Néptanítók lapja 20. évfolyam, 1887

1887-12-03 / 97. szám

XX. évfolyam 97. szám. Budapest, 1887 decz. 3. NÉPTANÍTÓK LAPJA Közlöny a magyarországi népoktatási intézetek számára. Kiadja a vallás- és közoktatásügyi magy. kir. ministerium. Megjelenik e lap minden szerdán és szombaton egy félivnyi terjedelemben. Megkaphatja e lapot minden magyarországi nép­oktatási intézet, tehát az összes óvodák, elemi, felső nép­is polgári iskolák és tanítóképző intézetek egy példányban ingyen. A lap megküldése iránti folyamodványok az iskola létezését igazoló hatósági bizonyítványnyal együtt, a „Nép­tanitók Lapja"­ szerkesztőségéhez küldendők. A helység (a megye megjelölésével) és az utolsó posta világosan kiírandó. Előfizetési ár : egész évre 3 frt, félévre 1 frt 50 kr. K­éziratok­ nem kü­ldetnek­­­vissza. Gyönge elméjű gyermekek számára való iskola. Kielhorn braunschweigi tanító a német taní­tóknak Gothában tartott XXVII. közgyűlésén a gyönge elméjű gyermekek számára felállí­tandó kisegítő iskolákról, illetve osztályokról értekezett. Fejtegetéseinek alaptételei a követ­kezők : I. Azok a gyermekek, a­kiknek elméje annyira gyönge, hogy a népiskola kétévi látogatása után nem képesek a szellemileg ép gyermekekkel együtt haladni, külön kisegítő iskolákba vagy osztályokba teendők át. Nem tartoznak ide azok a gyermekek, a­kik igen nagy testi vagy szellemi megterhelés, vagy a házi neve­lés és ápolás hiánya miatt külön intézeti ne­velésre szorultak. II. A kisegítő iskola feladata: 1. Lehető­leg minden irányban kifejti a gyermekek cse­kély szellemi tehetségét, őket különösen értel­mes akarásra és érzésre vezeti, erkölcsös életre és egyszerű jámborságra szoktatja, életkedvet önt beléjök és megismerteti őket az emberek­nek egymás közt való viszonyaival. — 2. Lehe­tőleg megszabadítja a gyermekeket testi fogyat­kozásaiktól és bajaiktól. — 3. Hasznos tevé­kenységhez szoktatja a gyermekeket és a­mennyire lehet, keresetre képesekké teszi őket. III. Nevelési elvek: 1. A gyönge­elmé­jűség a lelki élet megkötöttsége, mely korai testi zavarok következménye. A gyönge tehet­ségű gyermekek nevelése tehát orvos-lélektani alapon történjék, a kipróbált nevelési elveket gondosan szem előtt tartva. 1 2. A tanító gondosan vizsgálja és figyelje meg a gyermekek testi-lelki fogyatkozásait. — 3. A gyermekek csekély értelmiségénél fogva a szoktatás a leg- A HIRDETÉSEK ÁRSZABÁLYA : A pályázati hirdetések­nél minden egyes szóért 3 kr. fizetendő. Az ily módon mindenki által kiszámítható hirdeési dij előre küldendő be. Egyéb hirdetéseknél az egész eldől egy hatvannegyed részét tevő garmondnyomású és egy hasábu soráért átlag 50 kr. számíttatik. A nagyobb vagy kisebbnyomású hirdetések az elfoglalt tér arányában, a fentebbi egységi árszabály szerint számíttatnak. A. .Hiare előre beküldendők. Minden küldemény a szerkesztőséghez (Budapest, 1. kerület, Krisztinaváros, tanítóképezde) czímzendő, fontosabb nevelési tényező, a­mely csekélysége­ket sem hagy figyelmen kívül. 1 4. Minthogy ezek a gyermekek csak korlátolt mértékben jutnak önállóságra és később is rendszerint ve­zetésre szorultak, kiválóképen engedelmességre kell őket szoktatni. IV. Oktatási elvek: 1. A gyönge tehet­ségű gyermekek szellemi szervezete nem engedi, hogy sok ismerettel lássuk el őket, ezért az oktatás tekintse fő czéljának, hogy a gyermeke­ket szűk körben biztosakká tegye és őket arra vezesse, hogy tudják a tanultakat az életben érvényesíteni. — 2. Az oktatásnak mindig a nevelés szolgálatában kell állania és nem sza­bad önczéllá válnia. — 3. Az oktatás egyes szakainak át kell hatniuk és ki kell egészí­teniük egymást; folytonos konczentráczióra kell törekedni. — 4. A­hol egyoldalú a tehetség, az oktatásnak kiváltképen oda kell irányulnia, a­hol a gyermek a leggyöngébb. — 5. Mindig a közvetetlen szemléletből kell kiindulni. — 6. A hézagtalan haladás elérése czéljából sem­mit nem szabad ismertnek feltenni. — 7. Gé­pies begyakorlásnak nincs helye; még inkább, mint épeszű gyermekeknél arra kell ügyelni, hogy az értelem ébresztessék és az érdeklődés felkeltessék. V. A tanítás anyaga. Ennek megváloga­tásánál tekintetbe kell venni, hogy 1. a gyönge tehetségű gyermekek sokáig vesztegelnek a szellemi fejlődés alsóbb fokain és gyakran el sem hagyják azokat, 2. a gyermekek csak ke­vés tanítási anyagot képesek befogadni és fel­dolgozni, 3. munkálkodási képességük életök későbbi folyamában is csekély s ennélfogva működési körük is igen korlátolt marad. Ez okokból 1. a tananyag alkalmazkodjék a gyer­mekek alacsony szellemi színvonalához; 2. legyen

Next