Néptanítók lapja 18. évfolyam, 1885
1885-09-23 / 76. szám
XVIII. évfolyam 76. szám. Budapest, 1885. szept. 23. NÉPTANÍTÓK LAPJA. Közlöny a magyarországi népoktatási intézetek számára. Kiadja a vallás- és közoktatásügyi magy. kár. ministerium. Megjelenik e lap minden szerdán és szombaton egy flvnyi terjedelemben. Megkaphatja e lapot minden magyarországi népoktatási intézet, tehát az összes óvodák, elemi, felső nép-és polgári iskolák és tanítóképző intézetek egy példányban ingyen. A lap megküldése iránti folyamodványok az iskola létezését igazoló hatósági bizonyítványnyal együtt, a „Néptanítók Lapja" szerkesztőségéhez küldendők. A helység (a megye megjelölésével) és az utolsó posta világosan kiírandó. Előfizetési ár: egész évre 3 frt, félévre 1 frt OO kr. Kéziratok nem sölhetnek vissza. '80 A HIRDETÉSEK ÁRSÁVBA!. VA : Pályázatoknál az első két hasábos petitnyomás: 5 sorért 1 frt, s azontúl minden következő sorért 10 kr. fizetendő. Egyéb hirdetéseknél az egész oldal egy hatvannegyed részét tevő garmondnyomásu és egy hasábi soráért átlag 50 kr. számíttatik. A nagyobb vagy kisebbnyomásu hirdetések az elfoglalt tér arányában, a fentebbi egységi árszabály szerint számíttatnák. A dijak előre beküldendők. Minden kildemény a szerkesztőséghez (Budapest, I. kerület, Országház utcza 13) czimezendő. M&mm 1ST Egy igazi népnevelő félszázados örömünnepe. Ritka szép örömünnep színhelye volt Esztergom városa e hó 20-dikán. Dr. Majer István választott püspöknek és egyházmegyei főtanfelügyelőnek nyújtotta át a közszeretet és köztisztelet az elismerés koszorúját azon érdemek jutalmául, melyeket e derék férfiú a nemzeti és egyházi ügyek szolgálatában félszázados írói működésével szerzett. Mostanában gyakran megesik, hogy a társadalom különböző köreiben elég sűrűn előforduló jubileumokról unatkozva, sőt egyszer-egyszer kicsinylőleg nyilatkozik a napi sajtó s tehát a közvélemény nagy része. Mi ránk az ilyen kicsinylés mindig kedvetlen hatást tesz, mert az a meggyőződésünk, hogy bármely kör vagy testület csak azt tiszteli meg jubiláló ünneppel, aki az ily kitüntetésre méltóvá tudta tenni magát. Az életben, valamint a szerepek, úgy a szereplők is nagyon sokfélék. Egyik embernek nagyobb, a másiknak szűkebb munkálkodási tért jelölt ki az isteni gondviselés , de a munkálkodás áldásos voltát nem a tér nagyságától tette függővé; épen ezért erkölcsi szempontból nem az a fő, hogy ki milyen magasan vagy alacsonyan áll, hanem az, hogy ki miként teszi kötelességét azon a ponton, amelyre sorsa által rendeltetett, avagy önként vállalkozott. Jól esik tapasztalnunk, hogy a Majer István tiszteletére rendezett örömünnep nemcsak Esztergom városban és megyében, hanem az egész hazában általános méltánylással találkozott. Jól esik tapasztalnunk, hogy az ország „István bácsi"-ját ez ünnepen közelből és távolból egyiránt melegen üdvözölte mindenki, a ki a népnek s a népnevelésnek igaz barátja. S ha valaki, Majer István ezt nagyon meg is érdemelte, mert az a tér, melyen ő ötven hosszú esztendőn át állandó lelkesedéssel, lankadatlan buzgósággal és elvitazhatatlan sikerrel működött, egyházban, államban és társadalomban kétségkívül a legfontosabbak egyike, sőt a messzebbre ható, nagyobb szabású működéseknek is első rendű alapja és biztosítéka. Értjük a népnevelés, mégpedig a legszélesebb értelemben veendő népnevelés terét, melyre nézve az iskola csak bevezető helyiség s melynek utolsó szélvonalai a haza határaival esnek össze. „István bácsi" ennek a térnek szentelte munkálkodásának java részét. A nép lelkét kivánta ő megérteni s annak a szükségeit kielégiteni ugy buzgalmi és paedagogiai, valamint társadalmi irányú munkáival, melyekben oly ritka szerencsével tudta egyeztetni a magasabb rendű érzés-és gondolkozásmódot az ifjúság és nép színvonalához való bölcs leereszkedéssel. S a kisdedekhez és a néphez nem annyira messzebb néző politikából, mint inkább és főleg tiszta emberszeretetből fordult, mely nemes érzés egész lényén s összes szereplésén uralkodó sajátságként vonul végig s egyik legnyilvánvalóbb kulcsa egyénisége és jelleme szeretetreméltóságának. „István bácsi" élete valóságos nyitott könyv, mert irói munkássága úgyszólván naplószerű kimutatása hosszú pályafutása mozzanatainak. Na tehát életén végig tekintünk, dolgozatainak hosszú sorával is megismerkedünk, meg legalább általánosságban, mert valamennyi kisebb, nagyobb iratát s kiadványát külön arra szánt czikkben is alig győznek elésorolni. Majer István 1813-ban született Mocsonokon, Nyitramegyében, hol atyja gazdatiszt volt. Iskoláit előbb Esztergomban, majd Nagy-76