Néptanítók lapja 17. évfolyam, 1884
1884-01-26 / 4. szám
XVII. évfolyam 4. szám, Budapest, 1884. januári1). NÉPTANÍTÓK LAPJA Heti közlöny a magyarországi népoktatási intézetek számára. Kiadja a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. ministerium. Megjelenik e lap minden szombaton egy ivnyi terjedelemben. Megkaphatja e lapot minden magyarországi népoktatási intézet, tehát az összes óvodák, elemi, felső népes polgári iskolák és tanítóképző intézetek egy példányban ingyen. A lap megküldése iránti folyamodványok az iskola létezését igazoló hatósági bizonyítványnyal együtt, a „ Néptanítók Lapja" szerkesztőségéhez küldendők. A helység (a megye megjelölésével) és az utolsó posta világosan kiírandó. Előfizetési ár : egész évre 3 frt, félévre 1 frt 60 kr. ' I kéziratok nem küldetnek vissza. Az elemi népiskolai tanitás középpontja. Ily czim alatt jelent meg a „Népt. Lapjáénak m. é. 43. számában egy czikk, melynek irója dicséretes buzgalommal fejtegeté gönczy Pál minist. tanácsos urnak a II. orsz. képviseleti tanitógyűlés előtanácskozmányán mondott ezen tételét: „ A tanitás középpontja, uraim, a kézimunka, szélesebben kifejlett alapon". Nem akarok czikkíró úr érdeméből semmit levonni, sőt szívesen elismerem, hogy a miniszeri tanácsos úr által kimondott tételt beható gondolkozás tárgyává tette. Azonban nekem mégis úgy látszik, hogy a tétel második részét, melyre ha nem csalódom, a tétel felállítója is nagy súlyt fektetett, elmélkedése közben nem méltatta kellő figyelmére. Márpedig — véleményem szerint — a tétel ezen toldaléka „szélesebben kifejlett alapon" sokat változtat a mondat értelmén. Így kibővítve nemcsak azt öleli fel, mit kézimunka vagy háziipar czímén némely iskolában jelenleg is tanítanak, hanem mindazt, amire a kézimunkája után élni akaró tanulónak, mint férfinak szüksége leend, hogy az életben könnyebben boldogulhasson. Nem tartozom azok közé, kik úgy vélekednek, hogy az iskola mindezt köteles, sőt képes is megadni tanítványainak, mert ez esetben a mindennapi tapasztalással jönnék ellenkezésbe. Különben is úgy gondolom , megközelíteni Gönczy m. tanácsos úrnak e tételben kifejezett szándékát akkor, midőn szavait így értelmezem: Már a gyermekévekben kell a növendéket munkára tanítani, hogy felnőtt korába, azt ne tehetnek, hanem nélkülözhetlen, kedves foglalkozásnak tekintse. Így fogván fel e tételt, minként A HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLYA : Pályázatoknál az első két hasábos petitnyomása 5 sorért 1 frt, s azontúl minden következő sorért 10 kr. fizetendő. Egyéb hirdetéseknél az egész oldal egy hatvannegyed részét tevő garmondnyomásu és egy hasábu soráért átlag 50 kr. számíttatik. A nagyobb vagy kisebbnyomásu hirdetések az elfoglalt tér arányában, a fentebbi egységi árszabály szerint számíttatnak. A díjak előre beküldendők. Minden küldemény a szerkesztőséghez (Budapest, I. kerület, Országház utcza 13) czímezendő, azon kérdés merül fel elménkben : a munkának melyik neme legyen az, melyet tanításunk középpontjává tegyünk ? Ha a paedagogiának ezen egyszerű, sarkalatos elvét idézzük : „Az iskola csak úgy oldja meg helyesen feladatát, ha egyenesen az élet számára nevel" , akkor a föntebbi kérdésre megadtuk a feleletet. Azonban jelenleg nem azért fogtam tollat, hogy egy általánosan ismert paedagogiai elvet ismételjek, hanem hogy kimutassam : miképen lehet ezen elv szem előtt tartásával a fönt idézett tételt azon iskolákban is alkalmazni, melyeknek növendékei az életbe lépések után nem a szoros értelemben vett, hanem a szélesebb alapon kifejlett kézimunka — vagyis a mezei gazdálkodás után élnek. De mielőtt az itt körülírt tárgy részletezésébe bocsátkoznám, czélszerűnek látom azon kérdést tisztázni : vájjon szükséges-e a falusi iskolák számára, melyekben kevés kivétellel a földmivelő nép gyermekei nyernek oktatást, más munkakört választani, mint amelyet Gönczy mt. úr beszéde után a hivatkozott czikk írója általában kijelölt? Mert ha csak az a czélunk, hogy a nép gyermekeit munka által neveljük munkára , nem oldjuk-e meg e feladatot akkor is, ha a munkának bármely nemét választjuk ? Hisz úgyis csak arról van szó, hogy a gyermek a munkát annyira kedvelje meg, hogy a folytonos foglalkozás mint egy második természetévé váljon. Aztán a kézimunka tanításnak más haszna is lesz. Új foglalkozási kört nyitunk tanítványainknak, melyet, ha az iskolából való kilépésük után is gyakorolnak , idővel hasznot húzhatnak belőle. No meg ezek tanítása nem is