Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)
2024-02-02 / 28. szám
in II NÉPSZAVA I 2024. február 2., péntek KULTÚRA Otthont kapott a fotómúzeum MÁSFÉL ÉVTIZED A Városliget mellett, a magyar fotográfia egyik kiemelkedő alakja, Klösz György egykori villájából és fotográfiai műhelyének székhelyéből kialakított épületben kap új, végleges otthont a magyar fotóművészet mintegy hétszázezer műtárgyból álló együttese, a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteménye - tudatta közleményben a Liget Budapest. A jelenleg alapítványi formában működő, de a közeljövőben a Szépművészeti Múzeum új tagintézményeként nemzeti közgyűjteménnyé váló múzeum az épület felújítása után, 2025-ben mint Nemzeti Fotóművészeti Múzeum nyitja meg a kapuit a látogatók előtt. A korábban irodaépületként funkcionáló egykori Klösz-villát, a Városligeti fasor 49. szám alatti telken található, az idők során több mint háromezer négyzetméteressé alakított épületet a Városliget Zrt. a közelmúltban vásárolta meg. Az épület a Körössy-villa (ma ResoArt Villa) szomszédságában található. A Magyar Fotográfiai Múzeumot - FotóMúzeum Budapest néven - eredetileg a Városligetben tervezett Múzeumi Negyedben tervezték felépíteni, az épület a Dózsa György út mentén épülhetett volna fel a Magyar Építészeti Múzeum ikerépületével együtt. (E helyen végül az új Néprajzi Múzeum épülhetett fel.) Létrehozásáról először 2011-ben beszélt Baán László a MúzeumLiget kormánybiztosaként. A nemzetközi tervpályázatot a fotómúzeum és az építészeti múzeum tervezésére 2014-ben a Középület-tervező Zrt. (Közti) nyerte meg, elképzelése alapján a - bécsi Museum Quartier látványát felidéző - két szabályos kockaépület 2018-ra készült volna el. A pályázatok eredményhirdetése után az a hír járta, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek e két épület terve nem nyerte el a tetszését, félhivatalos források úgy fogalmaztak, a politikai akarat hiányzott a fotómúzeum felépítéséhez - ami egy nemzetközi építészeti tervpályázat lebonyolítása után minimum meglepő. Annyi bizonyos: e két épületet egy évvel később törölték a projektből, a hivatalos indoklás szerint a projekt növekvő költségeit kívánták e kormánydöntéssel lefaragni. A projekt miniszteri biztosa, Baán László 2017 januárjában egyébként úgy nyilatkozott a Magyar Hírlapnak: jó volna, ha a fotómúzeum a Városliget szűk környezetében kaphatna helyet. Eredetileg a Városligetben kapott volna új épületet a fotográfiai múzeum, amely a Közti tervei alapján épült volna fel. A fotográfiai múzeum gyűjteményének legfontosabb alkotásaiból - többek között André Kertész, Moholy-Nagy László, Brassai, Martin Munkácsi és Robert Capa képeiből - a városligeti Millennium Háza Neo Kortárs Művészeti Terében ma nyílik kiállítás. TÖLGYESI GÁBOR Az épület a Körössy-villa szomszédságában található A nemlét érzése AJANLO Andrzej Wajda-alkotást mutat be szombaton a Duna Televízió. A Tatarakban két film keresi kényszeredetten a kapcsolatát egymással, a halál közös témájában forgolódva. FORGÁCS IVÁN Jó érzés, ha fölbukkan még Andrzej Wajda-film a tévécsatornák kínálatában. Hosszú ideig szebbé tehetné életünket, legalábbis itt, Kelet-Közép-Európában, ha ennek a nagy lengyel rendezőnek az alkotásai helyhez jutnának szellemi létünk kertjében. Kevés olyan művésze van a filmnek, akinek az életműve ennyire együtt dobogott társadalmi közegének, nemzetének sorsával. Ami sosem deklarált, „kultúrharcos” nacionalizmust jelentett, hanem természetes közösségben létezést. Andrzej Wajda szinte minden munkája társadalmi esemény volt Lengyelországban, és a kapcsolódási pontokon keresztül azzá vált az egész régióban. A legszélesebb rétegek reflektáltak filmjeire, vitatkoztak, beszélgettek róluk, egy-egy motívumuk, szereplőjük beépült a mindennapokba. Nálunk is több alkotónak voltak hasonló periódusai, a leghosszabb talán Fábri Zoltánnak, de nem igazán tudtak elérni egy hasonló, „nemzet filmművésze” státuszt. Wajda titkát nehéz megfejteni, de tehetségénél, szakmai tudásánál bizonyára fontosabb szerepet játszott sikerében emberi alapállása, tág értelemben vett, a hagyományokra, kollektív és egyéni érzelmekre, mítoszokra is kiterjedő szociális érzékenysége. Mint ahogy az is, hogy bár megérintették mindenféle hullámok és irányzatok, rendre visszatalált önmagához, realista alkotó maradt, vállalva látásmódja, módszere megöregedését is. Az ő életművébe mindig érdemes belepillantani. Bármelyik pontján. Ugyan jómagam jobban örülnék, ha a Csatornába, a Hamu és gyémántba, A légióba, a Nyírfaligetbe, Az ígéret földjébe vagy az Érzéstelenítés nélkülbe botlanék bele valamelyik csatornán, de ha most a Duna Televízió a 2009-es Tatarak A kálmos illatát választotta, legyen