Néptanítók lapja 18. évfolyam, 1885
1885-10-10 / 81. szám
XVvn. évfolyam 81. szám. 1.§ Budapest, 1885. okt. 10. NÉPTANÍTÓK LAPJA. Közlöny a magyarországi népoktatási intézetek számára. Kiadja a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. ministerium. Megjelenik e lap minden szerdán és szombaton egy félivnyi terjedelemben. Megkaphatja e lapot minden magyarországi népoktatási intézet, tehát az összes óvodák, elemi, felső nép-és polgári iskolák és tanítóképző intézetek egy példányban ingyen. A lap megküldése iránti folyamodványok az iskola létezését igazoló hatósági bizonyítványnyal együtt, a „Néptanítók Lapja" szerkesztőségéhez küldendők. A helység (a megye megjelölésével) és az utolsó posta világosan kiírandó. Előfizetési ár : egész évre 3 frt, félévre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem küldetnek vissza. A HIRDETÉSEK ÁRSZABÁSRA : Pályázatoknál, az első két hasábos petitnyomása 5 sorért 1 frt, s azontúl minden következő sorért 10 kr. fizetendő. Egyéb hirdetéseknél az egész oldal egy hatvannegyed részét tevő garmondnyomásu és egy hasábu soráért átlag 50 kr. számíttatik. A nagyobb vagy kisebbnyomásu hirdetések az elfoglalt tér arányában, a fentebbi egységi árszabály szerint számittatnak. A dijak előre beküldendők. , Minden küldemény a szerkesztőséghez (Budapest, 1. kerület, Országház utcza 13) czimezendő. Trefort Ágoston megnyitó beszéde a m. tudományos akadémia okt. 5-én tartott ülésén. Midőn szerencsém van először az elnöki széket elfoglalni — mindenekelőtt köszönetet kell mondanom a t. akadémiának a bizalomért, melyre engemet méltatott, midőn elnökévé megválasztott. Nem fogok élni bárminemű retorikai eszközökkel, nem fogok szólni hivatalos elődeim fényes állásáról s érdemeiről, sem személyem jelentéktelenségéről, — csak azt akarom kinyilatkoztatni, hogy elődeim nyomdokain akarok járni s ez állás kötelességeit lelkiismeretesen teljesíteni, amint ők is azt tevék. A kötelességek azonban változnak a feladatok szerint, melyeket meg kell oldanunk. A m. t. akadémia feladatai mások ma, mint voltak akkor mikor az akadémia életbe lépett, mások mint voltak húsz év előtt. Azon időben, mikor az akadémia a magyar tudomány, vagy a magyar nyelvű tudomány egyetlen egy székhelye volt, mikor egyetlen egyetemünk igen szerény mérvek közt és igen szerény eszközökkel latin nyelven működött s gymnasiumaink csak a latin nyelv elsajátítására működő intézetek voltak; mikor szakoktatás speciális iskolákban nem létezett, irodalmi és tudományos társulataink általában nem voltak, másnak kellett lenni az akadémia feladatának, mint ma. Amit mi az európai tudományos és míveltségi világtól saját czéljainkra recipiálhatunk, annak magyar nyelven kifejezést adni, azt magyar nyelven terjeszteni, a magyar nyelvet irodalmilag mívelni, hogy a magyarban a nemzeti szellemet fentartsuk s ahol nincs, ébreszszük, hogy minden eszmét szépen és szabatosan magyarban is kifejezni tudjunk; ezt létesíteni volt főleg a m. t. akadémia feladata. De ma, midőn az egyetemtől kezdve az elemi iskoláig a magyar nyelv a tanítás nyelve, midőn az ország közigazgatása, kormánya s törvényhozása magyar, midőn számos társulataink léteznek, irodalmi, művészeti s tudományos czélok előmozdítására, — akadémiánknak más feladatai vannak, — a mint azt a szellemi munka felosztásának törvénye hozza magával. A mit az iskolák s társulatok végeznek, azzal ne foglalatoskodjék az akadémia, bizza azt azokra és legfeljebb a körülmények szerint istápolja akár szellemileg akár anyagilag. A magyar kultúrát emelni, az által, hogy a tudományt fejleszsze s annak tekintélyt szerezzen a hazában; az által, hogy az erőket nagy czélok elérésére egyesítse: ez felfogásom szerint az akadémia feladata. E feladat számtalan részletekből áll az osztályok természete szerint, melyekre az akadémia feloszlik. Az első osztálynak különösen két feladata jutott osztályrészül: a nyelvészeti általános magyar tudomány mívelése, továbbá az általános és magyar irodalomtörténet. A nyelvészet ma a történelemtudomány egyik hatalmas segéde s az emberi szellem legmélyebb rejtélyeinek magyarázója; az irodalom története pedig a politikai és társadalmi fejlődés történetének kiegészítője. Ezért az osztálynak e kettőre kell fektetnie a fősúlyt, s mellőznie mindazt, mi egy tudományos akadémia köréhez szorosan nem tartozik. Szépirodalmi munkák előállítása úgy sem lehet az akadémiák feladata — az az egyéni termő tehetség feladata — de igen is előkészítése a talajnak, hogy ily munkák keletkezhessenek. A második osztály nagyon sokféle tudományt karol fel: philosophia, jog, nemzetgazdaság és