Népszerű Technika, 1962 (11. évfolyam, 1-12. szám)
1962-01-01 / 1. szám
Egy falevélre rásüt a nap: a levél nyomban nyelni kezdi a levegő széndioxidját. Széntartalmát saját testének építésére fordítja, s oxigént bocsát vissza a levegőbe. Amikor besötétedik, a fotoszintézis véget ér, fényhatásra azonban újrakezdődik. Mindez régóta ismert jelenség — — de vajon melyik tudomány körébe tartozik? A növény táplálkozik — ez kétségtelenül biológiai folyamat. A széndioxid meglehetősen bonyolult vegyi átalakuláson megy át. Egyezzünk meg abban, hogy biokémiai témáról van szó? Ez igaz, de még nem a teljes igazság. A fény szerepét ugyanis nem érthetjük meg a kvantummechanika ismerete nélkül ebben a folyamatban, ez pedig az atommatgfizika egyik fejezete. A rák felismerésének egyik módszere arra épül, hogy a rákos sejtek dielektromos állandója eltér az egészséges sejtekétől. Ha tehát kondenzátor lemezei közé kerülnek, megváltozik a kondenzátorkapacitása. Vajon orvostudomány ez, vagy híradástechnika? Természetesen mindkettő. Vérünk sótartalma ugyanannyi, mint a tengeréé, de nem mint a mai tengeré, hanem azé, amelyben víziállat-őseik úszkáltak 500 millió évvel ezelőtt. Íme, fiziológia, geológia és őslénytan egyetlen tényében. A természettudományok között HÍD A TUDOMÁNYOK KÖZÖTT ma már nincsenek határok, a régi felosztások mesterkéltnek tűnnek. H. G. Wells tömör és találó mondása szerint: Először tudományok voltak, aztán lett a tudomány. AZ ANYAG LEGBONYOLULTABB MOZGÁSA De végigemlent-e már teljesen a tudományoknak ez az egyesülése? Van a tudományoknak egy csoportja, amely az ember egyéni és társadalmi viselkedését kutatja. Ebbe a csoportba tartozik például a pszichológia, a nyelvtudomány, a művészetelmélet, a közgazdaságtan és a néprajz. Ezek bizony egyáltalán nem olvadtak össze a természettudománnyal. Végbemegy-e majd ez az összeolvadás a jövőben? Erről kétféle nézet alakult ki. Az idealisták szerint az ember gondolkodását, cselekvését szellemi erők irányítják. Az ember viselkedésével foglalkozó tudományokat ezért ők «szellemtudományoknak« tartják. Úgy gondolják, hogy ezek alapjukban véve különböznek az anyagi jellegűtermészettudományoktól. A materialisták szerint az ember agyával gondolkodik — ez a folyamat az anyag legbonyolultabb mozgása. Az ember viselkedését tehát anyagi törvényszerűségek szabályozzák. Ha ez így van, akkor az ember viselkedését kutató tudományok is anyagiak, tehát alapjuk nem különbözik a természettudományokétól . Érdemes tehát olyan törvényszerűségeket keresni, amelyek a tudomány egészében érvényesek. A XIX. században nagy szerepet játszott az energia fogalma a természettudományok egyesülésében. A fizika, a kémia, a biológia legkülönbözőbb jellegű folyamatait egyaránt az energia átalakulásának szempontjából vizsgálva azt tapasztalták, hogy az energia megmaradásának törvénye a természettudomány minden ágában érvényes. Nem lehetne talán olyan mennyiséget találni, amely az energiához hasonlóan objektíven mérhető, de nem korlátozódik csupán a természettudományra, hanem minden tudományban szerepet játszik? AZ INFORMÁCIÓ FOGALMA A kibernetikusok találtak ilyen mennyiséget, az információt. A gépekben, élőlényekben, társadalmak- A kártyák és kódolásuk. Két különböző kódolást mutatunk be. A 0% redundanciája kódnak minden fele egy-egy bitet jelöl — semmit sem lehet belőle elhagyni. Az 50*.. redundanciáid kód jelel körül 1*% nem jelöl új Információt. Ha zavarok következtében kiesik, a hír még érthető marad .