Néptanítók lapja 18. évfolyam, 1885
1885-07-01 / 52. szám
XVIII. évfolyam 52. szám. ^^ Budapest, 1885. julius 1. néptanítók lapja. Közlöny a magyarországi népoktatási intézetek számára Kiadja a valás- és közoktatásügyi magy. kir. ministerium. Megjelenik e lap minden szerdán és szombaton egyéltvnyi terjedelemben. Megkaphatja e lapot minden magyarországi népoktatási intézet, tehát az összes óvodák, elemi, felső népes polgári iskolák és tanítóképző intézetek egy példányban ingyen lap megküldése iránti folyamodványok az iskola létezését igazoló hatósági bizonyítványnyal együtt, a „Néptanítók lapja" szerkesztőségéhez küldendők. A helység (a megie megjelölésével) és az utolsó posta világosan kiírandó. Előfizetési ár : egész évre 3 frt, félévre 1 frt 50 kr. pp- Kéziratok nem küllhetnek vissza. 4 HIRDETÉSEKKSZ, Vili»,!* : Pályázatoknál az első két hasábos petitnyomatn: 5 sorért 1 frt., s azontúl minden következő sorért 10 kr. fizetendő. Egyéb hirdetéseknél az egész oldal egy hatvan negyed részét tevő garmondnyomásu és egy hasaim soráért átlag 50 kr. számíttatik. A nagyobb vagy kisebbnyomású hirdetések az elfoglalt tér arányában, a fentebbi egységi árszabály szerint számittatnak. A dijak előre beküldendők. _ Minden küldemény a szerkesztőséghez (Budaipest. 1. kerület, Országház-utcza 1.) ézímezendő. A németországi tanitók 26-dik egyetemes nagygyűlése. Csak egy rövid lustrum még és Európa népei a polgári szabadságnak, mely a mult század vége táján Francziaországból indult ki, százéves jubilaeumát fogják megülni. — Az egyenlőség, testvériség, szabadság elveit 50 éven túl hirdették már a nép igaz barátai, mikor azok Európa minden országában újra feléledtek. — De csak két nemzet tanitói iparkodtak alkalmazni saját szakmájuk körén belül az új életre kelt dicső eszméket: a magyar nemzet és a német nép nevelői. Emezek 1848. julius havában Lipcsében, amazok ugyanazon év aug. havában Pesten gyűltek együvé általános tanitó gyűllésre. A magyarok tanitógyülését elsodorta a szabadságharcz utáni absolutismus, míg hosszú vergődés után 1870-ben a magyar alkotmányosság védpajzsa alatt másodszor lehetett általános nagy tanitói ősgyülést tartani; a németek általános tanitógyülése ellenben, küzdve a reactio nyomása, a kémrendszer gyanúsítása, a szabadságot letiporni akaró önzés ellen, évről-évre hol egyik, hol a másik kisebb német duodecz-államban talált otthont s az illető városokban szives fogadtatást, miglen 1869-ben Berlin és 1870-ben Bécs nyitották meg kapuikat az általános taintagyűléseknek, melyek akkor és azóta valóságos nemzetközi általános tanitógyűlésekké fejlődtek , mert nem csupán Németországból sereglettek már most együvé a tanitók, hanem Orosz-, Franczia-, Spanyol-, Magyarország, Ausztria Svédország és a Duna-fejedelemségek is nevezetes contingensét adták a gyűlés tagjainak, kik legtöbb esetben, mint kormányaik vagy városok küldöttei szerepeltek. A nemzetközi 47 jelleget fentartotta az idén Darmstadtban tartott 26-ik ált. tanítógyűlés is, mely gyűlést, megismertetni a következő sorok feladata. A darmstadti Általános tanitógyűlés tárgyalásaiban körülbelül 2500 tanitó vett részt. Az előkészítő tanácskozmányt 1885. május 25-én esti 8 órakor a városi nagyteremben nyitotta meg Mare Henrik gerai tanitó, mint az ált. tanitógyülés ügyvezető bizottságának elnöke. Utána a helyi bizottság elnöke Reineck emelt szót, üdvözölvén a jelenlevőket Darmstadt város tanítóinak és polgárainak nevében. Ezután ismét az ügyvezető bizottsági elnök, Mörle, folytatta a beszéde fonalát, lelkesedést keltő szavakban ecsetelvén az „ált. tanítógyűlés áldásait, melyekkel elárasztotta a tanítókat s a népet; utalván e gyűlések dicső múltjára, mely a tanitók szellemi műveltségének és nemeshüktségének tényében nyilatkozik. Az igazi pünkösdi szellemet és felvilágosodottságot kérve az Eg urától felszólítja a tanitókat, hogy az eszmék és eszmények világában, az embernevelés nagy elvének terjesztésében szemléljék feladatuk magasztosságát s az elvek kimondásában ne irányítsa őket sem a kegyhajhászat, sem a félelem ; azzal se törődjenek, hogy mit fognak mondani a sötétség terjesztői a tanitók e működéséről. E megnyitóbeszéd után az ügyvezetőség megállapodásait terjeszti elő a szónok, ki a következő első gyűlés napirendjét indítványozza és az elnökség megválasztását hozza javaslatba. A következő két tételt fogadták el : 1. „A nevelés feladata és hatalma* ; előadó: Debbe E. W. brémai igazgató. 2. „A közös iskola” ; előadó : Ries J. tanitó és szerkesztő majnai Frankfurtból. — Elnökökül egyhangúlag meg lettek választva Debbe E. W. Brémából, Halben főtanitó Hamburgból és Merle NI. Gerából.