Néptanítók lapja 19. évfolyam, 1886
1886-10-10 / 90. szám
XIX. évfolyam 90. szám. Budapest, 1886 nov. 10. NÉPTANÍTÓK LAPJA. Közlöny a magyarországi népoktatási intézetek számára. Kiadja a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. ministerium. Megjelenik e lap minden szerdán és szombaton egy félivnyi terjedelemben. Megkaphatja e lapot minden magyarországi népoktatási intézet, tehát az összes óvodák, elemi, felső nép-és polgári iskolák és tanítóképző intézetek egy példányban ingyen. A lap megküldése iránti folyamodványok az iskola létezését igazoló hatósági bizonyítványnyal együtt, a „Néptanítók Lapja" szerkesztőségéhez küldendők. A helység (a megye megjelölésével) és az utolsó posta világosan kiírandó. Előfizetési ár : egész évre 3 frt, félévre 1 frt 50 kr. Kéziratok nem. k illd.etnek vissza. "Írsgy A HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLYA : A pályázati hirdetéseknél minden egyes szóért 3 kr. fizetendő. Az ily módon mindenki által kiszámítható hirdetési díj elére küldendő be. Egyéb hirdetéseknél az egész oldal egy hatvannegyed részét tevő garmondnyomásu és egy hasábit soráért átlag 50 kr. számíttatik. A nagyobb vagy kisebbnyomásu hirdetések az elfoglalt tér arányában, a fentebbi egységi árszabály szerint számittatnak. A dijak előre beküldendők. Minden küldemény a szerkesztőséghez (Budapest, I. kerület, Országház-utcza 13) czimezendő. Akarat és nevelés. Megelőző czikkünkben (L. e lapok i. é. 85. számában) arról szóltunk, hogy a nevelés egészen máskép intéztetik azon felfogás szerint, hogy az emberi akarat független tehetség, mint ahogy szükséges azon szembenálló vélemény mellett, hogy az akarat egynéhány indítéktól függő inger. Az előbbi felfogás bénítja, sőt nagyon tehetetlen ténykedéssé teszi a nevelést, az utóbbi új meg új erőt kölcsönöztet, új sikert juttat a nevelőnek. E czikkünkben a determinált akarat álláspontjáról egy kis szemlét tartunk az iskolai nevelés konkrét esetei fölött. Az akarat fegyelmezetlensége a fegyelem és figyelem terén nyilvánulhat. Ugyanis a gyermek vagy a magaviseletbe értendő eljárásokban tesz jót vagy roszat, vagy az oktatás iránt viseltetik több-kevesebb érdeklődéssel. Nézzük egyelőre a szorosan fegyelmi eseteket, a szorosan morális szempont alá esőket. A fegyelmi esetek közül a pajkosság, makacsság, hazugság, lopás, csalás, a romlott lélek rosz beszédei, tervei, rábeszélései stb. a legközönségesebbek , de az ilyféle hibák oly változatosak, mint nagyban a büntető codexbeli bűnök, kihágások, vétségek czímű rovatai. A nagy társadalom bűnügyi dolgai elég modern irányban haladnak; a sokféle körülménynek beszámítása, kímélések napirenden vannak. A körülményeknek és tudatlanságnak beszámítása még inkább renden van az iskolában, hol mindig és mindig a javítási törekvés adja meg a büntetés színezetét. De képzeljünk most egy konkrét iskolai esetet. Vegyük talán a legroszabbat, a legtöbb utánjárást igénylőt. Tegyük fel, hogy A. IV. elemi oszt. tanuló, kit vagy három iskolából szám-723 űztek s most hozzánk a negyedik helyre menekül. Múltjából tudjuk, hogy „rosz erkölcsű'' ; a tanulói krónikák azt is felírták róla, hogy a „barátok kertjében" böngézni szokott, s hogy az első szüretelők közé tartozik, káromkodni körmondatokban tud, ízléstelen szavakat használ, azokkal édeseg, mintegy azokban áldozván rosz hajlamainak. S mindezeken kivül az ilyen tettekre másokat is szeret rávenni s viselt dolgairól az óra közti tiz perczeken tartja előadásait a kíváncsi és hasonló dicsőségek után sóvárgó közönség előtt. Ez a legroszabb következményű tünetek közé tartozik. Legtöbben mindjárt rámondanák az ítéletet, hogy A. úgy elrontja tanulótársait, mint a rothadt alma a mellette levő ép almákat. Hogy ez ne történhessék A.-t el kell távolítani. Helyes volna-e, ha A. a negyedik iskolából is kicsapatnék további utánjárások nélkül és minden próba hiányában, mihelyt valami, bár nagy csinyt követ el? Én a kicsapatást olyannak képzelem, mint a nagy társadalom halálbüntetése, amely ellen Szemerének híressé vált ellenvetését mi is idézhetnők, hogy t. i. a büntetés czélja nemcsak a megtorlás. E szerint az a sentimentális emberszerető akarok lenni, akiben több az egy elvetemült iránti lágy meleg érzés, mint a sokaság megvédésében nyilatkozó erély ? Nem, csak bízom a nevelés erejében. Várjon az iskola megtette-e kötelességét, ha a nagyobb feladatok elől kitér? Mondhatnák azt is, hogy az ily dolgok a javítóházak, szeretetházak feladatához tartoznak. De hát hol vannak azok a javítóházak? Amíg nincsenek, addig feladatuk nagy része az iskolákra nehezedik. Várjon a múlt évben kicsapott pánszláv diákok