az. Nem a kedvencem, mert kicsit „simlis”, „összefoltozott” munka, amelyet tényleg csak az igazán nagyok és ünnepeltek engedhetnek meg maguknak, de sokszor éppen az ilyen művekben lehet ráérezni művészetük sajátos ízére. A Tatarakban két film keresi kényszeredetten a kapcsolatát egymással a halál közös témájában forgolódva. Iwaszkiewicz címadó novellájának adaptációja egy háborúban mindkét fiát elvesztő orvosfeleség végzetes anyai-szerelmi fellángolásáról, amelybe Márai Sándor Rendelés előtt című novellájának motívuma is bele van szőve, és a benne főszerepet játszó ikonikus színésznő, Krystyna Janda drámai visszaemlékezése férje, a több Wajda-művet is fotografáló kiváló operatőr, Edward Klosinski betegségére és halálára. Utóbbit a szép vizuális közegben sem nézi az ember szívesen. Egyszerre privát és hivalkodó a hatása. Mintha ez a tragédia nem egy milliókat Andrzej Wajda életművébe mindig érdemes belepillantani. Bármelyik pontján. Andrzej Wajda: Tatarak - A kálmos illata. Február 3-án, 22:15-től a Duna Televízióban kínzó betegség egyik esete lenne, hanem valami különleges dimenzióban zajlana. Amibe beletompul a valóban drámai mozzanat is: az operatőr délután halt meg felesége karjaiban, így Janda este még felléphetett a színházban. A Tatarak feldolgozása (1965- ben is készült belőle rövidjátékfilm) azonban igazi vajdás mestermunka. Az ötvenes évek végének korrekt megidézése, egy görcsösen túlélő, gyászoló polgári világ nagy műgonddal összeválogatott reminiszcenciáival. Látszólag egyszerű beállítások követik egymást, de olyan sűrítő képi tartalmakkal és olyan tökéletes ritmusban, hogy néhány perc alatt belezuhanunk a vidéki orvos feleségének gyógyíthatatlan fájdalmába. Minden irányból a pusztulás, a halál illata veszi körül, az árad a boldogság legapróbb ígéretéből is. Ami létösszegző életérzéssé erősödik a filmben. Wajdához méltóan, egy nemzedék (vagy minden nemzedék?) nemlétérzésévé. A filmbe beleszőtték a főszerepet játszó ikonikus színésznő, Krystyna Janda drámai visszaemlékezését férjére, Edward Krosinskira is INFÓ Bartók Tavasz a gyűjtőszenvedély jegyében FESZTIVÁL Bartók Bélával kapcsolatban a kulcsszó a gyűjtés, de amikor erről beszélünk, általában csak népzenegyűjtői munkásságára gondolunk. Gyűjtőszenvedélye azonban sok minden másra is kiterjedt, de ez nem egyszerűen önmagáért való volt, hanem a világ megismerésének eszköze volt számára: gyűjtött rovarokat, növényeket, csigákat, kagylókat is. De zenegyűjtése, amit Kodállyal együtt folytatott, egy művészeti forradalomhoz vezetett, amely révén megismertük gyökereinket, kialakulhatott zenei identitástudatunk - mondta el Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója a negyedik Bartók Tavasz eseményeinek beharangozóján. A Bartók Tavasz több eseménye is erre irányítja rá a figyelmet, az összművészeti fesztivált április 5. és 14. között rendezik meg tucatnyi helyszínen. Lényegében minden műfajban, a klasszikus zenétől a popig, minden művészeti ágban a képzőművészettől a színházig gyűlnek Budapestre a művészek. A Müpában hallhatja először élőben magyar közönség a kínai zeneszerző, Tan Dun monumentális, a Makao-barlangokban eltöltött hosszú meditációja által ihletett Buddha-passióját. A több mint hatvan éve pályán lévő osztrák zongoraművész, Rudolf Buchbinder a Nemzeti Filharmonikus Zenekar vendégeként Beethoven valamennyi zongoraversenyét fogja eljátszani két koncerten. Az Énekek éneke című programra a zsidó liturgiában meghatározó kántorművészet kiválóságai érkeznek a Müpába. Bartók örökségének nyomába ered a Söndörgő és a Kelemen Kvartett. Balog József az erdélyi származású zeneszerző, Szabó Csaba zongoradarabjait tűzi műsorra. Szintén a Bartók Tavaszon vendégeskedik Japán vezető elektronikus zenei producere és képzőművésze, Ryoji Ikeda, akinek matematikai modellek segítségével vezérelt „live setje” egy futurisztikus világba repíti majd a nézőket. A világhírű, nagy hagyományokkal rendelkező Les Ballets de Monte-Carlo a Nizsinszkij-díjas Jean-Christophe Maillot Hamupipőke-koreográfiáját hozza el az Erkel Színház színpadára. De nem hiányzik a képzőművészet és az irodalom sem a fesztivál programjából: a Szépművészeti Múzeum a Virginia Museum of Fine Artsszal együttműködve az Egyesült Államokba kivándorolt magyar fotográfusok, köztük Martin Munkácsi, Robert Capa, André Kertész, Moholy-Nagy László munkáiból rendez tárlatot, a Magyar Nemzeti Galéria mintegy kétszáz műalkotásból álló életmű-kiállításának középpontjában pedig a zseniális festő, Anna Margit áll. VARGA PÉTER INFÓ Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek, április 5-től 14-ig Az osztrák zongoraművész, Rudolf Buchbinder Beethoven valamennyi zongoraversenyét előadja két koncerten