Népszava, 2024. február (151. évfolyam, 27-51. szám)

2024-02-10 / 35. szám

„Tele vannak szeretettel, csak ki kell belőlük csalogatni” FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL A gyerekek nem beszéltek magyarul, Németországban születtek, magyar származású édesanyjuk 2016-ban jött velük Bajára. A kicsik gyermekvédel­mi gondoskodásba kerültek, két ne­velőszülőhöz.­­ Esetükben nemcsak a számuk­ra optimális nevelőszülő megtalálása volt kihívás, hanem arra is oda kellett figyelnünk, hogy áthidaljuk a nyelvi akadályokat, hiszen nem minden ne­velőszülőnk beszél idegen nyelveket - idézte fel Szalai Beáta főigazgató-he­lyettes. „Hősötös" testvérek Időközben a két kisebb lány, Viktó­ria és Katarina Erikához került, majd 2022-ben követte őket a két nővérük, Michaela és Regina. Szakmai sikernek tekinthető a testvéregyesítés, amely­nek köszönhetően a lányok a sok kü­lön töltött év után összecsiszolódtak. A kezdeti nyelvi és számos korábbi hátrány miatt két évet vesztettek az iskolában, a mai eredményeiken ebből már semmi nem látszik. A kisebbek hagyományos általános iskolába jár­tak, nagyon szeretnek focizni, benne voltak a Szent Ágota egyik focicsapa­tában, bajnokságokon vettek részt. Viktória bajai, Katarina szegedi kö­zépiskolába jár, és annyira könnyen tanul, hogy szinte unatkozik az órák alatt. A nagyobbak német nemzetisé­gi általános iskolába és gimnáziumba jártak Baján, ma az ELTE-n tanulnak, Michaela anglisztikát, Regina germa­nisztikát. A Szent Ágotánál a gondosko­dásukban élő gyerekeket változatos módon támogatják abban, hogy ta­nuljanak, sportoljanak, próbáljanak ki művészeti ágakat, bízzanak maguk­ban. A Schiller testvérekre is egy ilyen esemény kapcsán figyeltünk fel.­­ A két nagylány a „Száz ok, hogy diplomázok” pályázaton kapott tá­mogatást. Erre harmincnál több je­lentkezőnk volt, 50 ezer forinttal jutalmaztuk őket - részletezte Szalai Beáta.­­ A két kisebbik lány az általá­nos és középiskolásoknak kiírt „Kivá­lósági díj” átadóján kapott támogatást tavaly. A 4-es és 5-ös közötti átlaggal bíró fiatalok előtt nyitott a lehetőség, pályázhatnak, legutóbb közel kilenc­­százan jelentkeztek, a legjobb ered­ménnyel rendelkezők 25 ezer forintot kaptak. Nem feledkeztünk meg a leg­kisebbekről sem, értük született meg a „Hősötös” díj. Ez azt jelenti, hogy egy tanévben száz ötöst kell begyűjteni. Remek látni, hogy az iskolák is part­nerek a „versenyben”. Volt, akinél már csak egy híja volt, hogy összegyűljön a száz érdemjegy, ő szorgalmit csi­nálhatott, hogy meglegyen. Határo­zottan tapasztaljuk, hogy mindennek van motiváló ereje. Az elismeréseket egy nagyon hangulatos rendezvényen szoktuk átadni. A nevelőszülők is kap­nak ilyenkor oklevelet, hiszen nekik is nagy szerepük van abban, hogy a gye­rekek látják, a tanulás érték. Arra a kérdésünkre, hogy miért fontos az Ágotánál ez a fajta a plusz­motiváció, a szolgáltató szakemberei azt mondták: amikor gyerekekről gondoskodnak, előre kell nézni. Azt kell nekik megmutatni, hogyan fog­nak boldogulni. Meg kell találniuk ön­magukat, azt, amitől boldogok, legyen ez akár egy jó szakma, akár egy diplo­ma. Ha arra van szükség, a tanuláshoz tabletet kapnak, támogatják a magán­órákat, a gyerekek igyekezetét, és min­dennek megvan a látszatja, mondták a szakemberek. Elkél a bátorítás, hiszen a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyerekekre, bár sok köztük a tehet­séges, jellemző az alacsony önbizalom, nem érzik magukat értékesnek. Nem értették, hát bemagolták - Mi biztatni szeretnénk őket ezek­kel a programokkal. Sport, művészet, tanulás terén is igyekszünk minden segítséget megadni számukra - ma­gyarázta Szalai Beáta. - Gyerekeinket igyekszünk stabilan megtanítani úsz­ni, de aki focizni, pingpongozni, nép­táncolni akar, annak is biztosítjuk azt, amit egy jól működő család megad. Minden megyében vannak gyógype­dagógusaink, fejlesztőpedagógusaink, pszichológusaink. Egy gyereknek si­kerre van szüksége, és arra, hogy ki­játssza magából az őt ért traumákat, megélje azt, hogy megtartó közösség­ben él, ahol biztonságos környezet ve­szi körül. Érezniük kell, hogy szeretik őket, fontosak, és azt, hogy megélhetik a gyerekkorukat olyannak, mint más kortársaik. A Schiller testvérek is megerősítet­ték: voltak gondjaik az önbizalommal. Azt is