Néptanítók lapja 15. évfolyam, 1882
1882-11-25 / 47. szám
-40- 754 Kó nak gyermekeik számára is felügyelőket! Ugyan e számból megemlítjük Horváth József czikket a tanítósegédekről. Ezek olyan individuumok, kik képezde végzés nélkül „szükség esetére" állanak be a tanítók mellé. Az ilyen gyakorlat igen veszélyes és előrehaladt közoktatásügyi állapotok közt nem is tűrhető. Azért vannak a képezdék, hogy a tanítóképzés azok által történjék. A „Népisk. Tanügy" (nov. 16.). Egy kis illemtanfélével kezdi s elmondja, hogy a sok mindenféle közt, a mi jelenleg iskoláinkban tanittatik, jó lenne, ha a tanitók arra is figyelnének alsóbb-felsőbb iskolákban egyaránt, hogy a gyermek tanulja meg, miként viselje magát utczán, otthon, iskolában, templomban s közhelyeken. Erre az olvasókönyvet ajánlja alapul. A régi (nemzeti isk.) olvasókönyvekben volt is erre egész szakasz, de ma inkább ajánljuk az öntudatos szoktatás s a tanító példája által való tanítást. Schultz Imre egy másik czikkben a tanítóképzés négy évre való kibővítéséről szól. Az új tantervről általában elismerőleg szól, az órák számát azonban ily módon akarná javítni. 68 A ,,Néptanodá"-ban (nov. 18.) Mágó Károly végzi be czikkeit a népisk. tantárgyaknak az olvasókönyvek keretében való tanítása felől. A czikkíró falun lehetőleg minden tárgyat az olvasókönyv alapján akar tanítani. Baj lesz belőle ! Más az olvasás, más a tanítás. Olvastatom főkép az értelmi anyagot s amit szemléltetnem nem mindig lehet, tanításom alapja kezdete pedig mindig a szemléltetés. A „Népnevelők Lapja" nov. 18-iki számában közölve van az a kérvény, melyet a Népnév Budapesti Egyesülete a Hírlapíró Egylethez nyújtott be a czélból, hogy a hírlapok a tanítói tekintély.óvására eső „kathedrai bölcseségek", deák skandalumok, neveletben gyerektréfák stb. effélék közlésével hagyjanak fel ép a nevelés érdekében. A hírlapírók elnöke Jókai Mór nagy szívességgel fogadta a kérvényt vivő küldöttséget, melynek György Aladár, Senyei Ferencz és Révész Béla voltak a tagjai s így válaszolt nekik : „Nem sok eredményét lehet ugyan várni az efféle dolgoknak, mégis egészen indokolt és helyes a lépés. A tisztességesebb hírlapok talán tehetni fognak valamit, de inkább lehet bírni bárkivel a világon, mint az „újdonság" szóval. Ha egyszer a körme közzé kapott valamit, csak kiírja azt. Ezt meg nem menti semmi hatalom." Legjobb nem adni okot a „kiirás"-ra. Az „Orsz. Szr. Tanitó-Egres. Értesítője" (nov. 1.) Molnár Aladár emlékéről szól, sőt ki éltében a zsidóság felekezeti életére is jótékony hatással volt, ajánlja a hitközségeknek , hogy halálában tiszteljék meg s emléke megörökítéséhez járuljanak hozzá s szavazzanak meg bizonyos összeget a „Balaton felvidéki tanitó-egyesület" által indítványozott Molnár-emlékre. A „Népnevelődben (nov. 15.) Zefger József egy vezérczikkel a vallásosságra hívja fel a szülők s tanítók figyelmét. Elmondja, hogy mily felelős a család s a tanító a gyermek lelkületéért, mondja , mennyire panaszkodunk a gyermekek elvadultsága stb. felett, pedig a szülőkben a hiba. Ajánlja azért, hogy amint a gyermekeket iskolába, az ifjúságot a kaszárnyákba, úgy a szülőket a templomok látogatására kényszerítsük. A „Tanügyi Értesítő" (nov. 15.) reflektál a mi czikkeinkre, a katonai gyakorlatok tanításáról a népiskolákban. Péter Vilmos tanító beszéli, hogy ő kilenc év óta tanítja már a fegyvergyakorlatokat s jó sikerét látja; ajánlja, hogy a tanitók, kik közt a fiatalabbak ugy is szabadságolt állományú katonák, vegyék kezükbe a dolgot. Egy másik tanitó (Turul) felrozza, hogy a tanitók vezessenek helységeikben népisk. krónikát, s minden egyes tanitó emlékére, ültessen utódja emlékfákat. Okos dolgok. A ,,Közoktatás" 43-ik számában Baló József ügyes érveléssel s az igazság ereje szülte meggyőződéssel válaszol azoknak, kik a polgári iskolákból valami korcsgymnasium félét akarnak