Néptanítók lapja 10. évfolyam, 1877
1877-03-31 / 6. szám
101 Ki figyelnünk, hogy az associatiok combinatiokban történjenek és teszkedjenek az eddig szerzett terjedelmére, hogy az alkotott a tanult concret esetekből egyetlen egy olyan esetet se gokban, mely a növendékek retlen, a legkülönfélébb lehetőleg hitelismeretek egész törvények csak vonassanak le, foglaljanak mielőtt még isme-Az eddig tárgyaltak mindegyikénél sokkal nagyobb nehézséget okoz az okok kiderítése keresése, mert mint fennebb megjegyeztük ily alkalommal igen gyakran hypothesisekbe ütközünk. E tárgyban a vélemények eltérők. A paedagogok nagy része a népiskolából mindent száműzni kíván ami hypothetikus, hangsúlyozván, hogy ott csak kész és megdönthetlen igazságoknak van helyök. A paedagogok egy más része szintén nem tartja kívánatosnak a hypothesisek fölvételét, mindazáltal tekintve azt, hogy azokat tökéletesen kikerülni lehetetlen, mivel a közéletben lépten-nyomon oly tüneményekkel találkozunk, melyeknek magyarázatát a parány tömecselmélet nélkül nem adhatjuk, magyarázat nélkül pedig nem hagyhatjuk, megengedi az elméleti magyarázatokat, de csak óvatosan használva s úgy érzékitve azokat, hogy a növendékek képzelő tehetségének határát túl ne haladják. S csakugyan, ha komolyan megfontoljuk a dolgot az utóbbiak nézetéhez kell csatlakoznunk, mert akár az erőműtani, akár a hangtani, fény-és hőtani, delejességi és villamossági tüneményeket tárgyaljuk, különösen pedig a vegyi folyamatok tárgyalásánál semmiképen sem kerülhetjük ki, hogy habár a legprimitívebb elméleti fejtegetésekbe ne bocsátkozzunk, s ha ezt kellő óvatossággal és tapintattal teszszük soha sem fogunk a paedagogiai elvekkel összeütközésbe jőni. Különben is, csak mellékesen megjegyezve, ne legyünk elfogultak s ne keressünk csak a természettudományok tanításánál akadályt az elméleti fejtegetésekben, mert bizony más tantárgyaknál is néha a legnagyobb mértékben igénybe szoktuk venni növendékeink képzelő tehetségét. Hogy a hypothesisek okkal móddal használva a tanításra nézve a legkisebb veszélylyel sem járnak, bizonyítsa be a következő példa, melyet Peters „ Leitfaden zum ersten Anschauungsunterricht aus der allgemeinen Anorganographie" czímű műve után közlök. Peters ugyanis a parányok és tömecsek között nem tesz különbséget, s igen helyesen nem is nevezi őket ezen nevekön, hanem egyszóval úgy szól azokról, mint a testek legkisebb s szabad szemmel sőt még nagyítóval sem látható részecskéiről. A név tehát „legkisebb részecskék" igen jól van választva és semmi zavart nem okozhat. Ezeknek előre bocsátása után a czukornak a vízben való föloldását a következőképen adja elő: „Tegyük föl hogy a testeknek legkisebb részecskéit láthatjuk, a midőn mi sem akadályoz bennünket abban, hogy azokat apró golyócskák alakjában képzeljük az A) és B) ábrák szerint. Az A) kör legyen a viz s a berajzolt golyócskák a viznek legkisebb részecskéi, melyek a legnagyobb mértékben gördülékenyek, ugy hogy valami szilárd testtel pl. egy üvegbottal igen könnyen közéjök hatolhatunk s ez által egymástól igen könnyen eltávolíthatjuk, vagyis a víz keménysége majdnem semmi. Ha most a vízben valamely szilárd test pl. a czukor van feloldva, akkor ennek legkisebb részecskéi, — melyeket B ábrában sötét gömböcskék alakjában rajzoltunk — a vízgolyócskák között egyenletesen vannak eloszolva. Egyszerűség kedvéért vegyük föl azon esetet, midőn az oldat telített, mit úgy lehet érzékelni, hogy mind a víz, mind a czukorgolyócskák egyenlő számban legyenek, ami tehát azon stádiumot jelzi, midőn a folyadék már több szilárd részecskét nem vehet föl, anélkül hogy tökéletes átlátszóságát el ne vesztené és sűrűbb ne lenne, ez pedig a telítettség stádiuma.". Hasonló módon magyarázza Peters az oldatból való kiválás vagy kristályodás folyamatát is, ezt azonban mellőzöm, mert úgy hiszem ezen egy példa is eléggé bizonyítja azt, hogy nem valami nagyon félelmes dolgok azok a hypothesisek, s okosan bánva el velők nem vétünk a paedagogia törvényei ellen, hisz ezeket is tudjuk érzékelni, szemléltetni. Ebből azonban nem következik mindjárt az, hogy a népiskolában ha kell, ha nem kell minden tüneménynek elméleti magyarázatát adjuk, hanem csak a legégetőbb szükségben nyúljunk azokhoz, s csak azon esetben, ha azokat valami módon érzékelni is tudjuk. Az ediggiekben megoldottuk a fennebb fölvetett módszertani kérdéseknek elsejét, vagyis vázoltuk röviden azt, hogy mi módon lehetne a természettani és vegytani oktatásnál fölmerülő nehézségekkel megküzdeni, csak megküzdeni mondom, mert tökéletesen le küzdeni azokat még alig áll hatalmunkban. KOZOCSA TIVADAR: A népiskolai tankönyvek s az ifjúsági iratok irodalomtörténete érdekében. Eddigelé az átalános irodalomtörténet csak ott s addig vette a tankönyveket tekintetbe, ahol, s ameddig az illető szakokban jelentékenyebb tudományos becsű munkákra nem talált s mihelyt az irodalmi termelés magasabb fokra hágott, ezektől, melyekkel ugy is csak az ásitó hézagot pótolta, elfordult. Éppen igy, sőt még 1 O ÖOL, , -iooochL, , >0 O.OOOOOÍ /T)0 O O OOOQOÍ\ 300 O O OOOOOC oo oooooooc) ÍOO 0 0 00000(7 OOO OOOOOC \0 O O OOÖQP >or B /--CTWvi; 4O9O0O9OL. /omo.9omomot 6«o»oeo®o«c, |o«o»o.»o»o©: p«oeo»o»o 9cj \0«0»0®0«0f ^QMiQ^