Néptanítók lapja 4. évfolyam, 1871

1871-01-26 / 04. szám

Hivatalos rész.­ ­ vallás- és közoktatásügyi 111. kir. m miniszterne­k az országgyűlés elé terjesztett jelentése a népiskolai közoktatás állapotáról 1870-ben. (Folytatás.) H. Népiskolai közoktatásunk legfőbb hiányais haladásának legnagyobb akadályai. A beérkezett statistikai adatokból össze­állíthatott f­ölőbbi vázlatban, habár az or­szág minden egyes vidékének népnevelési viszonyait nem ismerhetjük is meg egész részletességében; de népiskolai közoktatá­sunk jelen állapotának annyira hű képét láthatjuk, hogy ezen statistikai rajzból, s a kezemnél levő még egyéb adatok segélyével, és eddig tett tapasztalataim folytán teljes biztossággal kimutathatom népnevelésünk állapotának legfőbb hiányait s haladásának legnagyobb akadályait. 1. Népnevelésünknek kétség kivül első s legfőbb hiányát s egyszersmind terjedésének legnagyobb akadályát képezi a létező isko­láknak a tankötelesekhez mérten elégtelen létszáma, és a czélszerű iskolaépületeknek nagy hiánya. A f­önebb közölt kimutatásban láttuk, hogy a statistikai adatokat szolgáltatott ." Ezen számhoz egy év­i 11,903 község közöl 1712-ben nincs semmi iskola. A tanfelügyelőknek a statistikai táb­lákon kívül tett jelentései szerint némely megyékben meglepően nagy az iskolával nem biró községek száma, így p. o. Vas me­gye 646 községe közöl 297-ben nincsen semmi iskola (ezek között csak 97 község gyermekei járnak a szomszéd falvak iskolái­ba, s így egészen iskolázatlanul maradnak 200 község gyermekei.) Bihar megyében, a tanfelügyelő jelentése szerint, csak a görög­keletieknél 120 községben nincs iskola, s a többi felekezeteknek is sok egyházközségök van iskola nélkül. Alsó-Fehér megyében 62 községben sem­mi iskola nincs, 64 községben pedig tökéle­tesen használhatatlanok az épületek, s így sa­játképen 126 iskola hiányzik stb. *) Azonban a szükséges de hiányzó iskolák valódi létszámát még közelről sem mutatja az iskolával egyátalán nem bíró községek száma, mert ezek rendesen kevés népességű falvak, melyekben iskola nélkül egyenkint átlag 30—60 gyermek nőt fel tanulás nélkül. — Ezeknél még sokkal na­gyobb hiánya tapasztalható az iskoláknak azon népesebb községekben, melyekben vagy ugyan iskola, de oly kevés tanterem­mel és tanítóval, hogy a tanköteleseknek fele sem férvén be, egy-egy helyen évenkint *) Ez adatok a tanfelügyelői jelentésekből vé­tettek, a 7-ik lapon előadottak pedig a statistikai táblázatokból. Melléklet van csatolva. 1871. január 20. NÉPTANÍTÓK LAPJA. •pogjoo*.——-—. HETI KÖZLÖNY a magyarországi kisdedóvodák, elemi- és felső-nép­iskolák számára. K­iad­ja a vallás- és körok­­almiflg­yi 111. kir. minisztérium. A szerkesztőségi és­­ A „Néptanítók Lapját" minden magyarországi népiskola tanítója és kiadó-hivatal van Bu- S kisdedóvoda vezérlője dij nélkül kaphatja következő feltételek alatt: din a vallás-és köz- t­ er, hogy azt segédtanítóival olvasás végett közölje, 2­ or hogy azt oktatásügyi m. kir. mint az iskola tulajdonát megőrizze, és utódának átadja, minisztériumnál az or- Nem népiskolai tanítók előfizethetnek : slágházban. Egy évre 3 írttal, fél évre 1 írt 50 krral. Minden a szerkesztő vagy kiadói hivatalt illető közlemény a szerkesztőséghez kül­dendő.

Next