Néptanítók lapja 4. évfolyam, 1871
1871-04-20 / 16. szám
Pest-Buda, IV. évfolyam, 16. szám, 1871. április 20. NÉPTANÍTÓK LAPJA. HETI KÖZLÖNY a magyarországi kisdedóvodák, elemi- és felső-nép-iskolák számára. KJadJa a vali&*» c* köxoktaiá«agyl III. kir. mliiUiterliiMi. A szerkesztőségi és kiadó hivatal van Budán a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztériumnál a országházban. A „Néptanítók Lapját" minden magyarországi népiskola tanítója és kisdedóvoda vezérlője dij nélkül kaphatja következő feltételek alatt: 1-er, hogy azt segédtanítóival olvasás végett közölje, 2-ér hogy azt mint az iskola tulajdonát megőrizze, és utódának átadja. Nem népiskolai tanítók előfizethetnek . Egy évre 3 írttal, fél évre 1 írt 50 krral. Minden a szerkesztő vagy kiadói hivatalt illető közlemény a szerkesztőséghez küldendő. Hivatalos rész. A vallás- és közoktatási miniszter ur 1. évi márczius - től 4607. szám alatt kelt rendeletében a Csik-Udvarhely- és Háromszéki tankerületekben működő összes néptanítók részére Székely-Kereszturon egy póttanfolyam rendezésére utasított. E póttanfolyam a nevezett helyen az állami tanítóképezde tantermeiben I. évi augusztus hó 1-ső napján fog megnyittatni s megszakítás nélkül hat hétig tartatni, melyen a) a tanításra megjelenendő minden tanitó személyenként 50 kr. napidijt nyer az állam pénztárából s ingyen elszállásoltatásukról is lehetőleg gondoskodva lesz. Itt megjegyzem, hogyha olyan tanító mulasztaná el a póttanfolyamban résztvevőit, aki az 1868-iki 38-ik t. cz. 133. §-a szerint a póttanulásra kötelezve van — hacsak magánszorgalom útján kitűnőségre nem tett szert, mindaddig, míg e kötelezettségének eleget nem tesz, semmiféle állami segélyre számot nem tarthat. Ebből kifolyólag b) fölhívom az összes néptanító urakat, hogy legkésőbb f. hó 24 ig Székely-Keresztúron a másod tanfelügyelői irodában kivétel nélkül jelentsék be magukat: kívánnak-e vagy nem ezen jróttanfolyamon tanulás végett megjelenni, hogy ennek alapján mind a jelentkezők mind a kimaradók névsorát miniszter ur ő excellentiájához felterjeszthessem. Székely-Keresztur, ápril 3-án 1871. Antafi Károly, tanfelügyelő. Nemhivatalos rész. Nyelvészeti értekezések. I. Anyagszók, alakszók. Tudjuk, hogy a nyelv nem egyéb, mint szült hangok által eszközlött megtestesülése a gondolkodásnak, valamint azt'is tudjuk', hogy a nyelv' nem egyéb, mint hallható gondolkodás, és a gondolkodás nem egyéb, mint hangnélküli nyelv. Mit teszen tehát gondolkodni? Ezen kérdésre válaszol a tapasztalati lélektan. S hogy legrövidebbek legyünk, a lélektan tanúsága szerint, gondolkodni annyit tesz, mint képzeteket, fogalmakat egymásra vonatkoztatni. Így pl. ezen két képzet : „halandó" én ,erabei,a még nem alkot gondolatot; azonban ha a nevezett két képzetet egymásra vonatkoztatom, s ezen egész szellemi működést így fejezem ki : „az ember halandó," ez esetben már a szóban levő képzeteket egymásra vonatkoztattam, s e szerint meghatározott gondolatot fejeztem ki. Tehát egyrészt képzetek, fogalmak, másrészt ezeknek egymásra való vonatkozása képezik a gondolkodás elemeit. Az első, t. i. a képzetek és fogalmak teszik a gondolkodás anyagát; a másik, t. i. a vonatkozás teszi a gondolkodás alakját. S e szerint a gondolkodás minden fényében ezen két elemet, t.i. az anyagot, azaz a fogalmakat és képzeteket, és az alakot, t. i. a vonatkozást kell megkülönböztetnünk. Azonban, hogy a gondolkodás fogalmával egészen tisztában legyünk, még egy igen fontos észrevételre van szükségünk. Ugyanis a tapasztalás bizonyítja, hogy a képzeteket, fogalmakat kétféle módon lehet egymásra vonatkoztatni, éspedig először úgy, hogy azokat kapcsolatba hozzuk 16