csinálni. Ha a polgári iskola gymnasium , akkor nem volt rá szükség. Nagy bajt okoz Baló szerint az, hogy a polgári iskolákban magasabb képesítettségű tanárok is alkalmazzák, ezek aztán sok esetben, ha maguk nem emelkedhetnek, az iskolát akarják „emelni." Csakhogy az ily emelés a polgári iskolára nézve nem emelés. A polgári iskola a középosztály iskolája s ép ez az iskola az, mely proletárokat nem nevel. Innét gazdák, iparosok, kis hivatalnokok fognak kikerülni, kevesebb igényekkel s több gyakorlati érzékkel, ezt az iskolát tehát az ő természetes feladata betöltésében nem kell konfundálni. A „Vasárnapi Ujság"-ban olvassuk, hogy a földrajzi társaság nov. 16-án tartott ülésében Faragó Ödön, hires-chinai utazó hazánkfia tartott egy kiválóan érdekes felolvasást. Faragó 1853-ban született Pestmegyében Szent-Benedeken , tanulmányait itthon végezve, Fiuméba ment, hogy magát a tengerészeti pályára képezze ki. 1872-ben egy vitorláshajón mint tengerészgyakornok járta be az afrikai, spanyol, olasz, franczia s angol vizeket, 1873-ban pedig útnak indult Khina felé, hogy régi vágyát, a mennyei birodalmat látni, betölthesse. Khinában a tengerészeti vám beszedése a világ műveltebb államainak képviselőiből álló kozmopolita és nem tisztán khinai szolgálatra van bizva. Ennek az az oka, hogy midőn 1859-ben az egyesült angol-franczia hadcsapatok Pekinget bevették s Khina a kereskedelmi szerződés megkötésére kényszeríttetett, a hadakozó hatalmak képviselői úgy egyeztek meg, hogy a Khinára rótt hadi sarckot a külfölddel folytatott kereskedelem útján bejött vámból fogják megteríteni. E czélból aztán az illető kormányok beleegyeztével több angol, franczia, amerikai konzul neveztetett ki vámigazgatóvá. Becsületes eljárásuk folytán oly sok pénz gyűlt össze, hogy a hadi sarca csakhamar törlesztve lőn s a khinai udvar nemhogy abbanhagyta volna ezt a rákényszerített intézményt, hanem s ir Robert Hartot egy kiváló műveltségű angolt megbízta, hogy azt a khinai állam számára vezesse. E vámszolgálatba lépett be Faragó Khinában s jelleme, tehetsége, nyelvismeretei folytán gyorsan emelkedett. Jelenleg császári tengerészeti vámigazgató 18 ezer frt évi fizetéssel. Felolvasásában nagyon sok érdekes dolgot beszélt arról a csudaországról. Adott előbb az általa hozott kitűnő khinai térkép kalauzolása mellett egy kis földrajzi ismertetést, elmondta, hogy az utas a suezi csatornán keresztül ma már 45 nap alatt, Amerika felé 40 nap alatt juthat el Khinába, melynek területe 1.297,999 kmf., népessége most már körülbelül négyszáz millió. A nemzet neve mindig az uralkodó házával függ össze, ha a dinasztia változik, az ország is újnevet vesz fel. Khina Ta csingkuo szóból ered, ami annyit tesz, mint a nagy mancsu tatár birodalom. Nyelvüknek nem a mezéje, hanem csak szójegyei vannak. Írásuk rajzolás. Sok szavuk majd ugy hangzik mint a miénk (tyúkötyi, nőnü) Magyarország az ő földabroszaikon hsjung-nak ,s vagy hun-na-kusnak van nevezve, azaz azon hunnok országának, kik ellen a khinai falakat építették. Ez a hit annyira el van náluk terjedve, hogy Faragót az alkirály, egy tisztelgés alkalmával igy fogadta : hát hiszen mi fajrokonok vagyunk, mert te is ugye bizony mongol ember vagy ? Sok érdekes dolgot hallottunk még Khináról s azután mutatott is Faragó gazdag gyűjteményéből egyes bámulatos szép tárgyakat, gyönyörű hímzéseket, drága és műbecscsel bíró porczellánokat, képeket, ötvös műveket stb. Bizony a Faragó példája szép bizonysága annak, hogy saját erejéből, kitartással, kötelességének hű teljesítésével, még idegen országban is mire mehet az ember. Értesítések. —0 császári és apostoli kir. Felsége az ukki és raposkai róm. kath. hitközségeknek is a padagogiára 20 óra (a min. tantervben 15.), a magyar nyelvre 12 a német nyelvre 8 a physikára 3 a történelemre 5 20 10 a zenére a rajzra („ („ („ 78 10.), 10.), 5.), 7), 14.).