Néptanítók lapja 16. évfolyam, 1883
1883-10-27 / 43. szám
XVI. évfolyam 48. szám. Budapest, 1883. október 27 NÉPTANÍTÓK LAPJA Heti közlöny a magyarországi népoktatási intézetek számára. Kiadja: a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. ministerium. Megjelenik e lap minden szombaton egy ivnyi terjedelemben. Megkaphatja e lapot minden magyarországi népoktatási intézet, tehát az összes óvodák, elemi, felső népes polgári iskolák és tanítóképző intézetek egy példányban ingyen. A lap megküldése iránti folyamodványok az iskola létezését igazoló hatósági bizonyítványnyal együtt, a „Néptanítók Lapja" szerkesztőségéhez küldendők. A helység (a megye megjelölésével) és az utolsó posta világosan kiírandó. Előfizetési ár : egész évre 3 frt, félévre 1 frt 50 kr. Tréniratok nem kilkletnek vissza. A HIRIZETÉSEK ÁRSZABÁLYA : Pályázatoknál az első két hasábos petitnyomásu 5 sorért 1 frt, s azontúl minden következő sorért 10 kr. fizetendő. Egyéb hirdetéseknél az egész oldal egy hatvannegyed részét tevő garmondnyomásu és egy hasábu soráért átlag 50 kr. számíttatik. A nagyobb vagy kisebbnyomásu hirdetések az elfoglalt tér arányában, a fentebbi egységi árszabály szerint, számíttatnák. A dijak előre bekildendők. _ Minden küldemény a szerkesztőséghez (Budapest, I. kerület, Országház utcza 13) czimezendő. Az elemi népiskolai tanítás középpontja. Igazi Kolumbus-tojása. De sorsa mostohább. Sokan, sokáig keresték, s keresik ma is. Pedig már meg van találva. De nem tudják, vagy nem akarják megérteni. Pedagogiai irodalmunkban külön kis irodalom fejlődött ki e kérdésről. Kivált az utóbbi időkben nagy buzgósággal feszegetik. * Eddig háromféle vélemény van róla. Az egyik a magyar nyelvtant mondja annak a tárgynak, amely köré az elemi népiskola valamennyi tanítási tárgyát csoportosítani kell. A másik a földrajzot állítja olyannak, mely minden természettudományi, történelmi és nyelvészeti alapismeretet egybefoglal. A harmadik az olvasókönyvet akarja középponttá tenni, hogy abból ágazzék ki és arra térjen vissza az egész elemi népiskolai oktatás. És mind a három nézet hívei jobb ügyre méltó szorgoskodással hordják össze érveiket, s állításaikért az elkeseredésig menő küzdelmet folytatnak. Pedig mindannyian hamis nyomon járnak. Az igazit népoktatásunk kitűnő vezére Gönczy Pál miniszeri tanácsos úr mutatta meg, a 11. országos képviseleti tanitógyűlés előtanácskozmányán mondott remek beszédjében **): „A tanítás központja, uraim, a kézimunka, szélesebben kifejlett alapon." 11 szavakkal jelölte ki méltósága az elemi népiskolai tanítás valódi középpontját. A népnek olyan ismeretek kellenek, amelyeket mindennapi életében fölhasználhat, s amelyek együttesen megadják neki az életviszonyai helyes fölfogásához és rendezéséhez szükséges elmei képzettséget. Ezeket az ismereteket a kézimunka alapján lehet legjobban közölni. Tehát e köré kell az elemi népiskola tanítási tárgyait csoportosítani. Ez a tétel most, mikor már meg van oldva, nagyon egyszerű és világos. Bámulatos, hogy a keresve-kereső, vitázó felek régen reá nem jöttek. De még bámulatosabb, hogy e talpig igaz eszmét, mely hitem szerint új korszakot fog népnevelésünkben alkotni, oly sokan nem értik meg. Bámulatosabb, hogy padagogiai szaklapok is *) „időszerűtlennek, korainak és ingatag alapon nyugvó kérdésnek" mondják ezt a mélyreható, tiszta, szép gondolatot. Risum teneatis! Gönczy úr beszédje folyamában főtételét olyan alaposan indokolta, hogy érveinél különbeket senki sem tudna fölhozni. Én csak a dolgot némiképen részletezni, s kissé a gyakorlat szempontjából is megvilágítani kisértem meg. A nép gyermekének a mai aprólékos rendszerességre semmi szüksége sincsen. Reá nézve sokkal jelentősebb, hogy egyik-másik állatnak, növénynek, ásványnak milyen gyakorlati értéke van, mint az, hogy azt a természettudósok melyik fajba, osztályba, rendbe sorozták. A népnek nem a fő- és a melléknév elméleti meghatározása, az igeragozás paradigmája, a bővített és összetett mondat szőrszálhasogató szabálya kell, hanem az, hogy gondolatait egyszerűen, értelmesen írásba tudja foglalni. A földmives, vagy kézműves több hasznát veszi a természet A ' i2 uA/i^fru (ASsh *) Például a „Népnevelők Lapja" majdnem egész idei folyamában. **) Lásd a „Néptanítók Lapja" folyó évi augusztus 25-iki (84.) szám. *) A „Közoktatás", a „Népiskolai Tanügy" és a „Néptanoda" folyó évi szeptember havi számaikban. 43 /