Néptanítók lapja 18. évfolyam, 1885
1885-02-21 / 15. szám
XVIII. évfolyam 15. száza. Budapest, 1885. febr. 21. NÉPTANÍTÓK Közlöny a magyarországi népoktatási intézetek számára. dja a vallás- és kösogatási kfi/iguu/g. kir. Ministerium. Meg/jelenik e lap minden szerdán és szombaton egy félimnyi terjedelemben Megkaphatja e lapot minden magyarországi népoktatási intézet, tehát az összes óvodák, elemi, felső népes polgári iskolák és tanítóképző intézetek egy példányban ingyen. A lap megküldése iránti folyamodványok az iskola létezését igazoló hatósági bizonyítványnyal együtt, a ,,Néptanítók Lapja" szerkesztőségéhez küldendők. A helység (a megye megjelölésével) és az utolsó posta világosan kiírandó. Előfizetési ár: egész évre 3 frt, félévre 1 frt 50 kr. "SZT" ICéssiratok nem küldetnek vissza. A siketnémákról és tanításuk módszeréről. (Folytatás.) Ha az „irni" foglalkozást akarja jelezni, jobb kezével ujjhegyeit összefogja, mintha tollat vagy irónt tartana, s ió mozgással vezeti az asztal vagy tenyere fölött vagy a levegőben. Az „olvasást" úgy fejezi ki, hogy kinyitott lapos tenyerét arcza elé tartja, s ajkainak folytonos mozgatásával fejét lassan jobbra-balra mozdítja. Az „ ölést" utánozza, üres tenyerével — mely a kést jelzi, — gégéjét többször megnyiszálva. Varrni, gyalulni, fúrni, fürészelni stb. az ujjak, kezek és karok megfelelő mozgásával jeleztetik, természetesen a szemlélőre bízza a tűt, gyalut, fúrót, fürészt stb. oda gondolni. Míg a siketnéma az utánzás jeleit leginkább akkor alkalmazza, midőn elbeszél, leirásnál a képleges előállítást használja. Látott pl. egy elefántot. Hogy azt leirja, üregesre alakított kezét orrától a talajig levezeti, — ez jelzi ormányát; azután más kézmozdulattal jelzi talán az állat agyarait és nagy száját, mutatja magasságát, hosszát és vastagságát, hozzá egész komoly arcot csinál, melylyel az elefánt erejét és e kolosszus iránti respectusát akarja kifejezni. Szóljunk valamit a visszaemlékezés jeleiről is. Ezek többnyire valamely oly ismertető tulajdonságot jeleznek, mely valamely személy vagy tárgyon leginkább szembe tűnik, vagy esetleg első tekintetre magára vonta a siketnéma figyelmét. Egyik embert a szemüveg, másikat a szokás mutatásával jelzi. Az egyik előtte a sánta, a másik a vastag, a harmadik a púpos, ez a göndör, amaz a kopasz. Ha talán valamelyik gyermeknek az intézetbe lépésekor bokréta volt a kalapjánál, bajtársai által sok ideig a bokréta .4 INIKIlKiKSKIi AKSZAKAIIVA : Pályázatoknál, az első két hasábos petitnyomása 6 sorért 1 frt, s azontúl minden következő sorért 10 kr. fizetendő. Egyéb hirdetéseknél az egész oldal egy hatvannegyes részét tevő garancinyomásu és egy hasiibit soráért állag 60 kr. számíttatik. .1 nagyobb vagy kisebbnyomásu hirdetések az elfoglalt tér arányában, a fentebbi egységi irszabábi szerint számittatnak. A dijak előre beküldendők. Minden küldemény a szerkesztőséghez (Budapest, 1. kerület, Országház-utcsa 13) czimezendő jelzése által neveztetik. Egy leánynak talán be volt kötve a keze vagy tapasz volt arczán, későbben is csak ezen esetleges jel által különböztetik meg. Vagy egy gyermek sirt, mikor először az intézetbe feljött : a sírás lesz az ő jelzője. A bajusz és a vakarás mutatása jelenti a macskát, a fej és a tehenet, szarvak és szakát a kecskét. A személyek és tárgyak megnevezéséhez hasonlóan jár el a siketnéma az összetett működés jelzésénél is. Így pl. a főzésnél több különböző működés fordul elő. De a siketnéma azoknak csak egyik- vagy másikát utánozza; jelzi talán akként, hogy egy képzeletileg alakított kanállal az étel kavarását utánozza. Az avatatlan előtt a jelzés természetesen többnyire érthetetlen; az ily utánzások értelmét csak a siketnémávali összeköttetés által lehet megtanulni. Amik eddig a siketnémák mimelés-nyelvéről mondattak, csak a „természetes" mimikára vonatkoznak. A „művészi" taglejtés nyelve, amelyhez az úgynevezett „kéz-arc" is tartozik s mely némely intézetben az Írással kapcsolatosan taníttatik, — többnyire önykénytesen választott jeleknek többé-kevésbbé szellemdusan összeállitott rendszere. A siketnéma megtanul beszélni is, nem természetes, hanem művészi úton. Hisz megvan a beszédhez szükséges minden szerve. Nyelve többnyire szabályosan alakult. A hangok kiadásánál az ajkak és nyelv határozott mozgást tesznek, vagy bizonyos állásba helyezkednek, amelyek látás által észrevehetők. A levegő minden hangnál vagy lökésszerűen vagy folytonosan ömöl ki a szájon vagy orron keresztül. A hangzatos hangok a gégén vagy mellben rezgést okoznak stb. A lég kiömlése és a rezgés oly tünemények, melyek érzés által felfog-