Néptanítók lapja 21. évfolyam, 1888
1888-09-12 / 73. szám
-lex 578 fe kel biró gyermek is, akik talán egykor túl fognak tenni mai hős társaikon. Ezek az esetek nem ritkák; az élet nem tekinti az iskolai osztályozást; többen a gyenge tanulók közül az életben kitűnőségek lesznek és ott a volt kitűnő tanulók legtöbbje feledésbe megy. Számtalan példa bizonyít e mellett. A jeles és jutalmazott tanulók gyakran elbizakodottakká lesznek; megrontja őket a hiúság; a nem jutalmazott jó magaviseletűek felemelkednek. Az első éveknek könnyű sikerei hasonlítanak a fák korai virágzásához, melyeket a legkisebb hideg oly gyakran elpusztít. Azon gyermekek, akiknek fejlődése nehezebben és lassabban megy, rendesen több erővel bírnak és talán nem hoznak oly korán és oly sok virágot, de a gyümölcsöt megérlelik. De mennyivel számosabbak lennének az ilyenek, ha több gondot, jószívűséget, ápolást fordítanánk reájuk! Sokat veszít azáltal a társadalom, hogy a középszerűeknek tetsző gyermekeket kevés figyelemben részesítjük. Íme az iskolából a lelkiismeretes nevelői eljárás majdnem egészen hiányzik. A gyermekekre való nagyobb figyelem növelné azok önbizalmát, megkettőztetné erőiket, megkímélné szívöket nagyon sok keserű érzelemtől. Látható ezekből, a többszörös haszon. A gyermekek s később az emberek között nagyobb lenne az egyetértés, amely megteremtené a közszellemet, melyben a jószívűség és egymás becsülése játszanák a főszerepet. Mi másokat rendszerint azon tulajdonságoknál fogva tisztelünk, amelyek — legalább jóhiszeműleg — bennünk is megvannak, és amelyek bennünk nincsenek meg, azokat nem szeretjük meglátni másokban sem; ez gyengeség, amely gyakran megzavarja az egyetértést. Nekünk oda kellene törekedni, hogy a jó magaviseletre nézve, azaz erkölcsi tekintetben is vetélkedés támadjon a gyermekek között, hogy épen úgy küzdjenek ezek az erényért, mint a "jeles" kalkulusért. Úgy látszik az értelem túlságosan van igénybe véve, tanítók túlterhelik a gyermekeket és szívek képzésével keveset törődnek; őket mindenek előtt arra kellene előkészíteni, hogy a jót cselekedni mindenkor készek legyenek; többet érne az, ha becsületes embereket nevelnénk, mint a vizsgálatok, bizonyítványok és oklevelek egész tömkelege. Ha kell bizonyos kvalifikáczió az életre, úgy a becsületesség nem kevésbbé szükséges. A magánélet, a társadalom, az ország biztonsága, intézményeinek állandósága stb., abból óriási nyereséget húznának. Iparkodjunk e czél felé törekedni, melytől már oly messze vagyunk. Mindenekelőtt ízlésünket kell megváltoztatnunk. Mi ugyanis inkább kedveljük a szellemes embereket, akik minket mulattatnak, mint a becsületeseket, akik hasznunkra vannak. És ez a gyengeség bennünk annyira meggyökerezett, hogy ime elnézőek vagyunk a könnyelműek iránt, mivel esetleg azok szellemesek, egy sikkasztó iránt, aki ügyesen tudja magát kivágni a bajból, megtapsoljuk az ügyes gazembereket és védjük a rafinirozott gyilkosokat. Akármily gonoszságról van szó, találunk arra enyhítő körülményt. Gyakran a rablók „hőstetteit" egész glóriával veszik körül, úgy hogy elegen akadnak olyanok, akik azokhoz kedvet kapnak. A franczia regények nagy részében — pláne — a becsületes emberek ki vannak gúnyolva és pedig nemcsak ugy esetleg helylyel-közzel, hanem egész rendszeresen szerepelnek a gazemberek mint szellemesek, és a becsületesek mint ostobák. Richelieu halálra ítélte a felfedezett összeesküvőket, de egy igen híres szónoka a kereszténységnek, a bűnös Condénak árulását dicső színben tüntette fel. Regényeinkben, színházainkban nagyon gyakran találkozunk azzal, hogy a becsületes jellem elbukik, szóval a költői igazságszolgáltatás nem egyéb fikcziónál. Így vagyunk a történelemmel is. A történelemnek azon helyei, ahol a gazságot festik, ahol mintegy csurog a vér a sorokból, nekünk tetszenek, minket elragadnak. DOBÓCZKY LAJOS: (Vége következik.) Hazai és külföldi események. Báró Hornig veszprémi püspök felszentelése nagy fénynyel és ünnepélyességgel ment végbe. A herczegprimás, a szombathelyi és győri püspökök végezték. A kormány képviseletében jelen volt Széchényi Pál gróf. A "jó sziv" egyesület az árvízkárosultak javára a Dunán igen szép ünnepélyt rendezett. Feldíszített, kivilágított hajók sokasága, mindkét part fényesen kivilágítva, úszók és csónakázók versenye, mindenféle szép tűzijáték, fáklyásmenet a Gellérthegyre képezték ezen sikerült ünnepély főpontjait. Az országos tornaszövetség Aradon tartotta közgyűlését, hol vendégszerető szíves fogadtatást talált. A napirend egyik tárgyát a tornászok öltözékének kérdése képezte. Elhatározták, hogy a szövetkezetbe tartozó tornászok öltözéke egyöntetű legyen, m. p. 1. sötétkék kabát és nadrág, 2. gyapjúing, 3. öv, 4. fekete bőrczipő, 5. fekete nyakkendő, 6. fekete pörge kalap. Szalágyi Aurél kizáratni kívánta a gymnasiumokból a görög nyelvet, de indítványát elvetették. Az új szeszadó-törvény életbeléptetésével a pálinka is megdrágult, ami most némely köröknek nagy keserűségére szolgál. Brassóban a napszámosok között azonban nagy a megelégedettség a pálinka árának megdrágulása daczára is, a megdrágulásnak következő magyarázata miatt, mely a korcsmákban közszájon forog. Rudolf királyfi jóbarátja a német császár fiának, aki már császár is. Nemrégiben együtt megnéztek egy tömlöczöt, melyben számos rab volt elzárva. Rudolf trónörökös kérdezősködött többektől, hogy miért jutottak e szomorú helyre, erre a rabok mindenike külön előadta a bűntettet, melyért rabságba jutott; mindenik a pálinkát, a szeszes italokat hozta fel