Néptanítók lapja 20. évfolyam, 1887
1887-01-08 / 3. szám
XX. évfolyam szám. Budapest, 1887 január 8. NÉPTANÍTÓK LAPJA. Közlöny a magyarországi népoktatási intézetek számára. Kiadja a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. ministerium. Megjelenik e lap minden szerdán és szombaton egy félivnyi terjedelemben. Megkaphatja e lapot minden magyarországi népoktatási intézet, tehát az összes óvodák, elemi, felső népes polgári iskolák és tanítóképző intézetek egy példányban ingyen. A lap megküldése iránti folyamodványok az iskola létezését igazoló hatósági bizonyítványnyal együtt, a „Néptanítók Lapja" szerkesztőségéhez küldendők. A helység (a megye megjelölésével) és az utolsó posta világosan kiírandó. Előfizetési ár : egész évre 3 frt, félévre 1 frt HO kr. " I kéziratok nem is kirdetnek vissza. "IJBQ A néptanitó s a nemzeti költészet. Nehéz a néptanitó helyzete és nehezen tud elhelyezkedni a társadalomban ő, aki annyi különféle réteget érint. Működésének talaja, amelyben hivatásával gyökerezik , a nép; általános műveltségre, kivált a nemzet nagy kulturális czéljai iránti érzékre nézve azonban érintenie kell az intelligentia felsőbb köreit. Polgári állása pedig az értelmi középosztályban jelöl neki helyet, amelyet azonban alig bír elfoglalni, főképen szűk anyagi viszonyai miatt. Mint a nemzeti művelődés első factora, anélkül, hogy alásülyedne az eszmék régióiból, le kell ereszkednie a nép felfogásához, szükségleteihez, s anélkül, hogy elszakadna a nép termőföldjétől, fel kell emelnie népét a kultúra és erkölcsiség színvonalára. Az emberanyagot lelkes nemzetté kell átalakítania a nemzet nemzője sugalla minta szerint. Nagy feladatot rónak rá a multak, szakadatlan küzdelem a jelen, elérhetetlen eszmény a jövő. Ilyen bonyolult viszonyok közt, lelkiismeretén, hivatásának érzetén és kötelességének tudatán kívül honnan szívjon ihletet nagy munkájához, amely nemcsak az iskolamester mestersége, hanem a lélekalakítás művészete? Hol halljon ő, a nemzeti szellem alsóbb avatásit, s mégis a legjelentősebb functiókat teljesítő papja, előleg irányító, utólag megnyugtató szózatot arra nézve, hogy lélekidomító munkája megfelel a nemzet, az emberiség géniusza szervezetének? A népnevelőnek bensőleges dolgozó társa a nemzetnevelő művész , a költő. S viharaint a művész remek alkotásai mintául, kánonul szolgálnak az iparművészet munkáinak, úgy a tanító munkája is üdvös lendületet nyerhet a nemzeti szellemtől közvetetlenül . HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLYA: A pályázati hirdetéseknél minden egyes szóért 3 kr. fizetendő. Az ily módon mindenki által kiszámítható hirdetési díj előre küldendő be. Egyéb hirdetéseknél az egész oldal egy hatvannegyed részét tevő gamnondnyomásu és egy hasába soráért átlag 50 kr. számíttatik. A nagyobb vagy kisebbnyomásu hirdetések az elfoglalt tér arámidban, a fentebbi egységi árszabály szerint számíttatnak. A díjak előre beküldendők. Minden küldemény a szerkesztőséghez (Budapest, I. kerület,Országház utcza 13) czimezendő, inspirált klasszikus költők műveitől. A költő szemléltetve mutatja, milyen az ember, milyen lehet, és mivé kell, vagy kellene lennie. A költő követésre buzdító példákban fennen ragyogtatja az emberiség ideálját, a nemzet eszményeit. A magyar tanítóra nézve is a legjelesebb paedagogiai írók, a valóban nemzeti kulturális törekvések csalhatatlan iránytűi , a nemzet nagy klasszikus költői. A magyar tanítónak fel kell tárnia a magyar nép előtt a magyar nemzeti szellemet. Jól kell ismerni tehát mind a kettőt. S mindkettőnek milyen, örökélő kinyilatkoztatása Petőfi! A magyar tanítónak a magyar nemzet nemzőjének megfelelő eszményekre kell vezetnie a magyar népet. És kieszményítette olyan — hogy úgy mondjam — reálisan a magyar nép jellemző vonásait, mint Arany! Különösen nagy mestere lehet a magyar tanítónak Arany János. Magában érzi, élesen megfigyeli, szeretettel szemlélteti, mintegy élő mintákban mutatja a magyar nép jóravaló tulajdonságait s felemeli a legmagasabb ideálig, anélkül, hogy színtelen abstractiókba tévedne, hogy letörölné a magyar nép hamvát, elvenné zamatját, elhagyná életkora , sajátos lelki világát. A magyar nép Arany eszményitésében : ilyenné kellene és ilyenné lehetne is nevelni népünket. zsoldog az a tanító, akinek asztalán, kezében van, szivében él Arany, Petőfi! Az nem ernyed sorvasztó munkájában, nem csügged az élet lankasztó harczában, nem hasonlik meg magával a sértő méltatlanság, a rideg közöny miatt, nem sülyed az őt környező anyagias mindennapiság lápjába. Ama kifogyhatatlan, üde forrásokból erőt meríthet mindenkor, hogy igazi tanító, honfi, ember lehessen!