Népszava, 2024. január (151. évfolyam, 1-26. szám)

2024-01-31 / 26. szám

81 NÉPSZAVA­­ / N­­­A r­I 2024. január 31., szerda V­I­L/AvJ LAPSZÉL Álruhás katonák Ciszjordániában Ápolónőnek öltözött katonák hajtottak végre rajtaütést a Cisz­jordániában lévő Dzsenín város egyik kórházában, ahol három palesztin fegyveressel végeztek tudósít az AP hírügynökség. A palesztin egészségügyi minisz­térium jelentése szerint az iz­raeliek tüzet nyitottak a kórház osztályán belül és mivel célzott lövések dördültek, így tűzharc nem alakult ki. Az incidens a ta­valy október 7-i Hamász által el­követett terrortámadásra adott válasz, Izrael gázai offenzívá­­jának kiterjesztéseként értel­mezhető. A minisztérium elítéli az IDF akcióját és a nemzetkö­zi közvélemény segítségét kéri, hogy gyakoroljon nyomást Izra­elre a harcok beszüntetésének céljából. NÉPSZAVA Börtönbe megy Imrán Iián Tíz év letöltendő börtönbün­tetést kapott Pakisztán egy­kori kormányfője, miután jo­gosulatlanul szivárogtatott ki államtitkokat. A vádiratban az áll, hogy Hán nyilvánosság­ra hozott egy titkos táviratot, amelyet Pakisztán washingto­ni nagykövete küldött Iszlámá­bádba. Vele együtt börtön vár Hán pártja, a Pakisztáni Igaz­­ügyi Mozgalom elnökére, Sah Mahmud Koresire is. Hán ta­valyi letartóztatását az Egye­sült Államok konspirációjának tulajdonította, amely állítást Washington és a pakisztáni hadsereg is tagadott. Az ítélet­­hirdetésre a február 8-án tar­tott a parlamenti választások előtt került sor, amin Hán már nem indulhatott, ugyanis jelen­leg is három éves börtönbünte­tését tölti korrupciós bűncse­lekmény miatt. NÉPSZAVA Kína aggódik az USA miatt Bárki is nyeri a novembe­ri elnökválasztást, a két elnök olyan Kína számára, mint „két tál méreg” - fogalmazott Csao Ming-hao, a shanghaji Fudan Egyetem nemzetközi kapcso­latokkal foglalkozó professzo­ra. Már a kampányban Kínáról uralkodó narratívát is nehez­ményezi Peking, de a novem­beri választások még nagyobb aggodalommal töltik el. Bár Bi­den elnök bizonyos területeken együttműködésre törekszik Pe­­kinggel, fokozatosan épít fel egy Kína-ellenes koalíciót a Csen­des-óceáni régióban és kiáll Tajvan függetlensége mellett. Trump ugyanakkor a várako­zás szerint megengedőbb lenne Tajvan ügyében. NÉPSZAVA LIFE 2<zint Q tint <Ö<;cn O < zА z 4 Biden kötéltánca Iránnal SZIKRA Kútba eshet a demokraták óvatos Közel-Kelet-politikája a vasárnapi dróntámadás miatt. Biden kemény válaszra kényszerülhet. MOSOLYGÓ MIKLÓS Dróntámadás érte vasárnap a Jordá­nia és Szíria határán található Tower 22 nevű logisztikai állomást, amely­ben 3 amerikai katona meghalt és legalább további 34 fő megsérült. Az Irán által finanszírozott iraki fegyve­reseknek tulajdonított incidens oka szakértők szerint az lehetett, hogy az amerikai bázis légvédelmi rendszere összetévesztette az ellenséges dró­­nokat a támaszpontra hazatérő saját azonjaival. Az elnököt a dél-karolinai West Columbiában, kampánykörútja egyik állomásán érte a támadás híre, ahol a három elesett katonát „bátor léleknek” nevezte, ígéretet tett, hogy „elszámoltatják azokat, akik felelő­sek a halálukért”. A kisebb súlyú, de kétségtelenül tragikus kimenetelű támadás - a jemeni húszi lázadókra mért légicsapásokkal együtt - olyan események láncolatát indíthatja be, amely széles körben pusztító regio­nális háborúhoz vezethet. Pedig a Hamász terrorszervezet tavaly október 7-i izraeli támadá­sa után éppen ezt a forgatókönyvet akarta elkerülni a leideni külpoliti­ka. Antony Blinken külügyminisz­ter