Néptanítók lapja 14. évfolyam, 1881

1881-10-22 / 28. szám

XIV. évfolyam 28. szám. Asfóárt»- Budapest, 1881. október 22. Kiadja a vallás-­­­s közoktatásügyi magy. kir. ministerium az óvodák, elemi, felső nép- és polgári iskolák s egyéb népoktatási intézetek számára. A „Néptanítók Lapjá"-t megkaphatja minden magyarországi népoktatási intézet egy példányban ingyen. A­mely inté­zetek e lapot még nem kapják, de leírni óhajtanák, küldjék be ezt tárgyazó folyamodványukat az iskola létezését igazoló hatósági bizonyítványnyal együtt a „Néptanítók Lapja" szerkesztőségéhez vagy kiadó­hivatalához Buda­pest, I. kerület, Országház­ utcza 13 — A helység (­megye) és utolsó posta neve világosan kiírandó. — Minden küldeményt a szerkesztőséghez kérünk czimezni. — Előfizelési ár : egész évre S irt, félévre 1 frt 50 fer. Ta­rtalom : Országom gyümölcskiállitás alkalmából. — Hazai és külföldi események. — Az iskolai fegyelmezés módja. — Fegyvergyakorlatok a népiskolában. — Az iskolai takarékpénztár ügye a magyar gaz­dasági egyesület gyűlésében — Nyugdíjügy — Lapszemle. — Értesítés. Az országos gyümölcskiállitás alkal­mából. A kiállítások időkorát éljük. A nő iparkiállí­tás után be sem tették az ajtót, s már vonul be a másik az országos gyümölcskiál­lítás. Mindkettő sikerült, s mindkettő tanulságos volt ránk tanítókra nézve is; amarról már elmondtuk nézeteinket, most elmondjuk, mit tanultunk ebből. Mindenekelőtt figyelemre méltónak találtuk, hogy azon vidékek voltak most is képviselve leg­szebben, a­melyek kertiparakat már évek óta rendszeres iskolázás útján mű­velik, s melyek fatenyésztés­ének forrásául egy­egy kisebb-nagyobb faiskola szolgál. És hogy nem a már kifejlett fatenyésztés létesítette a faiskolát, hanem megfordítva ez iskolák fejtet­ték ki a vidék kertiparát, annak eklatáns bizonyí­téka számos alföldi nagy város, vagy község, minők p. Nagy-Kőrös, Kecskemét, Czegléd, Halas stb., melyeknek még néhány évtizeddel ezelőtt kopár sivatagszerű határai a faiskolák kihatása folytán napról-napra kiesőbbé, s áldásosabbá változnak át. És hogy a lakosság jólétének előmozdítására mennyiben folyt be e változás, arról hangosan beszélnek a statisztikai számok, melyek mutat­ják, hogy e városok mindegyike évente közel százezer forintot vesz be a gyümölcsért. A közoktatási miniszer úr hív­­jelentéseiből látjuk, hogy a faiskolák száma meghaladja már­hazánkban a 12 ezeret. Oly óriási szám ez, melynek nagyságán bámulnunk kell, ha azt összevetjük hazánk legtöbb vidékének fejletlen, mondhatnók elhanyagolt faiparával. Mert ha ez iskolák mindegyike megfelelne feladatának, ha az czéljaira használtatnék, hazánk kertipara ezek befolyása alatt versenyezhetne Európa leg­műveltebb államokéival. De tekintsenek szét 513 olvasóink saját hatáskörükben, mit mutatnak a tapasztalati tények ? Hogy a kormány sürgeté­seire a legtöbb község kihasította a faiskolát, azt sok helyen körül is árkolta, sőt bekerítette, de a­helyett, hogy az czéljára használtatnék, burgonyát, zöldséget, sőt többnyire d­u­d­v­á­t termelnek bennük. És ha kutatjuk e viszásság okát, sajnos, de azt találjuk, hogy ez a legtöbbször magára a tanítóra, ennek közönyösségére, s kerté­szeti ismereteinek hiányosságára vezethető vissza. Pedig a legtöbb tanító meg sem gondolja, hogy faiskolájának elhanyagolása által meny­nyi mindenféle érdek ellen vét. Szenved ezáltal , először a saját érdeke, és pedig közvetle­leníti már az által, hogy mintegy egy holdas faiskolájának kerti megművelése évente legalább 50—60 frttal szaporíthatná évi jövedelmét, mely­től saját hibája következtében esik el; közvetve pedig az által, hogy a fejlődött fatenyésztés mellett módosabbá vált község a tanító fárado­zásait anyagilag is jobban jutalmazhatná, mert azt lépten-nyomon látjuk: minél módosabbak a községek, annál rendezettebbek az iskolák, s jobbak a tanítói fizetések is; másodszor szenved a tanítás, és­pedig első­sorban a gazdasági s kertészeti ismeretek elhanyagolásával, másodszor pedig a természettudományi ismeretek nyúj­tásának hiányosságával. Mert ma, midőn min­den jó tanító oktatásának alapját a szemléltetés képezi, találhatna-e ez alkalmasabb tért ez ismeretek szemléltetésére a faiskolánál, hol a természeti erők hatását, azok jelentkezését köz­vetlenül mutathatja be? Többet ér ez minden szobai experimentatiónál, melyeknek, mint a szemléleti képeknek i­s, csak ott van helyük, hol a dolgokat a maguk valóságában bemutatni ké­pesek nem vagyunk .

Next