája „elképzelt megszállókon" és „fantáziált hungarofóbián" alapszik, és ugyan a belpolitikai célok egyes lépéseit megmagyarázzák Orbán Viktornak „végső soron mindez csak kitaláció". Pressman szerint Orbán Viktor azon döntése, hogy szövetségeseivel fenntartott kapcsolatait átpolitizálta, „nagyon régóta nem látott elszigeteltséget és magányt" hoztak a magyar kormánynak a nemzetközi politikában. Mint az FT rámutat: az amerikai nagykövet „szokatlanul őszinte megjegyzései rávilágítottak a NATO-ban és az EU fővárosaiban tapasztalható frusztrációra Orbán azon erőfeszítései miatt, hogy meghiúsítsa az Ukrajnának nyújtott további uniós segélyeket, és hogy halogatja Svédország atlanti szövetségi tagságának ratifikálását, valamint gyengíti a demokratikus normákat és a jogállamiságot Magyarországon" NÉPSZAVA I "7 2024. január 27., szombat I / Scholz politikai harcot ígért NÉMETORSZÁG Energikusabb folytatást ígért Olaf Scholz kancellár a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) párttal szembeni fellépésben. A Die Zeit hetilapnak adott interjújában stratégiaváltást ígért, egyúttal politikai harcot a párt ellen. Scholz eddig mintha nem vette volna komolyan az AfD előretörését. 2023 júliusában tartott sajtókonferenciáján azt állította, ha most rendeznének parlamenti választást, akkor hasonlóképpen szerepelne, mint a 2021. szeptemberi parlamenti választás idején, amikor a párt 10,3 százalékos eredményt ért el. Ehhez képest a közvélemény-kutatások szerint most több mint kétszer annyian támogatják országosan, mint akkor. Scholzra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy lépéseket tegyen az AfD ellen. A Spiegel internetes kiadásán például a minap egy cikk azt sugallta: ha a kancellár nem tudja megfelelően kezelni a kérdést, inkább távozzon. Az esetleges lépések között szerepelhet a szélsőjobb finanszírozásának az eddigieknél sokkal alaposabb feltérképezése. Nancy Faeser belügyminiszter kijelentette: „Kiemelt fontosságú számunkra, hogy fényt derítsünk és feltárjuk a szélsőjobboldali hálózatok személyes és pénzügyi kapcsolatait”. Hozzátette, az Alkotmányvédelmi Hivatal az elmúlt másfél évben már jelentősen bővítette erőforrásait és képességeit a pénzügyi vizsgálatokhoz. Mint mondta, feltárják a szélsőjobb legfőbb adományozóit. „A szélsőséges szervezetek egyetlen adományozója sem számíthat arra, hogy észrevétlen marad” - hangoztatta a belügyi tárcavezető. Az AfD ellen országos tiltakozási hullám indult Németországban azután, hogy a Correctiv nevű portál feltárta: november végén a párt több illetékese részt vett egy szélsőjobboldali potsdami konferencián. Ezen részben arról volt szó, hogy már német állampolgársággal rendelkező bevándorlókat is kitoloncolnának az országból, ami több millió embert érintene. Faeser ezzel kapcsolatban kifejtette: „Az a tény, hogy a szélsőjobboldali hálózatok etnikai származásuk miatt tömegesen akarnak Németországból kiutasítani embereket, támadás az emberi méltóság és ezáltal társadalmunk alapjai ellen.” Több német városban tartottak újabb AfD-elleni tömegmegmozdulásokat. Wiesbadenben, Rostockban és Siegenben és Mönchengladbachban vonultak utcára, a dpa hírügynökség szerint összesen mintegy 25 ezren. A bayreuthi egyetem közben bejelentette, beszünteti az eljárást Alice Weidel, az AfD társelnöke ellen, mert bár diplomamunkájában találtak idézetekkel kapcsolatos hibákat, nem bizonyítható, hogy szándékosan plagizált volna. RÓNAY TAMÁS A kancellár a korábbiakhoz képest határozottabb fellépést ígér a szélsőjobboldali Afd ellen .ÖO oz