az említett támadás óta négy al­kalommal látogatott Izraelbe, hogy Benjamin Netanjahut és háborús koalíciós kormányát, valamint Katar közvetítésével a Hamász vezetését is önkorlátozásra bírja. A sikerei már a vasárnapi támadás előtt is mérsékel­tek voltak, hiszen a Perzsa-öbölben aktív és Irán által támogatott húszi lázadók az izraeli állampolgárok mellett a nemzetközi hajókereske­delmet már eddig is veszélyeztették. Az amerikai katonák halálával azon­ban betelni látszik a pohár, utoljára 2021 augusztusában, a Biden-kor­­mányzat csúfos vereségének elköny­velt afganisztáni kivonuláskor hal­tak meg amerikaiak egy öngyilkos merénylő keze által. A washingtoni kongresszus republikánus héjái már azonnali és határozott megtorlást követeltek, egyesek kifejezetten Bi­­dennek célozva szavaikat. A Washington Post tudósításában összefoglalta a törvényhozás tagjai­nak heves reakcióit. Don Bacon neb­­raskai republikánus képviselő köz­vetlenül Iránra mérne csapást: Irán nem fog megijedni, ha a proxijai or­rát törjük be. Csak a saját vérző or­rával foglalkozik - fogalmazott el­lentmondást nem tűrően. Lindsey Graham dél-karolinai szenátor som­másan foglalta össze háborúpár­ti álláspontját: Csapjatok le Iránra! Legyetek kemények! Ugyanakkor mérsékeltebb hangokat is hallani, például a demokrata Seth Moulton massachusettsi képviselő - és egyko­ri tengerészgyalogos­­ szerint a há­borút sürgető képviselők valójában az ellenségnek hajtanak hasznot. „Csirkékre hasonlító héják akarnak háborúzni Iránnal, akik sosem kül­­denék harcba saját fiaikat és lányai­kat” - szólt a gúnyos kommentár. Mivel Teherán már átlépte a Ru­­bicont, Bidennek határozott üzene­tet kell küldenie. Három járható út kínálkozik az elnök előtt, amelye­ket a Foreign Policy külpolitikai fo­lyóirat kiterjedt elemzésében vett számba. Az első az Iránra mért köz­vetlen csapás lenne, amely az ajatol­­lah hatalmának fő támaszát jelentő Forradalmi Gárda infrastruktúráját rombolná, egyúttal megakadályoz­ná a szövetséges milíciák felé zajló fegyverszállítást. Ez a radiális fellé­pés párosulna az olajexportra kive­tett további szankciókkal, idézi a lap Utoljára 2021 augusz­tusában, a Biden-kor­mányzat csúfos kudarcaként elkönyvelt afganisztáni kivonulás­kor veszített katonákat az amerikai hadsereg, John Miller nyugállományú ameri­kai tengernagyot. A második megoldási terv Irán külhoni egységeit venné célkereszt­be. Nathan Sales, aki a Trump-kor­­mány alatt a külügyminisztérium terrorellenes koordinátoraként dol­gozott, az 1988-as „Imádkozó Sáska” hadműveletet említette, amelynek során cirkálórakétákkal támadtak iráni hajókat, miután egy fregattjuk iráni aknára futott. Természetesen a Kászim Szulejmáni, a térségben Te­heránhoz hű milíciák sűrű hálózatát létrehozó katonai vezető elleni 2020. januári merényletet is példaként említette. A harmadik út a fokozott diplomáciai nyomásgyakorlás lenne egy új modus vivendi kidolgozására. Biden hivatalba lépése óta igyekszik helyreállítani az Obama elnök által 2015 áprilisában tető alá hozott mul­tilaterális atomegyezményt, amiből Donald Trump egyoldalúan kiléptet­te az Egyesült Államokat. A novem­beri elnökválasztás kampányában Joe Biden külpolitikai eredményei is mérlegre kerülnek. Trump büsz­kén hirdeti, az ő hivatali ideje alatt nem kezdett háborúba az Egyesült Államok. Most Bidenen a világ sze­me, hogy olaj­ágat vagy kardot ragad a Közel-Keletet sújtó konfliktusok megoldásához. Bident egyes republikánus kritikusai gyenge kezű főparancsnok­nak tartják 3 amerikai katona meghalt és legalább 34 fő megsebesült a dróntámadásban .