Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-27 / 23. szám

\ / N­­­ÁT V I Stockholm nem érti Orbánékat NATO A svédek biztosra veszik, hogy a magyar parlament ratifikálj­a csatlakozásukat a védelmi szövetséghez, de a késedelem komoly károkat okozott a kétoldalú kapcsolatokban. RÓNAY TAMÁS A magyar kormány most már amo­lyan minden mindegy alapon to­vább akadályozza Svédországnak a NATO-hoz való csatlakozását, még azután is, hogy Recep Tayyip Er­­dogan elnök csütörtökön aláírta a ratifikációt, ezzel hivatalosan is mi váltunk a svédek integrációjának utolsó kerékkötőjévé. Ettől függet­lenül Stockholm biztos abban, hogy a magyar parlament is ratifikálja a döntést egyrészt azért, mert nincs igazi indok arra, hogy miért is uta­sítanánk el - a „több tiszteletet” akarunk szlogenje teljesen komoly­talan -, másrészt mert Stockholm úgy véli, olyan nyomás nehezedik a védelmi tömb szempontjából jelen­téktelennek számító Magyarország­ra, aminek az nem állhat ellent. Jens Stoltenberg NATO-fő­titkár arra számít, hogy Magyar­­ország február végén ratifikálja Svédország NATO-tagságát -nyi­latkozta Brüsszelben. Megköszön­te Recep Tayyip Erdogan török el­nöknek, hogy aláírta a Svédország NATO-csatlakozásáról szóló ratifi­kációs okmányt, majd hangsúlyoz­ta: „várom a ratifikálást Magyaror­szág részéről, amint a parlament újra összeül”. Stoltenberg tehát nem számít arra, hogy a magyar parlament rendkívüli ülést tart a kérdésben. Tobias Billström svéd külügymi­niszter válaszolt Kövér László csü­törtöki megjegyzésére. Az ország­­gyűlés elnöke azt mondta, azért nem támogatja a svéd NATO-tagsá­got, mivel a svédek „olyan messzire mentek Magyarország pocskondi­­ázásában, a demokratikusan meg­választott kormány gyalázásában és a mozgásterének szűkítésében, amit nem lehet meg nem történtté vagy mellékes körülménnyé tenni”. Billström a svéd Aftonbladet napi­lap beszámolója szerint közölte, ők nem pocskondiázták Magyarorszá­got. Az elhangzottakat Kövér László magánvéleményének tekinti, és re­méli, Magyarország emlékszik arra az ígéretére, miszerint nem utolsó­ként fogják ratifikálni a svéd csatla­kozást. Ezt az ígéretet persze már megszegte a magyar kormány. A svéd reakciókból jól látszik, hogy a magyar kormány a csatlako­zás megszavazásának késleltetésé­vel komoly károkat okozott Stock­holm és Budapest viszonyában. Ottani szakértők nem értik, mire jó mindez Orbánéknak. Magnus Christiansson svéd NATO-szakértő megállapítja, Erdogan aláírása nyil­vánvalóan növeli az Orbán Viktor­ra nehezedő nyomást kivált azután, hogy maga a magyar miniszterelnök tett ígéretet arra: nem Budapest ra­tifikálja utolsóként a svéd csatlako­zást. „Most már csak ők maradtak, és nagyon nem világos, hogy mit próbálnak kihozni a folyamatból” - hangoztatta a Dagens Nyheter na­pilapban. Hozzátette, vannak olyan feltételezések, amelyek szerint az uniós pénzek Magyarországnak íté­léséről, vagy Svédország szimboli­kus megalázásáról van szó, de eze­ket nem kívánja kommentálni. Magnus Christiansson bölcs lé­pésnek tartja Kristersson minisz­terelnök részéről, hogy­­ az Európai Tanács jövő heti csúcstalálkozó­ja keretében­­ találkozik a magyar miniszterelnökkel. „Lehetőséget ad Orbánnak arra, hogy mentse az arcát” - hangoztatta. Mint ismere­tes, a magyar miniszterelnök Buda­pestre invitálta a svéd kormányfőt, aki