Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)

2024-02-16 / 40. szám

NÉPSZAVA 2024. február 16., péntek $/HUF CHF/HUF GAZDASÁG */HUF 388,94 +0,01% 361,52­­ l­ -0,27% 410,39 +0,27% LAPSZÉL Nyolcszázalékos inflációt várnak A hazai cégvezetők 394 forintos eurót, 1,7 százalékos gazdasági növekedést és 8 százalékos inflá­ciót várnak 2024-ben - ez derült ki a PwC Magyarország vezér­igazgatói felméréséből. A válla­latok 58 százaléka tervezi árai növelését, és csak 36 százalékuk tervez létszámbővítést. A cég­vezetők a működésre leselkedő veszélyek közül első helyen em­lítették az inflációt, majd a kép­zett munkaerő hiányát - csak ezt követően tartanak a makro­gazdasági és geopolitikai kocká­zatoktól. NÉPSZAVA A béremelések kikerülhetetlenek Az eddigieknél is jobban felér­tékelődött az értékes dolgozók megtartása a tavaly még a ma­gas inflációtól és a recessziótól szenvedő munkaerőpiacon - de­rül ki a Hays friss felméréséből. A megkérdezett munkavállalók nagy többségének (78 százalék) nőtt a fizetése 2023-ban. Tíz­ből heten elégedettek jelenle­gi munkahelyükkel, ami meg­egyezik az előző évi aránnyal. A felmérésből az is kiderült, hogy a szűkülő üzleti lehetőségek el­lenére a munkáltatóknak a fi­zetésemelés területén javarészt sikerült lépést tartaniuk a szo­katlanul magas inflációval. A szokásos éves béremelést terve­ző vállalatok aránya 44-ről közel 62 százalékra ugrott, bár ennek mértékében nagyobb visszaesés látszik. NÉPSZAVA Csillagászati összegre lesz szükség Tavaly 411 milliárd, idén már 484 milliárd dollárra becsülik az Ukrajna újjáépítéséhez szüksé­ges összeget - derül ki az Euró­pai Bizottság közleményéből. A közvetlen károk nagyságát közel 150 milliárd dollárra becsülik, ennek nagy része az ország kele­ti régiójához köthető. Az összeg másik része azokat a fejlesztése­ket foglalja magában, amelyek az ország háború utáni korszerűsí­téséhez szükségesek. NÉPSZAVA RÉSZVÉNYEK BUX 65 660,8 Mol 2942 Ft MTelekom 768 Ft OTP 17 355 Ft Richter 9610 Ft +0,79% ♦ +1,85% +1,02% ♦ +0,89% ♦ +0,00% Politikai porhintés a tilalom GABONA Az ukránok idehaza csak veszteséggel tudnák értékesíteni a termésüket. Az exportstop pedig csupán fantomokkal való hadakozás. FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Nagy tömegben utoljára 2022-ben került hazánkba ukrán agrárter­mék, amivel az aszály következ­tében kiesett, óriási mennyiségű kiszáradt kukoricát kellett pótol­ni. Vagyis akkor az ukrán exportra a hazai termeléskiesés miatt volt szükség. Egyébként pedig Ukrajna tran­zitútvonalnak használja Magyaror­szágot, arra, hogy a nyugat-európai piacokra eljuttassa az áruit - tudtuk meg Barabás Bélától, a Békés Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetsé­gének titkárától. Ugyanezt erősítet­te meg Lempert László kétegyházi gazdálkodó. Utóbbi szarvashibának nevezte az exporttilalmat, mert ez­zel csak azt éri el a kormány, hogy a termelők elveszítik a külpiacaik nagy részét. Egy neve elhallgatását kérő, szintén békési agrárvállalkozó úgy fogalmazott, hogy az agrártárca és az agrárkamara amúgy is elkésett az ukrán gabona elleni tiltakozással. Annak másfél-két éve még lett volna értelme, most már nincs. Az ügy egyébként tavaly szep­temberben kezdődött, amikor az EU feloldotta az Ukrajnából érkező