Néptanítók lapja 16. évfolyam, 1883

1883-10-27 / 43. szám

XVI. évfolyam 48. szám. Budapest, 1883. október 27 NÉPTANÍTÓK LAPJA Heti közlöny a magyarországi népoktatási intézetek számára. Kiadja: a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. ministerium. Megjelenik e lap minden szombaton egy ivnyi ter­jedelemben. Megkaphatja e lapot minden magyarországi nép­oktatási intézet, tehát az összes óvodák, elemi, felső nép­es polgári iskolák és tanítóképző intézetek egy példányban ingyen. A lap megküldése iránti folyamodványok az iskola létezését igazoló hatósági bizonyítványnyal együtt, a „Nép­tanítók Lapja" szerkesztőségéhez küldendők. A helység (a megye megjelölésével) és az utolsó posta világosan kiírandó. Előfizetési ár : egész évre 3 frt, félévre 1 frt 50 kr.­­ Tréniratok nem k­ilkletnek­ vissza. A HIRIZETÉSEK ÁRSZABÁLYA : Pályázatoknál az első két hasábos petitnyomásu­ 5 sorért 1 frt, s azontúl minden következő sorért 10 kr. fize­tendő. Egyéb hirdetéseknél az egész oldal egy hatvan­negyed részét tevő garmondnyomásu és egy h­asábu soráért átlag 50 kr. számíttatik. A nagyobb vagy kisebbnyomásu hirdetések az elfoglalt tér arányában, a fentebbi egységi árszabály szerint, számíttatnák. A dijak előre beki­l­dendők. _ Minden küldemény a szerkesztőséghez (Budapest, I. kerület, Országház­ utcza 13) czimezendő. Az elemi népiskolai tanítás középpontja. Igazi Kolumbus-tojása. De sorsa mostohább. Sokan, sokáig keresték, s keresik ma is. Pedig már meg van találva. De nem tudják, vagy nem akarják megérteni. Pedagogiai irodalmunkban külön kis irodalom fejlődött ki e kérdésről. Kivált az utóbbi idők­ben nagy buzgósággal feszegetik. *­ Eddig há­romféle vélemény van róla. Az egyik a ma­gyar nyelvtant mondja annak a tárgynak, a­mely köré az elemi népiskola valamennyi ta­nítási tárgyát csoportosítani kell. A másik a földrajzot állítja olyannak, mely minden természettudományi, történelmi és nyelvészeti alapismeretet egybefoglal. A harmadik az olva­sókönyvet akarja középponttá tenni, hogy abból ágazzék ki és arra térjen vissza az egész elemi népiskolai oktatás. És mind a három né­zet hívei jobb ügyre méltó szorgoskodással hord­ják össze érveiket, s állításaikért az elkesere­désig menő küzdelmet folytatnak. Pedig mind­annyian hamis nyomon járnak. Az igazit népoktatásunk kitűnő vezére G­ö­n­c­z­y Pál miniszeri tanácsos úr mutatta meg, a 11­. országos képviseleti tanitógyűlés előtanács­kozmányán mondott remek beszédjében **): „A tanítás központja, uraim, a ké­zimunka, szélesebben kifejlett ala­pon." 11 szavakkal jelölte ki­­ méltósága az elemi népiskolai tanítás valódi középpontját. A népnek olyan ismeretek kellenek, a­melye­ket mindennapi életében fölhasználhat, s a­me­lyek együttesen megadják neki az életviszonyai helyes fölfogásához és rendezéséhez szükséges elmei képzettséget. Ezeket az ismereteket a ké­zimunka alapján lehet legjobban közölni. Tehát e köré kell az elemi népiskola tanítási tárgyait csoportosítani. Ez a tétel most, mikor már meg van oldva, n­a­g­y­o­n e­g­y­s­z­e­r­ű és világos. Bámulatos, hogy a keresve-kereső, vitázó felek régen reá nem jöttek. De még bámulatosabb, hogy e tal­pig igaz eszmét, mely hitem szerint új korsza­kot fog népnevelésünkben alkotni, oly sokan nem értik meg. Bámulatosabb, hogy padagogiai szaklapok is *) „időszerűtlennek, korainak és ingatag alapon nyugvó kérdésnek" mondják ezt a mélyreható, tiszta, szép gondolatot. Risum teneatis! Gönczy úr beszédje folyamában főtételét olyan alaposan indokolta, hogy érveinél külön­beket senki sem tudna fölhozni. Én csak a dol­got némiképen részletezni, s kissé a gyakorlat szempontjából is megvilágítani kisértem meg. A nép gyermekének a mai aprólékos rendsze­rességre semmi szüksége sincsen. Reá nézve sokkal jelentősebb, hogy egyik-másik állatnak, növénynek, ásványnak milyen gyakorlati értéke van, mint az, hogy azt a természettudósok me­lyik f­ajba, osztályba, rendbe sorozták. A nép­nek nem a fő- és a melléknév elméleti megha­tározása, az igeragozás paradigmája, a bővített és összetett mondat szőrszálhasogató szabálya kell, hanem az, hogy gondolatait egyszerűen, ér­telmesen írásba tudja foglalni. A földmives, vagy kézműves több hasznát veszi a természet­ A ' i2 uA/i^fru (ASsh *) Például a „Né­p­nevelők Lapja" majdnem egész idei folyamában. **) Lásd a „N­é­p­t­a­n­í­t­ó­k L­a­p­j­a" folyó évi augusztus 25-iki (84.) szám. *) A „K­ö­z­o­k­t­a­t­á­s", a „Népiskolai T­a­n­ü­­g­y" és a „N­é­p­t­­a­n­o­d­a" folyó évi szeptember havi számaikban. 43 /

Next