Özz Orbán nem enged Ukrajna támogatása ügyében Orbán Viktor továbbra is úgy gondolja, hogy a katonai megoldás nem hoz békét Ukrajnában, és nem jó ötlet 50 milliárd eurót négy év alatt odaadni az Oroszországgal háborút vívó országnak. A Le Point francia hetilapnak adott keddi interjújából az is kiderül, hogy ezt a pénzt ő legszívesebben az Unión belül tartaná. „Európában egyre jobban szenvedünk a gazdaság gyenge teljesítményétől" - mondta. Amikor a lap újságírója szembesítet­te őt azzal, hogy a többi EU-tagállam talán azért nem akar évente újra szavazni Kijev támogatásáról, mert azt a tanács zsarolásában már nagy múlttal rendelkező Orbán újabb engedmények kicsikarására használná fel, a miniszterelnök tagadta, hogy ez az ügy a vétóról szólna. A hábo­rúval és a nemzetközi politikával kapcsolatban kijelentette, továbbra is meggyőződése, hogy csakis Donald Trump képes lezárni a háborút. Z>1< in 5E O Kijev „légi pajzsot” sürget 706.NAP Ismét egy Ukrajnát védő „légi pajzs” megteremtését sürgette Volodimir Zelenszkij tegnap, néhány órával azután, hogy az orosz erők 35 Sahed drónnal támadták az ország határ közeli területeit, s a légvéde­lemnek ezúttal csak 15-öt sikerült közülük lelőnie. Az X közösségi por­tálon az ukrán elnök azt írta, Orosz­ország az év eleje óta több mint 330 rakétát és mintegy 600 harci drónt lőtt ki ukrán városokra. Ahhoz, hogy ellen tudjanak állni „egy ilyen terro­rista nyomásnak”, egy erős légipajzs szükséges - írta Zelenszkij, megvaló­sítható célkitűzésnek nevezve annak kiépítését. Egy katonai szakértő a Freedom ukrán tévében arról beszélt kedden, hogy az orosz erők továbbra is na­gyon aktívan támadnak a keleti front­vonal több pontján, különösen a har­kivi régióban lévő Kupjanszknál, ahol át akarnak törni az Oszkil folyón tör­ténő átkeléshez. Az ukrán vezérkar kedd reggeli közlése szerint ugyanak­kor csapataik az előző 24 órában 960 orosz megszállót tettek harcképte­lenné. Ez a szokásos, napi 7-800 kö­zötti orosz veszteségnél is jóval ma­gasabb, és közelít az orosz hadsereg moszkvai állítás szerint naponta ezer főt is elérő toborzási létszámához. Bár kedden az ukrán erők is sike­res dróncsapást mértek orosz cél­pontokra, a hadi helyzet továbbra is nagyon feszült. Ezt pedig csak tovább növelte, hogy hétfőn értesülések lát­tak napvilágot arról, hogy az elnök lemondásra szólította fel a hadsereg főparancsnokát, Valerij Zaluzsnij tá­bornokot. Találkozójuk tényét és té­máját az elnöki hivatal és a hadsereg vezetése részéről is megerősítette egy-egy forrás a Zerkalo Nedeli ukrán hírportálnak. Hivatalosan azonban még nem erősítették meg a leváltás tényét. Az amerikai külügyminisz­ter hétfőn arra figyelmeztetett, hogy az Ukrajnának szánt újabb amerikai támogatási csomag kongresszusi jó­váhagyása nélkül „veszélybe kerül­het mindaz, amit az ukránok elértek” az Oroszország ellen vívott honvédő háborújukban. Antony Blinken ezt a NATO-főtitkárral közös washingtoni sajtótájékoztatón mondta. Jens Stol­tenberg azt hangsúlyozta, hogy Uk­rajna megsegítését a NATO-szövet­ségesek „a saját biztonságunkba való befektetésnek” tekintik. Josep Bor­­rell, az EU külpolitikai főképviselője a L'Obs című francia hetilapban úgy vélekedett, Európa biztonsága forog kockán, ha Vlagyimir Putyin megnye­ri az ukrajnai háborút. HARSÁNYI GYÖRGY Értesülések szerint Zelenszkij elnök lemondásra szólította fel Valerij Zaluzsnij tábornokot >0 1 < z öo<

Next