Néptanítók lapja 2. évfolyam, 1869
1869-03-11 / 10. szám
156 5. Van tehát a fordulatkörök közt egy földterület, mely fölött ugy jár a nap, hogy mindennap délben a nevezett terület egyik vagy másik pontján lakó embereknek épen fejek teteje fölött látszik. Mivel e területre folyvást függélyes sugarakat, tehát olyakat küld, melyek legnagyobb melegítő erővel bírnak , azért a földszin ezen részén legnagyobb meleg uralkodik. Neve forró föld öv. Ezt a bdc lap mutatja a 13. ábrán. Már a bhg és cdfe területek csak félszegen jövő hősugarakat kapván, ezeken jóval kisebb meleg érezhető. Nevök mérsékelt földöv. A forró földöv 47"-t, a mérsékeltek mindegyike 43°-t foglal el. Tél elején de fordulatkörön lévén a nap, ettől az éjszaki mérsékelt földöv határa épen 90°-ra esik, tehát e határon lakók, épen látkörükben látják a napot, gkh-n túl éjszak felé lakók pedig épen nem is látják. Azért Egkh terület egyrészt gyakran napokig nem látván a napot, másrészt igen halántékos sugarakat kapván, legcsekélyebb meleggel bir. Neve hideg földöv. Ilyen délen is a Def, melynek a mi nyarunk elején van tele, azaz akkor, midőn a nap ab-nél van. Ifi. A nap nagy test.Átmérője 112-szer akkora mint a földé azaz ha a földét l-nek, akkor a napét 112-nek kell tennünk. S mivel a gömbök térméi oly viszonyban vannak egymáshoz, mint illető átmérőik, ha t. i. ezek háromszor járulnak mint szorzók az l-hez (ködhatványok) , tehát a föld térfogata ugy áll a nap térfogatához, mint a föld átmérője.ha ez háromszor járul mint szorzó az I-hez, tehát 1. 1. 1. 1. a nap átmérőjéhez 112-hez, ha ez is háromszor járul mint szorzó az I -hez, azaz 1.112.112.112. miből közel 1.400.000 szám jön ki, tehát a napból közel 1,2 milliomszor akkora gömb telnek ki mint a földből. Képzeletül a nap nagyságára szolgáljon az, hogy ha mi a napot belül üresnek vennők, s igy annak közepére helyeznők a földet, holdjával együtt, úgy azonban, hogy ez a földtől távolságát megtartaná , nem csak, hogy igy könnyen megférnének, hanem még a holdon felül csaknem oly messzire üres tér maradna, mint amennyire áll a hold a földtől. Ha pedig a nap közelében járó bolygók nagyságát akarván a napival összehasonlítani, ez utolsót oly átmérőjű gömbnek vesszük,milyennel bír egy 3 akós hordó , akkor Mercur akkora mint egy mákszem, a hajnalcsillag és a föld mint egy borsószem, Mars mint egy gombostű foka, Jupiter mint egy nagyobb narancs, Saturnus mint egy kisded narancs, Uranus mint egy cseresnyeszem. Az is ki van számítva, és úgy tudva, hogy a napban 338000-szer annyi anyag van mint a földben, tehát 338000-szer oly súlyos mint a föld. 17. Ha a napnak a földhöz képesti viszonylagos nagyságát gondolóra vesszük , azon természettani igazságot sem feledjük, hogy nagyobb tömeg nagyobb vonzerővel van ellátva a természettől, mint ezt a kövecs szabad esésében minden pillanatban észlelhetjük : lehetetlen azon kérdést nem intézni magunkhoz „ vájjon a napnak a föld körüli kerengése nem csalódás-e szintúgy, mint az volt a csillagos ég forgása?" Földünket egy boltozatos ég látszik befedezni , az égen a csillagokat, és ezek előtt a napot mozogni látjuk , hanem, épp tüneményt látnék úgy is, ha a nap és földdel helyet cseréltetnénk, tehát a nnyi lenne a pálya közepén s a föld keringene körüle. Ha egy kerek terem közepén álló asztalra este égő gyertyát tesznek, s ezt lassan megkerülöm , ennek világát épen ugy látom köröskörül menni a terem falazatán, mint ha a terem közepén állván, a gyertya körülem hordoztatnék. Ha a földet F (14. ábra), és az ezt legközelebb környező kör a nappályát, az ezen túl következő kör pedig a csillagos eget jelöli, melynek h pontján a h a 1 a k, n pontján a nyilas, s pontján a szűz, végre k pontján a kettős csillagzata áll , akkor az ábra a napnak föld körüli útját ábrázolja, t. i. a tavaszon N-ben levő nap a fölről nézetre h-nál a halak irányában, 3 hó múlva nyár elején az M-re ért nap k-ban a kettős irányában, majd ismét 3 hó múlva R-be esvén a szűz csillagzatánál s-ben, végre it 3 hó múlva tél elején P-be jutván, a nyilas csillagzatában lenni látszik. De ugyan e jelenség mutatkozik,ha a nap N-ben (15. ábra) középen áll, és a körüle rajzolt körön kereng a föld. Mert ha példa tavasz elején a föld F-ben van , innen a napot a halak csillagzatának irányában, 3 hó múlva nyár elejére az I-be ért földről ugyanazt h kettősök csillagzatában, uj 3 hó múlva ősz elején a II-be jutott földről ugyan a napot s szűz csillagzat irányában , végre ismét 3 hó múlva III-tól a nyilas csillagzatának irányában látjuk, tehát épen ugy mint előbb. Azért U ámm Mérsékelt , amireEygmMtL iBlSt Mérsékelt ? D 1h