Néptanítók lapja 14. évfolyam, 1881
1881-10-22 / 28. szám
XIV. évfolyam 28. szám. Asfóárt»- Budapest, 1881. október 22. Kiadja a vallás-s közoktatásügyi magy. kir. ministerium az óvodák, elemi, felső nép- és polgári iskolák s egyéb népoktatási intézetek számára. A „Néptanítók Lapjá"-t megkaphatja minden magyarországi népoktatási intézet egy példányban ingyen. Amely intézetek e lapot még nem kapják, de leírni óhajtanák, küldjék be ezt tárgyazó folyamodványukat az iskola létezését igazoló hatósági bizonyítványnyal együtt a „Néptanítók Lapja" szerkesztőségéhez vagy kiadóhivatalához Budapest, I. kerület, Országház utcza 13 — A helység (megye) és utolsó posta neve világosan kiírandó. — Minden küldeményt a szerkesztőséghez kérünk czimezni. — Előfizelési ár : egész évre S irt, félévre 1 frt 50 fer. Tartalom : Országom gyümölcskiállitás alkalmából. — Hazai és külföldi események. — Az iskolai fegyelmezés módja. — Fegyvergyakorlatok a népiskolában. — Az iskolai takarékpénztár ügye a magyar gazdasági egyesület gyűlésében — Nyugdíjügy — Lapszemle. — Értesítés. Az országos gyümölcskiállitás alkalmából. A kiállítások időkorát éljük. A nő iparkiállítás után be sem tették az ajtót, s már vonul be a másik az országos gyümölcskiállítás. Mindkettő sikerült, s mindkettő tanulságos volt ránk tanítókra nézve is; amarról már elmondtuk nézeteinket, most elmondjuk, mit tanultunk ebből. Mindenekelőtt figyelemre méltónak találtuk, hogy azon vidékek voltak most is képviselve legszebben, amelyek kertiparakat már évek óta rendszeres iskolázás útján művelik, s melyek fatenyésztésének forrásául egyegy kisebb-nagyobb faiskola szolgál. És hogy nem a már kifejlett fatenyésztés létesítette a faiskolát, hanem megfordítva ez iskolák fejtették ki a vidék kertiparát, annak eklatáns bizonyítéka számos alföldi nagy város, vagy község, minők p. Nagy-Kőrös, Kecskemét, Czegléd, Halas stb., melyeknek még néhány évtizeddel ezelőtt kopár sivatagszerű határai a faiskolák kihatása folytán napról-napra kiesőbbé, s áldásosabbá változnak át. És hogy a lakosság jólétének előmozdítására mennyiben folyt be e változás, arról hangosan beszélnek a statisztikai számok, melyek mutatják, hogy e városok mindegyike évente közel százezer forintot vesz be a gyümölcsért. A közoktatási miniszer úr hívjelentéseiből látjuk, hogy a faiskolák száma meghaladja márhazánkban a 12 ezeret. Oly óriási szám ez, melynek nagyságán bámulnunk kell, ha azt összevetjük hazánk legtöbb vidékének fejletlen, mondhatnók elhanyagolt faiparával. Mert ha ez iskolák mindegyike megfelelne feladatának, ha az czéljaira használtatnék, hazánk kertipara ezek befolyása alatt versenyezhetne Európa legműveltebb államokéival. De tekintsenek szét 513 olvasóink saját hatáskörükben, mit mutatnak a tapasztalati tények ? Hogy a kormány sürgetéseire a legtöbb község kihasította a faiskolát, azt sok helyen körül is árkolta, sőt bekerítette, de ahelyett, hogy az czéljára használtatnék, burgonyát, zöldséget, sőt többnyire dudvát termelnek bennük. És ha kutatjuk e viszásság okát, sajnos, de azt találjuk, hogy ez a legtöbbször magára a tanítóra, ennek közönyösségére, s kertészeti ismereteinek hiányosságára vezethető vissza. Pedig a legtöbb tanító meg sem gondolja, hogy faiskolájának elhanyagolása által menynyi mindenféle érdek ellen vét. Szenved ezáltal , először a saját érdeke, és pedig közvetleleníti már az által, hogy mintegy egy holdas faiskolájának kerti megművelése évente legalább 50—60 frttal szaporíthatná évi jövedelmét, melytől saját hibája következtében esik el; közvetve pedig az által, hogy a fejlődött fatenyésztés mellett módosabbá vált község a tanító fáradozásait anyagilag is jobban jutalmazhatná, mert azt lépten-nyomon látjuk: minél módosabbak a községek, annál rendezettebbek az iskolák, s jobbak a tanítói fizetések is; másodszor szenved a tanítás, éspedig elsősorban a gazdasági s kertészeti ismeretek elhanyagolásával, másodszor pedig a természettudományi ismeretek nyújtásának hiányosságával. Mert ma, midőn minden jó tanító oktatásának alapját a szemléltetés képezi, találhatna-e ez alkalmasabb tért ez ismeretek szemléltetésére a faiskolánál, hol a természeti erők hatását, azok jelentkezését közvetlenül mutathatja be? Többet ér ez minden szobai experimentatiónál, melyeknek, mint a szemléleti képeknek is, csak ott van helyük, hol a dolgokat a maguk valóságában bemutatni képesek nem vagyunk .