ga­bona behozatali tilalmát. Magyar­ország akkor nemzeti hatáskörben meghosszabbította a tilalmat, és egy sor más ukrán terméket is kitiltott a magyar piacról, így a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecskehúst, valamint a baromfi élelmezési célra alkalmas húsát is. Mellette a tojást, a mézet, a zöldséget, a rozst, az árpát, a kuko­ricát, a repcét, a napraforgót, a nád- és répacukrot, valamint a kenyeret. Ezen tiltások értelmét, a csirkehúst kivéve, ugyancsak a nullával egyen­értékűnek nevezte Raskó György. Kevésbé közismert, hogy Ukrajna Európa második legnagyobb csirke­húsexportőre. Gigantikus mennyi­séget, közel 450 ezer tonnát érté­kesít ebből az Unió piacán. Ha nem került volna abból a múlt évben a magyar piacra is, akkor a tapasztalt­nál sokkal magasabb lett volna itt­hon a csirkehús ára, és vele az inflá­ció is. Nyugat-Európa mezőgazdasága sokat köszönhet az ukrán agrárex­portnak. Mások mellett az onnan érkező olcsó takarmány révén éri el az olasz élelmiszer-gazdaság a meg­fizethető állati húsok előállítását - érvelt Raskó György, aki a nemrégi­ben lezajlott olasz, német, francia és belga gazdatüntetések kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy sehol nem Az agrárlobbik ereje Európában Franciaországban a foglalkoztatottak 2,5, Németor­szágban 2, Hollandiában 1 százaléka dolgozik a me­zőgazdaságban, míg Magyarországon 4,6 százalék. Ugyanakkor az Unió kifejezett törekvése, hogy az élelmiszergyártás területén biztosítsa a maga szá­mára az önellátást, hangzott el az ukrán agrártermékek behozatali tilalmával kapcsolatos követelés. Nem véletlenül. A magyar mezőgazdaság legna­gyobb gondja, hogy ugyanabban erős, mint az ukrán, a gabona, a ku­korica, a repce és a napraforgó ter­melésében. A művelés alatt álló ha­zai szántóföldek 85 százalékán ezt vetik és aratják. Ukrajnában az ag­­rárium főprofilját ugyanezek jelen­tik Ukraj­nában a svéd, német, angol és amerikai tulajdonban lévő agrár­vállalkozás, amelyek a legkor­szerűbb gépekkel és termelési technoló­giákkal dolgoznak. tik, de ott a birtokméret százszorosa a magyarnak, és mellette ott talál­hatók a világ legjobb termőföldjei. Sok Ukrajnában a svéd, német, an­gol és amerikai tulajdonban lévő agrárvállalkozás, amelyek a legkor­szerűbb gépekkel és termelési tech­nológiákkal dolgoznak. A magyar gazdálkodóknak velük képtelenség versenyezni. A gond ez, nem pedig a magyar embargós politika, ami csu­pán álprobléma - hangsúlyozta Ras­kó György. Barabás Béla azzal vette védelmé­be a múlt héten a záhonyi határnál az ukrán behozatal ellen tiltakozó­kat, hogy követeléseik arra irányul­tak, hogy ne legyen vámmentes az Ukrajnából érkező gabona. Egy bé­kési agrárvállalkozó szerint az ál­lamot terheli a felelősség, ha mégis bejut a magyar piacra az ukrán áru. Szerinte könnyűszerrel ellenőrizni lehetne, hogy a tranzitra bejelentett szállítmányok esetében egyezik-e a beérkező és a kiszállított gabona mennyisége. Ugyancsak az állam felelősségére és mulasztására mutatott rá gabona­ügyben Lempert László, aki szerint a kormánynak nem kellett volna csil­lagászati összeget költeni a lélegez­tetőgépekre, hanem intervenciós felvásárlást kellett volna elrendelni a hazai gabonapiacon. Ezzel segítet­tek volna a magyar gazdáknak, mel­lette