Néptanítók lapja 17. évfolyam, 1884

1884-11-22 / 85. szám

XVII. évfolyam 85. szám.­­§#1$/­ Budapest, 1884. nov. 22. NÉPTANÍTÓK LAPJA Közlöny a magyarországi népoktatási intézetek számára. Kiadja a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. ministerium. Megjelenik e lap minden szerdán és szombaton egy filivnyi terjedelemben. Megkaphatja e lapot minden magyarországi nép­oktatási intézet, tehát az összes óvodák, elemi, felső nép­es polgári iskolák és tanítóképző intézetek egy példányban ingyen. A lap megküldése iránti folyamodványok az iskola létezését igazoló hatósági bizonyítványnya­ együtt, a „Nép­tanítók Lapja" szerkesztőségéhez küldendők. A helység (a megye megjelölésével) és az utolsó posta világosan kiírandó. Előfizetési ár : egész évre 3 frt, félévre 1 frt 50 Jer.­­ ' Kéziratok: nem küldetnek vissza. Élet- és nevelési rajzok. Emlékezéseimből. A közmondások tüneményei. (Folytatás.) II. Most pedig lássunk néhány esetet a közmon­dások köréből. Egy nyári napon a pásztor azzal a leverő hirrel lépett iskolámba, hogy a csordán levő tehenem megdöglött. Egyik fia azonnal feláll s ezen szavakat mondja : az Ur adta, az Ur elvette. Jól mondod fiam, legyen áldott az Úr neve, egészítem ki. A gyermeknek ezen szavai egyszerre megvi­gasztaltak és nyugodtan folytattam tovább az előadást. Egy gazdag zsidó­ fiú vigyázatlanságból össze­törte az iskola ablakát. Midőn az ablakot meg­csináltatta, az üvegdarabokat gondosan szede­gette össze. Ezen cselekménye feltűnt, mert a magyar fiú ezt már nem igen szokta tenni, legfel­jebb kidobálja, hisz odahaza is rendesen azt hallja az ilyesféle dologról : vesd ki a szemétdomba. Azt kérdezem a fiútól : mit fog csinálni ezen üvegdarabokkal ? Elviszem az üveges zsidóhoz, kapok érte egy vagy két krajezárt, ezzel is kevesebb lesz a ká­rom, mert apám azt szokta mondani: a kraj­ezár a forintnak anyja, a veszteségből visszatért krajezár tehát már meghozza a forintot. A kínálkozó alkalmat nem akartam minden haszon nélkül elszalasztani, azért azt mondom a többi fiúnak : édes fiaim, gondolkozzatok ezen fiúnak cselekedetén s azután mondjátok meg, amit gondoltatok. A válaszokból néhányat ide jegyzek. A HIRDETÉSEK AK­S­. VB.ill.A . Pályázatokcnál az első két hasábos tretitnyomása 5 sorért 1 frt, s azontúl minden következő sorért 10 kr. fize­tendő. Egyéb hirdetéseknél az egész old­al egy hatvan­negyed részét tevő garmondnyomásu és egy hasábu soráért átlag 50 kr. számíttatik. A nagyobb vagy felsebbnyomásu hirdetések az elfoglalt tér arányában, a fentebbi egységi árszabály szerint számíttatnak. A díjak előre bekül­dendők. Minden küldemény a szerkesztőséghez (Budapest, I. kerület, Országház-utcza 13) czímezendő. Az egyik­­AJA szól : nekem az jutott eszembe, hogy bizony.Hálunk is jó volna, ha az ily üveg­darabokat­­összednénk, mert egész esztendőn át meglehetős­ rakás lenne s azokért már nem egy pár krajczárt kaphatnánk. A második azt mondja : ebből a társunkból nem lesz szegény ember , mert aki a csekélyet megbecsüli, az a sokat megérdemli. A harmadik : nekem az jutott eszembe, hogy a zsidók azért gazdagodnak meg, mert a csekély dolgokat is megbecsülik és tudják értékesíteni. Jól mondod fiam, mert az csakugyan úgy áll. A negyedik : én feltettem magamban, hogy jövőre én is összeszedek minden oly apróságot, a­miért valamit kaphatok, mert a krajczárból lesz forint. Feltételed helyes, csak kitartó légy. Az ötödik így szól : nekünk nincs semmink sem, a­miből valamit szerezhetnénk, de azért nem tettük az ölbe kezünket; a nyáron húgom­mal kimentünk a tarlóra és a gazda engedel­mével kalászt szedegettünk; ebből kaptunk két véka búzát, eladtuk és édes­anyám téli ruhát vett nekünk azon. Nagyon helyesen cselekedtetek fiam, mily öröm az, midőn már a gyermek saját keresmé­nyéből ruházza fel magát és szüleinek meg­könnyíti a kenyérkeresetet. A hatodik : nekem is a magam dolga jutott eszembe. Én meg akáczfa-magot gyűjtöttem és a kereskedő itezéjét 30 kijával megvette, most nekem is lesz belőle új ruhám. Ez már csakugyan okos gondolat volt tőled fiam, akáczmagot egész télen lehet gyűjteni, a fris magot pedig jó pénzért megveszik. A hetedik : nekem meg édes­apám a kertben egy darab földet adott, hogy azon termeljek, ami nekem tetszik. Én tehát elmentem a kert 85 .

Next