saját bőrükön tapasztalták, hogy a nevelőszülőnél való lét még ma is „Azt kell nekik megmutatni, hogyan fognak boldogulni. Meg kell találniuk önmagukat, azt, amitől boldogok, legyen ez akár egy jó szakma, akár egy diploma.” Külön foglalkoztak velük, olyankor is a nyelvet tanulták, amikor a többiek bio­lógiát, matematikát. Más a magyarok és a németek felfogása, életmódja, ne­héz volt beilleszkedni, értettek egyet ezen a téren. Ugyanakkor szorosabb osztályközösségek jöhetnek létre, mert itt kétszer annyi ideig tart az ál­talános iskola, mint Németországban, azaz nyolc évig, és ennyi idő alatt sok­kal inkább össze lehet kovácsolódni. A kisebb lányoknak még nincs ki­forrott terve a jövőre vonatkozóan, a nagyobbaknak már határozottabbak a körvonalak. Michaela szívesen be­lekóstolna, milyen az élet az Egyesült Államokban, szeret utazni, világot lát­ni, de a németországi egyetemi életet is kipróbálná. Regina azt mondta, vis­­­szatér Németországba, a germaniszti­ka szak után szívesen tanulna pszicho­lógiát, emberekkel akar foglalkozni. „A nevelőszülőnél való lét még ma is negatív érzéseket kelt. Sokszor érezték magukat kellemetlenül, mert úgy viszonyult hozzájuk a környezetük, hogy ez a státusz szégyen.” negatív érzéseket kelt másokban. Sok­szor érezték magukat kellemetlenül, mert úgy viszonyult hozzájuk a kör­nyezetük, hogy ez a státusz szégyen. Holott szerintük az, hogy egy gyerek­kel ez megtörténik, nem határozhatja meg negatív értelemben az egész éle­tét. Utólag visszatekintve a történtek­re úgy vélik, hogy nem jártak rosszul azzal, hogy bekerültek a gyermekvé­delmi rendszerbe. A lányok saját aka­raterejüknek és szorgalmuknak kö­szönhetik azt, amit eddig elértek. Azt érezték, a tanulás az egyetlen, amivel kitörhetnek. Nekik talán ez még na­gyobb motiváció, mint egy átlagcsa­ládban élő gyereknek.­­ Furcsa volt, hirtelen másik or­szágba kerültünk, azt sem értettük, miről beszélnek az emberek. Más volt a kultúra, kellett idő, hogy beillesz­kedjünk - idézték fel a testvérek. A két nagyobb lány különórákra járt, hogy minél hamarabb megtanuljanak ma­gyarul. Úgy magolták be Petőfi Sándor életét egy dolgozatra, hogy egy szót sem értettek belőle, mesélték nevetve. Nagycsaláddá váltak Fontos a sikerhez a nevelőszülő gon­doskodása, szeretete, erősítették meg a Szent Ágota szakemberei. Erika tet­te hozzá: nevelőszülőnek lenni cso­dálatos érzés. - Életeket mentünk, odafigyelünk egymásra, nagycsaláddá váltunk. A lányok nagyon jó testvérek lettek, kiállnak egymásért. 2022 nyara óta élünk így együtt, nagyon büszke vagyok. Naponta írunk egymásnak, es­ténként beszélünk. Szeretünk együtt jókat enni, sütni-főzni, szívmelengető élményeket megélni. Karácsony előtt például egy beteg kislánynak állítot­tunk össze saját készítésű ajándékok­ból csomagot. Mindenki tett bele va­lamit: rajzot, koszorút, sütit - mesélte örömmel. Erika szerint még nagyon sok em­berben élnek a sztereotípiák, a fel­nőttek is sokféleképpen ítélik meg a nevelőszülőséget, az állami gondos­kodást, erősítette meg a testvérek megfigyelését. A legtöbben azért sze­rencsére elismeréssel szólnak a vál­lalt feladatukról, amely szerinte szép munka, oda-vissza működik, a gyere­kek is sokat adnak, ugyanúgy, ahogy egy átlagos családban. Az Ágota közös­sége igyekszik a lehető legtöbb helyen megjelenni, szeretnék a rossz beideg­ződéseket lebontani, megmutatni, hogy milyen értékesek ezek a fiatalok. Az egésznek a talán legfontosabb ve­zérelvét Szalai Beáta foglalta össze.­­ Közhelynek hangzik, pedig a leg­fontosabb: a szeretet. A gyerekek tele vannak szeretettel, csak ki kell belőlük csalogatni. KRÁLIK EMESE Pótszülő kerestetik A Szent Ágota közel hatezer gyermek­ről gondoskodik. Kötelékeikben 1800 nevelőszülő vállalta a hivatást. A lét­számot szívesen bővítenék, hiszen a családjukat vesztett gyerekeknek nagy szükségük van nevelőszülőkre. Belő­lük országosan hiány van. Ahogy arról lapunk többször beszámolt: az ellátó­rendszer akár kétezer, a feladatra al­kalmas jelentkezőt azonnal befogadna. Ez egy pótolhatatlanul fontos és szép hivatás, hiszen a nevelőszülő a szere­tet erejével gyógyít, és abban segíti a gyerekeket, hogy hazatalálhassanak a társadalomba. A nevelőszülőség 2014 óta foglalkoztatási jogviszonynak szá­mít, és főállás mellett is végezhető.

Next