Néptanítók lapja 3. évfolyam, 1870
1870-10-20 / 42. szám
Buda-Pest, III. évfolyam. 42. szám. 7 / 1870. okt. 20. NÉPTANÍTÓK LAPJA. HETI KÖZLÖNY a magyarországi kisdedóvodák, elemi- és felső-népiskolák számára. Hiadja a vállás- és közoktatásügyi m. kir. miniuterium. A szerkesztőségi és kiadó-hivatal van Budán a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumnál az országházban. A „Néptanítók Lapját" minden magyarországi népiskola tanítója és kisdedóvoda vezérlője dij nélkül kaphatja következő feltételek alatt: 1-er, hogy azt segédtanítóival olvasás végett közölje, 2-ér hogy azt mint az iskola tulajdonát megőrizze, és utódának átadja. Nem népiskolai tanítók előfizethetnek . Egy évre 3 írttal, fél évre 1 írt 50 krral. Minden a szerkesztő vagy kiadói hivatalt illető közlemény a szerkesztőséghez küldendő. Hivatalos rész. A vallás- és közoktatási miniszter a modorn állami tanítóképezde melletti igazgatótanács egyik rendes tagjává Wiedermann Károly, a pozsonyi kir. gymnasium igazgatóját nevezte ki. A zilahi állami tanítóképezde melletti gyakorló iskolához egy rendes tanitói állomásra, melylyel évi 700 frt fizetés és szabad szállás van egybekötve, ezennel pályázat nyittatik. A pályázónak okmányilag képzettnek kell lennie azon tantárgyak tanítására, melyek a népoktatási törvény rendelete szerint a népiskolákban kötelezett tantárgyak. Pályázók kellően felszerelt folyamodványaikat f. é. okt. hó 25-ig a vallás és közoktatási m. kir. minisztérium iktató hivatalához adják be. Budán, okt. 6-án 1870. A vallás és közoktatási m. kir. minisztertől. Nemhivatalos rész. Fröbel fejlesztő-rendszere. Alig volt két évtizedre szükség, hogy Fröbel Frigyes nevelési elvei a műveit világ minden részében barátokra találjanak. Ma már Szent-Pétervártól kezdve Rio-de-Janeiróig hatott el a Fröbel féle gyermekkertek létesítésére való törekvés. Fröbel nevelési rendszere egy egész irodalmat teremtett, melynek súlypontja Némethonban van; a Fröbel féle foglalkozások nagyobb mérvben vézetnek föl a kisdedóvodák működési körébe is, sőt a nevelészet terét művelők közt számosan vannak, kik erélyesen szorgalmazzák, hogy Fröbel foglalkoztató rendszere a népiskolákban is meghonosítassék. Hozzánk is elhatott eme mozgalom hullámzása, óvodáink egynémelyikén Fröbel féle foglalkozások gyakoroltatnak, Pesten gyermekkort létesíttetett; nem csak e becses lapok — hanem a nevelés-oktatás ügyével foglalkozó egyéb szakközlönyök is számos — a Fröbel rendszer gyakorlati ismertetését taglaló czikket hoztak s az egyetemes tanítógyűlés alkalmával rendezett tanszer kiállítás első (óvodai) osztályában kiállított nagymennyiségű munka mutatványok örvendetes tanuságot tettek arról, hogy Fröbel fejlesztő rendszere hazánkban is tevékeny barátokra talált. És mégis állítni merjük, hogy e rendszer alapelveit benső szellemét hazánkban még kevesen ismerik. Ezt azonban nincs ok csodálni. Az eddig e nemben megjelent czikkek keveset foglalkoztak a dolog benső lényegével, főluly a praktikus ismeretek közlésére lett fektetve , Fröbel elveit körvonalazó könyvekkel nem birunk, ilyeneknek idegen nyelvből lefordítását sem kisérle még meg senki s igy nagyon természetes, hogy csak felületes ismerettel rendelkezhetünk. Kitűnt e felületesség különösen a fentemlített tanszerkiállítás alkalmával, ahol láttunk ugyan számos gyermekkerti munka mutatványokat, de ezek közt igen kevés volt olyan, mely Fröbel elveit egész tisztaságban tükrözte volna vissza. *) *) Gróf Hessensteinné úrhölgy kiállitmányai voltak szerintünk az egyedüliek, melyek mindegyikénél Fröbel elveire ismertünk, kár, hogy egy sarokba szorítva s öszszehalmozva elvonattak a megfigyelés köréből. Megközelítették ezeket Liber József úr és a pesti első gyermek-42