Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)

2024-02-01 / 27. szám

N­­ NÉPSZAVA I 2024. február 1., csütörtök KULTÚRA in LAPSZÉL Sokan vezetnék a nemzeti múzeumot Az Index információi szerint a Magyar Nemzeti Múzeum fő­igazgatói posztjára pályázik Zsigmond Gábor történész, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgató-helyettese, aki eddig három könyvet írt kö­zösen Orbán Viktor miniszter­elnök vejével, Tiborcz István­nal, legutóbb a Hotel Gellértről. Az aspiránsok között van Ham­merstein Judit jelenlegi megbí­zott főigazgató is (képünkön), aki korábban az Országos Szé­chényi Könyvtár főigazgatója volt, valamint a múzeum me­nesztett főigazgatója, L. Simon László kulturális államtitkár­sága idején a Nemzeti Erőfor­rás Minisztérium (Nefmi) he­lyettes államtitkára. Az Index szerint pályázik Csapláros And­rea, a szombathelyi Savaria Mú­zeum igazgatója, Virágos Gábor régész, a nemzeti múzeum ré­gészeti főigazgató-helyettese, valamint Csornay Boldizsár, a Magyarságkutató Intézet tudo­mányos főigazgató-helyettese, aki korábban a pécsi Janus Pan­nonius Múzeum igazgatója is volt. Kálnoki-Gyöngyössy Már­ton régész, történész is pályá­zik, ő korábban a Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága veze­tője, a Nefmi helyettes államtit­kára is volt. NÉPSZAVA Drága életrajzi film készülhet Ákosról 228,5 millió forint gyártási tá­mogatást ad a Nemzeti Film­intézet egy Ákosról szóló do­kumentumfilmre - derül ki a Filmszakmai Döntőbizottság listájából. Az Ember maradj: Ákos című filmet a korábban az Aranybullán és a Rákay Phi­­lip-féle Petőfi-filmen dolgozó Kriskó László írja és rendezi, producere, Hábermann Jenő nevéhez olyan művek kötőd­nek, mint a Hídember, a Tűzvo­­nalban és az Aranybulla. Emel­lett jutott 254 millió forint egy a dunaszerdahelyi sportklubot bemutató dokumentumfilm­re is. A DAC című mű forgató­­­könyvírója Ugron Zsolna, pro­ducere Lajos Tamás, rendezője pedig az a Tősér Ádám lesz, aki tavaly a Magyar Mozgókép Fesztiválon fellökte és megfe­nyegette Csákvári Géza kollé­gánkat, amiért rosszat mert írni az általa rendezett Blokád című kurzusfilmről. NÉPSZAVA Csak hiszik, hogy ismerik őt NYITOTT KÖNYV Vizsgafilmnek készült, helyette tizenhárom évig forgatott portréfilmet Apolonia Sokol francia festőnőről a dán rendező, Lea Glob. Ilyen rendkívüli helyzetben „kénytelenek” voltunk mindkettejükkel beszélgetni. CSÁKVÁRI GÉZA Elképesztő. Ez volt az első szó, ami eszembe jutott, amikor a Sea Glob által rendezett Apolonia, Apolonia végső képsorai pörögtek előttem. Már csak a hihetetlen vállalás mi­att is: a dán filmes elment egy fiatal francia festőnőhöz, hogy forgasson vele két hétig egy vizsgaportréfil­­met. Aztán tizenhárom évig le sem tette a kamerát, Apolonia Sokol minden fontosabb életpillanatánál ott volt: a nehéz iskolai évek alatt, a férfi tanárokkal való viszonyában, a helykereséseinél a világban. Aztán egy idő után a dokumentarista ka­mera már nemcsak szimpla szem­lélő maradt, hanem olyan közeli barát lett, aki a legmélyebb érzé­seiről is tud beszélni. Egy ponton pedig - amikor a rendező beteg lett - a kamera tekintete megfordult, és a rendező is alanya lett a filmnek. Aztán Glob letette a kamerát, hogy a rendelkezésére álló anyagot ös­­­szevágják. A világpremier az amsz­terdami IDFA fesztiválon volt, ahol fődíjat nyert. Innentől kezdve jött a megérdemelt fesztiválturné, mi­előtt az alkotást a gyártó HBO fel­rakta volna a MAX-re, ahol most már magyarul is látható. De miért nem állt meg Lea Glob a rövidfilmnél? - adódik a kér­dés. „Áldás és átok is volt a hely­zet, mert a legkülönlegesebb nő­vel találkoztam a pályám kezdetén, amikor még diák voltam. Még nem is voltam igazi képzett filmes szak­ember, szóval mit lehetett tenni?” - meséli Glob. Végül is befejezte a rövidfilmet, ami szép munka lett, Glob meg is kapta a diplomáját. Ám a rövidfilm nem illett Apolo­nia életnagyságú karakteréhez, az ő összetett világához. „Fiatal nőként teljesen a rab­ja lettem annak, hogy láthatok egy másik fiatal nőt, aki nagyon kö­zel áll a saját életemhez - a képer­nyőn a saját kérdéseimet is feldol­goztam. Amikor felnőttem, nem sok olyan nőt láttam, aki érde­kes karakter volt a filmekben, in­kább sztereotip ábrázolásokkal találkoztam. A digitális felszere­lés meglehetősen olcsó volt, így le­hetőség nyílt arra, hogy egy fiatal, ismeretlen, tehetséges