először külügyminisztere útján azt közölte, nem kíván a magyar fő­városba utazni, s nincs miről be­szélniük, később azt mondta, hogy a jövő heti EU-csúcs peremén na­gyon szívesen beszél a magyar mi­niszterelnökkel. A svéd szakértő szintén úgy lát­ja, hogy a magyarokat meglepte An­kara hirtelenjében végrehajtott ra­tifikációja. Abban ugyanakkor nem kételkedik, hogy Magyarország is kénytelen lesz igent mondani. „Azt hiszem, valahol még a magyarok is értik, hogy ennek mi lesz a vége. Úgy tekinthetünk rá, mint egyfajta vég­játékra egy hosszú folyamatban” - mondja Christiansson. Mats Knutson svéd újságíró, szakértő az SVT közszolgálati televí-Az Afton­bladet szerint Ma­gyarország magatartása méltatlan az Európai Unió egyik tagállamé­hoz. Egy svéd szakértő szerint Kristersson kormányfő le­hetőséget ad Orbánnak arra, hogy mentse az arcát. Rióban úgy vélte, elmozdulás volt ta­pasztalható Orbán Viktor retoriká­jában, egyik nap még arról beszélt, hogy tárgyalni akar Svédországgal, mielőtt Magyarország jóváhagy­ja a svéd NATO-jelentkezést, ké­sőbb már azt üzente, hogy Svédor­szág NATO-tagsága mögött áll. A svéd szakértő szerint ennek alapján is egyértelmű, hogy Magyarországra nagy nemzetközi nyomás nehezedik ebben a kérdésben. A Boras Tidning című lap úgy véli, Budapest késlekedése mögött az állhat, hogy a magyar kormány valamiféle „jóvátételt” remél Svéd­országtól. Ahogy a lap fogalmaz, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a magyar kormányfővel folytatott te­lefonbeszélgetése során „megra­gadhatta Orbán fülét”, legalábbis ezt a következtetést lehetett levon­ni Orbánnak a beszélgetés utáni, az X-en megjelent bejegyzéséből. A lap azonban rámutat, hogy Orbánnak homályosan fogalmazott, így még semmit sem szabad elkiabálni. Mindent elmond arról, manap­ság miként vélekednek a magyar kormányról, a patinás Aftonbladet még múlt hónapban megjelent cik­ke, amelyben a szerző Putyin trójai falovának nevezte Orbán Viktort. A lap felvetette, hogy Magyarország uniós támogatását önkéntessé kel­lene tenni a tagállamok részéről. „Magyarország magatartása való­jában méltatlan az Európai Unió egyik tagállamához. Ha az ország továbbra is veszélyezteti az összes többi tagállam létfontosságú biz­tonsági érdekeit, a helyzet hamaro­san kezelhetetlenné válik. 2024-ben véget kell vetni a diktatúrák támo­gatásának” - írta a lap. Bármit akar is a késlekedéssel a magyar kormány, célját biztosan nem éri el, mert a szövetség tagál­lamai Svédországgal szolidárisak. Erre utal, hogy Emmanuel Macron sokatmondóan még a jövő heti uni­ós csúcs előtt Stockholmba látogat. „Svédország partnerünk az Euró­pai Unióban, és a csatlakozásának véglegesítésével szövetségesünkké válik a NATO-ban” - hangoztatta a francia elnök. NATO NATO OTAN Jens Stoltenberg NATO-főtitkár arra számít, hogy a magyar parlament február végén ratifikálja a svéd NATO- tagságot a­ 2 B<C zz> Q <ÖO Pressman: Elszigetelte magát a kormány David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete a Financial Timesnak adott interjújában úgy foglalt állást, a magyar kormány külpolitikája „el­képzelt megszállókon" és „fantáziált hungarofóbián" alapszik, és ugyan a belpolitikai célok egyes lépése­it megmagyarázzák Orbán Viktornak „végső soron mindez csak kitaláció". Pressman szerint Orbán Vik­tor azon döntése, hogy szövetségeseivel