Néptanítók lapja 17. évfolyam, 1884
1884-09-17 / 66. szám
XVII. évfolyam 66. szám. Budapest, 1884. szept. 17. NÉPTANÍTÓK LAPJA Közlöny a magyarországi népoktatási intézetek számaára Kiadja a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. ministerium. Megjelenik e lap minden szerdán és szombaton egy félivnyi terjedelemben. Megkaphatja e lapot minden magyarországi népoktatási intézet, tehát az összes óvodák, elemi, felső népes polgári iskolák és tanítóképző intézetek egy példányban ingyen. A lap megküldése iránti folyamodványok az iskola létezését igazoló hatósági bizonyítványnyal együtt, a „Néptmisók Lapja" szerkesztőségéhez küldendők. A helységa megye megjelölésével) és az utolsó posta világosan kiírandó. Befizetési ár: egész évre 3 frt, félévre 1 frt 50 kr. jjgSÜfr* JC 5;skrátok nem küldetnek vissza. Hogyan oktassuk siketnéma növendékeinket ? (Vége.) m. Az ajkak zárva vaknak, orron át lélegzünk s mormogó hangot hallatunk : mák, mama, mos, n. A nyelv a felső fogsorhoz tartva elzárja a szájürt; a többiben, mint az m-nél : nap, nem, négy, nád, szán, kanál, néma, nagy. ő, é az ó szájállásával : kő, őz, főz, tető, szőlő, ly, gy, (le kétoldalú lehellet jön ki hang kíséretében : lyuk, gólya, bagoly, golyó, nye ly orrhanggal : nyak, nyél, sovány, leány, kötény, i, i, é, de a nyelv és szájpadlás közt alig van kicsi nyilás. Érzékelhető nagyon a fejtetőn : tiz, viz, pipa, igen, eszik, iszik, csikó, sima, kicsiny, j, i nyújtva : jó, jég, fej. h. Szétnyitott szájjal erős lélegzés. A legkönnyebb betű, de vigyázni kell, hogy magánhangzóval összemondva, az utóbbi csengését el ne veszítse. Ép ezért hagyjuk majdnem legutolsónak : haj, hal, méh, hó, hús, köhög, puha. ü, ű, i az u szájnyitásával : fű, fül, tűz, üt, ül, szűk, fésű, üveg. r. Esetleg könnyű, különben pedig a legnehezebben tanítható betű. A nyelv oldalt a fogsorhoz tapad, hegyét erős lélegzés remegteti : ár, orr, óra, kar, por, bor, sár, rozai róka, ruha, vér, fehér, tányér, piros, ökör, bőr, ir, gyurűs. Nem szükséges, hogy ezen sorrend szigorúan megtartassék; sőt, ha a gyermek egyik-másik hangot hamarabb tudja kimondani, mindenesetre először azt tanítjuk. A betanulandó szavak persze e szerint módosulnak. A HIRDETÉSEK ARSZABAÍYAL Pályázatoknál az első két hasábos petitnyomás 5 sorért 1. írt, s azontúl minden következő sorért 10 kr. fizetendő. Egyéb hirdetéseknél az egész oldal egy hatvannegyed részét tevő garmondnyomásu és egy hasábu soráért átlag 50 kr. számíttatik. A nagyobb vagy kisebbnyomásu hirdetések az elfoglalt tér arányában, a fentebbi egységi árszabály szerint számíttatnak. A dijak előre békülődendők. • Minden küldemény a szerkesztőséghez (Budapest, LSubnlet, Országház utcza 13) celmezendő. ÍM magánhangzók s félhangzók a mellen és tojjgpnál érzékelhetők, a hangtalanok legkiömlése a kézfejen, ha azt a száj elé tartjuk. Ami a szavak, illetőleg fogalmak megértetését illeti, a tárgynévnél a tárgyat, a számnévnél a mennyiséget mutatjuk meg, (természetben vagy képben), az igénél a cselekvés mozdulatát utánozzuk, a tulajdonságnévnél összehasonlítunk. A fehér szó fogalmát p. o. igy magyarázzuk meg. A szó kimondása és leirása után, papírt vagy más fehér tárgyat mutatunk, s mellé feketét vagy barnát helyezünk. A fehérre mutatva igenlőleg intünk, a feketére tagadólag. Meleg. Ha tél van, kályhához megyünk s utána a szabadba, ellenkező esetben hideg és meleg vizbe mártjuk ujjainkat. Ha a kis betükön végig mentünk, megtanítjuk a nagy betűket, továbbá a nyomtatott betűket. A gyermeknek ezek után már van annyi szóbősége, hogy mondatokat is alakíthatunk. Kezdetben tulajdonságnevet veszünk állítmánynak, csak ezután igét. A mondat megértetését illetőleg körülbelül igy járunk el. A fal magas. Mutatjuk a falat s kezünkkel mutatjuk annak magasságát. Állítunk ezután mellé széket s kérdezzük : magas? A gyermek tagadólag fogja rázni fejét. A papír fehér. A tállá .... fehér ? A következő órákban gyakorlatba veszszük e szót minő ? Minő a vas ? Ha az állítmány ige, e kérdésre feleltetünk : Mit tesz? A mondat tanításával kapcsolatban szemléltető gyakorlatokat veszünk elő. Miután növendékünk már minden betűt k é.-i ért, semmi fáradságba nem kerül az új szavak megtanítása s ép ezért az iskola tárgyait, a környezetet.