az állami gabonakészlet biz­tonságos ellátást garantált volna az országnak. BOD PÉTER A magyar mezőgazda­ságnak nem az ukrán gabona jelenti a gondot Értelmetlen veszteség A hazai agrárium jövője borús. Fontos tisztában lenni azzal, hogy Ukrajná­ban a gazdálkodás háborús körülmények között folyik. Amikor majd béke lesz, az ottani termésmennyiség jelentősen növekedni fog, s ennek nagy részét külpiacokon fogják értékesíteni. A magyar gabona már kiszorult az európai piacról, és arra kell berendezkedni, hogy ez nagyon hosszú távon vagy talán örökre így marad, tekintve, hogy az ukrán gabonával, kukoricá­val, repcével és napraforgóval aligha lehet versenyre kelni. A magyar ag­rárium egyszerűen drágábban termel. Azzal, hogy az Orbán-kormány egy hónappal az orosz-ukrán háború kirobbanása után kiviteli tilalmat rendelt el a magyar gabonára, óriási hibát követett el. Bár minden hozzáértő elő­re látta az intézkedés teljes értelmetlenségét, nem lehetett meglepetés, hogy egyetlen pillanat alatt 3,5 millió tonna magyar gabona piaca veszett el Olaszországban, ahová helyettünk bevonultak az ukránok. Brüsszel szerint idén már élénkülni fog a magyar gazdaság BECSLÉS Magyarország gazdasá­ga az eddigi adatokon alapuló elő­zetes becslés szerint 2023-ban 0,8 százalékkal zsugorodott, ami nagy­jából megfelel az Európai Bizottság (EB) őszi előrejelzésének - olvasha­tó a brüsszeli testület csütörtökön közzétett téli gazdasági előrejelzé­sében, amely a tagállamok gazdasá­gi növekedését és inflációs kilátásait értékeli. Miután a mezőgazdasági termelés talpra állt a 2022-es súlyos aszályok után, a bruttó hazai termék (GDP) 2023 harmadik negyedében 0,9 százalékkal bővült. A negyedik negyedévben azonban a mutatók az ipar és az építőipar folytatódó gyen­geségére utalnak. Az éves GDP a be­ruházások és a háztartások fogyasz­tásának visszaesése miatt csökkent. Bár a becslések szerint az export 2023-ban is visszaesik, az import­kereslet nagyobb mértékű mérsék­lődése következtében a nettó export hozzájárult a GDP bővüléséhez. Az EB szerint a gazdaság 2024- 25-ben fokozatosan élénkül, a GDP-növekedés 2024-ben 2,4 szá­zalékra, 2025-ben pedig az őszi vá­rakozásokkal megegyezően 3,6 szá­zalékra gyorsul, amit támogat a csökkenő infláció és kamatlábak. A háztartások jövedelmét jelentősen fellendítette a 2023 decemberében végrehajtott 15 százalékos minimál­bér-emelés, és stabilizálódott a fog­lalkoztatás is: a munkanélküliségi ráta decemberben 4,2 százalék volt. A reáljövedelem növekedése ösz­tönzi a háztartások fogyasztását. Az MNB a mérséklődő infláció­ra válaszul megkezdte a kamatlábak csökkentését, ez hozzájárul a beru­házások fokozatos élénküléséhez. Az infláció 2023 decemberében 5,5 százalékra csökkent a bázisha­tások, a csökkenő energiaárak és a hazai recesszió miatt. A fogyasz­tási kereslet élénkülése és a magas munkaerőköltség-növekedés mi­att a dezinfláció várhatóan lassul­ni fog. A jövedéki adók emelése mi­att idén januárban emelkedtek az üzemanyagárak. Az éves infláció az előrejelzések szerint a 2023-as 17 százalékról 2024-ben 4,5 százalék­ra, 2025-ben pedig 4,1 százalékra csökken - írja jelentésében a brüs­­­szeli testület. HALMAI KATALIN (BRÜSSZEL) Az Európai Bizottság hasonlóan látja a helyzetet, mint a kormány

Next