művészt kövessünk, aki megpróbál művész­ként érvényesülni a mi korunkban. A filmezés szinte olyan volt, mint egy mitikus történet a szabadság­ról, aminek az emberiség mindig is a birtokában volt, így végig kitar­Úgy nőtt fel, hogy nem volt határ a művészet és a magán­élet között, és a filmezés időszakában­­ sem létezett igazán magánélete. INFO Apolonia, Apolo­nia. Bemutatja az HBO MAX tortam” - magyarázza a rendező. A film elkészítése áldozatokkal járt: az első öt évben nem állt rendel­kezésre semmiféle finanszírozás, az alkotói oldal állta a költségeket, amíg nem álltak be producerek a projekt mögé. A felvett anyagokat Glob férje vágta - ezt a részt csalá­don belül oldották meg. De hogyan alakult a film az évek során? Lea Glob időnként meg­mutatott Sokolnak néhány kisebb részletet, amelyet átbeszéltek. A végső cél elérése persze nem volt egyszerű: a film nemcsak azt akarta megmutatni, hogyan látjuk a má­sik embert, hanem azt is, egy női művész miként tud érvényesülni a modern társadalomban. „Ha rö­­videbb dokumentumfilmet készí­tesz, könnyebb elfogadtatnod az alanyoddal, hogy mindent a saját elképzelésed szerint alakítasz - meséli a rendező. - Ha ilyen hos­­­szú idő alatt készül egy film, az még több odafigyelést igényel. Emlék­szem, amikor épp mutatni akartam neki valamit, egy filmes kolléga amiatt aggódott a vetítőben, vajon tetszeni fog-e Apoloniának, amit majd látni fog? De szerencsére tet­szett neki. Sőt még jobbá is tette a filmet azzal, hogy hozzátette a sa­ját nézőpontját olyan dolgokról, amelyeket én mellőztem. Ennek nagyon örültem. Azért döntöttem úgy, hogy Apoloniával csinálok fil­met, mert ő a környezetét is állan­dóan megkérdőjelezi.” Az áldás vagy átok kérdése per­sze igen izgalmas Apolonia Sokol esetében is. Nem mindennapi de­ Fiatal nőként és pályakezdő filmestként rakja meg, hogy az ember életét valaki rögzíti tizenhárom éven keresz­tül, és még esélye sincs elfelejte­ni a múltját, hiszen az élete moz­góképes formában immár nyitott könyvként létezik. „Azt hiszem, ez egy áldás, mert nagyon sok embert vesztettem el az évek során, ahogyan ez a film­ben is látható. A nagymamám már nincs velünk, Okszana Lacsko (uk­rán festőművész és Femen-aktivis­­ta) is véget vetett az életének. De itt vannak ezek a gyönyörű képso­rok, ahol együtt élünk, és a szerel­münk ott van a felvételeken. Szó­val ez a legnagyobb ajándék, amit az élettől kaphattam. Az emlékek változnak, a film nem, úgy érzem, a kamera előtt születtem meg iga­zán” - teszi már hozzá a címsze­replő. Hangsúlyozva: úgy nőtt fel, hogy nem volt határ a művészet és a magánélet között, és a filme­zés időszakában sem létezett iga­zán magánélete. Hovatovább - ez már nincs a filmben - Sokolnak és Globnak egy ponton tudatosan el kellett döntenie: meg kell tanulni­uk kamera nélkül élni. Ez jelentet­te a forgatás végét. Apolonia Sokol életében nyil­vánvaló mellékhatás, hogy a „fél világ” úgy gondolja, mélyen isme­ri őt. „Úgy gondolja. Csak gondol­ja!” - veti közbe a festőművész. Ahogy fogalmaz: Lea tekintete - azaz a kamerája - szeretettel­jes tekintet. Olyan gyengédséggel és törődéssel ábrázolta őt, hogy megérti azokat, akik azt gondol­ják, ismerik, mert látták a filmet. Ez olyan, mint a varázslat. Apo­lonia Sokol, ha korábban talál­kozott valakivel, azt meg kellett győznie arról, hogy jó fej. Szavai­val élve: mint ember intelligens és nem seggfej. Szakmai téren pedig - úgy véli - változásokat hozott, hogy mindenki láthatta, ész nél­küli bírálói, a tanárok és a kritiku­sok mind férfiak voltak. Apolonia Sokol úgy véli: itt az ideje, hogy végre hátrább lépjenek azok, akik nem tudnak gondolkodni. Mert ő - állítja - az értő kritikát mindig is elfogadja, sőt elvárja. Már csak egy kérdés maradt: tényleg ez a film vége? Nos, nem biztos. Glob ugyanis elárulta: Apolonia ötvenedik születésnap­jára kamerával fog érkezni. „Van most tizenöt évem gondolkodni arról, hogy mit és hogyan vegyek majd fel” - mondja mosolyogva Lea Glob. A filmvásznon többek között azt is figye­lemmel követ­hetjük, milyen áldozatokkal jár, hogy egy ismeretlen, kezdő festő befutott mű­vésszé váljon A FESTŐ APOLONIA SOKOL LEAGLOB lett annak, hogy láthat egy másik fiatal nőt, aki nagyon közel áll a saját életéhez. A dokumen­tumfilm esélyt sem adott Apollóniának, hogy elfelejt­se a múltját, benne olyan apró epizó­dokkal, mint a szépségápolás

Next