fenntartott kapcsolatait átpolitizálta, „nagyon régóta nem látott elszigeteltséget és magányt" hoztak a magyar kor­mánynak a nemzetközi politikában. Mint az FT rá­mutat: az amerikai nagykövet „szokatlanul őszinte megjegyzései rávilágítottak a NATO-ban és az EU fővárosaiban tapasztalható frusztrációra Orbán azon erőfeszítései miatt, hogy meghiúsítsa az Ukrajnának nyújtott további uniós segélyeket, és hogy halogatja Svédország atlanti szövetségi tagságának ratifikálá­sát, valamint gyengíti a demokratikus normákat és a jogállamiságot Magyarországon" NÉPSZAVA I "7 2024. január 27., szombat I / Scholz politikai harcot ígért NÉMETORSZÁG Energikusabb folytatást ígért Olaf Scholz kan­cellár a szélsőjobboldali Alterna­tíva Németországért (AfD) párttal szembeni fellépésben. A Die Zeit hetilapnak adott interjújában stra­tégiaváltást ígért, egyúttal politikai harcot a párt ellen. Scholz eddig mintha nem vette volna komolyan az AfD előretörését. 2023 júliu­sában tartott sajtókonferenciáján azt állította, ha most rendezné­nek parlamenti választást, akkor hasonlóképpen szerepelne, mint a 2021. szeptemberi parlamen­ti választás idején, amikor a párt 10,3 százalékos eredményt ért el. Ehhez képest a közvélemény-ku­tatások szerint most több mint kétszer annyian támogatják orszá­gosan, mint akkor. Scholzra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy lépéseket tegyen az AfD ellen. A Spiegel internetes kiadásán példá­ul a minap egy cikk azt sugallta: ha a kancellár nem tudja megfelelően kezelni a kérdést, inkább távozzon. Az esetleges lépések között sze­repelhet a szélsőjobb finanszí­rozásának az eddigieknél sokkal alaposabb feltérképezése. Nancy Faeser belügyminiszter kijelen­tette: „Kiemelt fontosságú szá­munkra, hogy fényt derítsünk és feltárjuk a szélsőjobboldali háló­zatok személyes és pénzügyi kap­csolatait”. Hozzátette, az Alkot­mányvédelmi Hivatal az elmúlt másfél évben már jelentősen bő­vítette erőforrásait és képessége­it a pénzügyi vizsgálatokhoz. Mint mondta, feltárják a szélsőjobb leg­főbb adományozóit. „A szélsősé­ges szervezetek egyetlen adomá­nyozója sem számíthat arra, hogy észrevétlen marad” - hangoztatta a belügyi tárcavezető. Az AfD ellen országos tiltakozá­si hullám indult Németországban azután, hogy a Correctiv nevű por­tál feltárta: november végén a párt több illetékese részt vett egy szél­sőjobboldali potsdami konferen­cián. Ezen részben arról volt szó, hogy már német állampolgárság­gal rendelkező bevándorlókat is kitoloncolnának az országból, ami több millió embert érintene. Fae­ser ezzel kapcsolatban kifejtette: „Az a tény, hogy a szélsőjobbolda­li hálózatok etnikai származásuk miatt tömegesen akarnak Német­országból kiutasítani embereket, támadás az emberi méltóság és ez­által társadalmunk alapjai ellen.” Több német városban tar­tottak újabb AfD-elleni tömeg­­megmozdulásokat. Wiesbaden­­ben, Rostockban és Siegenben és Mönchengladbachban vonultak utcára, a dpa hírügynökség szerint összesen mintegy 25 ezren. A bayreuthi egyetem közben bejelentette, beszünteti az eljárást Alice Weidel, az AfD társelnöke el­len, mert bár diplomamunkájában találtak idézetekkel kapcsolatos hibákat, nem bizonyítható, hogy szándékosan plagizált volna. RÓNAY TAMÁS A kancellár a korábbiakhoz képest határozottabb fellépést ígér a szél­sőjobboldali Afd ellen .ÖO o­z

Next