Néptanítók lapja 18. évfolyam, 1885

1885-09-23 / 76. szám

XVIII. évfolyam 76. szám. Budapest, 1885. szept. 23. NÉPTANÍTÓK LAPJA. Közlöny a magyarországi népoktatási intézetek számára. Kiadja a vallás- és közoktatásügyi magy. kár. ministerium. Megjelenik e lap minden szerdán és szombaton egy f­lvnyi terjedelemben. Megkaphatja e lapot minden magyarországi nép­oktatási intézet, tehát az összes óvodák, elemi, felső nép-és p­olgári iskolák és tanítóképző intézetek egy példányban ingyen. A lap megküldése iránti folyamodványok az iskola létezését igazoló hatósági bizonyítványnyal együtt, a „Nép­tanítók Lapja" szerkesztőségéhez küldendők. A helység (a megye megjelölésével) és az utolsó posta világosan kiírandó. Előfizetési ár: egész évre 3 frt, félévre 1 frt OO kr. Kéziratok nem s­ölhetnek­ vissza. '80 A HIRDETÉSEK ÁRSÁ­VBA!. VA : Pályázatoknál az első két hasábos petitnyomás: 5 sorért 1 frt, s azontúl minden következő sorért 10 kr. fize­tendő. Egyéb hirdetéseknél az egész oldal egy hatvan­negyed részét tevő garmondnyomásu és egy hasábi­ soráért átlag 50 kr. számíttatik. A nagyobb vagy kisebbnyomásu hirdetések az elfoglalt tér arányában, a fentebbi egységi árszabály szerint számíttatnák. A dijak előre bekül­dendők. Minden kildem­ény a szerkesztőséghez (Budapest, I. kerület, Országház­ utcza 13) czimezendő. M&mm 1ST Egy igazi népnevelő félszázados örömünnepe. Ritka szép örömünnep színhelye volt Eszter­gom városa e hó 20-dikán. Dr. Majer István választott püspöknek és egyházmegyei főtan­felügyelőnek nyújtotta át a közszeretet és köz­tisztelet az elismerés koszorúját azon érdemek jutalmául, melyeket e derék férfiú a nemzeti és egyházi ügyek szolgálatában félszázados írói működésével szerzett. Mostanában gyakran megesik, hogy a társa­dalom különböző köreiben elég sűrű­n előforduló jubileumokról unatkozva, sőt egyszer-egyszer kicsinylőleg nyilatkozik a napi sajtó s tehát a közvélemény nagy része. Mi ránk az ilyen ki­csinylés mindig kedvetlen hatást tesz, mert az a meggyőződésünk, hogy bármely kör vagy testület csak azt tiszteli meg jubiláló ünneppel, a­ki az ily kitüntetésre méltóvá tudta tenni magát. Az életben, valamint a szerepek, úgy a szereplők is nagyon sokfélék. Egyik embernek nagyobb, a másiknak szűkebb munkálkodási tért jelölt ki az isteni gondviselés , de a munkálko­dás áldásos voltát nem a tér nagyságától tette függővé; épen ezért erkölcsi szempontból nem az a fő, hogy ki milyen magasan vagy alacso­nyan áll, hanem az, hogy ki miként teszi kö­telességét azon a ponton, a­melyre sorsa által rendeltetett, avagy önként vállalkozott. Jól esik tapasztalnunk, hogy a Majer István tiszteletére rendezett örömünnep nemcsak Esz­tergom városban és megyében, hanem az egész hazában általános méltánylással találkozott. Jól esik tapasztalnunk, hogy az ország „István bácsi"-ját ez ünnepen közelből és távolból egy­iránt melegen üdvözölte mindenki, a ki a nép­nek s a népnevelésnek igaz barátja. S ha valaki, Majer István ezt nagyon meg is érdemelte, mert az a tér, melyen ő ötven hosszú esztendőn át állandó lelkesedéssel, lankadatlan buzgóság­gal és elvitazhatatlan sikerrel működött, egy­házban, államban és társadalomban kétségkívül a legfontosabbak egyike, sőt a messzebbre ható, nagyobb szabású működéseknek is első rendű alapja és biztosítéka. Értjük a népnevelés, még­pedig a legszélesebb értelemben veendő népnevelés terét, melyre nézve az iskola csak bevezető helyiség s melynek utolsó szélvonalai a haza határaival esnek össze. „István bácsi" ennek a térnek szentelte mun­kálkodásának java részét. A nép lelkét kivánta ő megérteni s annak a szükségeit kielégiteni ugy buzgalmi és paedagogiai, valamint társadalmi irányú munkáival, melyekben oly ritka szeren­csével tudta egyeztetni a magasabb rendű érzés-és gondolkozásmódot az ifjúság és nép szín­vonalához való bölcs leereszkedéssel. S a kisde­dekhez és a néphez nem annyira messzebb néző politikából, mint inkább és főleg tiszta emberszeretetből fordult, mely nemes érzés egész lényén s összes szereplésén uralkodó sajátság­ként vonul végig s egyik legnyilvánvalóbb kulcsa egyénisége és jelleme szeretetreméltósá­gának. „István bácsi" élete valóságos nyitott könyv, mert irói munkássága úgyszólván naplószerű kimutatása hosszú pályafutása mozzanatainak. N­a tehát életén végig tekintünk, dolgozatainak hosszú sorával is megismerkedünk, meg legalább általánosságban, mert valamennyi kisebb, na­gyobb iratát s kiadványát külön arra szánt czikkben is alig győznek elésorolni. Majer István 1813-ban született Mocso­nokon, Nyitramegyében, hol atyja gazdatiszt volt. Iskoláit előbb Esztergomban, majd Nagy-76

Next