Néptanítók lapja 26. évfolyam, 1893
1893-11-29 / 95. szám
-HO 923 O tett. Szent tárgyú képei több százezer példányban terjedtek el. Kopácsy herczegprimás 1842-ben az esztergomi tanítóképző első tanárának nevezte ki. Képezdei tanárkodása idejében adta ki legjelesebb paedagogiai műveit: a Népneveléstant 1844-bím,amely munkáját Esztergom vármegye TS40-ben "köriratban ajánlotta az ország köztörvényhatóságainak. A pesti királyi egyetem bölcsészeti kariUTgit ok(lohgr"'^-én az egyetem felsőbb paedagogiai tanszékére hivta ünegT~Haf(3m" fete vén" át'tínTtótta"z egyetemen, 50-ben Pest városa az összeg elemi & m^^ iilaztratasaval rntta, meg. Whien az vallásában valósággal lelke volt a peaki__lajüMsálágna£i Rendezte a városnak a tanítókhoz való viszonyát, tanítás rendszeresítését, a vasárnapi iskolák szervezését, majd Xormay főorvos és Rozmanith tanácsos segítségével alapította az első tolsogot, amely érdeméért a párisi és bécsi bölcsődeegyesületek tiszteletbeli tagjuknak választották meg. Krfthilmi téren is nevezetes síkrekét érte el. Ujabb paedagogiai munkái nevét még népszerűbbé tették. 1850-ben kezdte szerkeszteni a Katholikus Néplapot. István bácsi, a boldog családapa és okos gazda és a Regélő István bácsi czimű munkái ma is közkézen forognak és kedveltek. Nagy sikert ért el István bácsi naptárával, a melyet 1856-tól 1870-ig maga szerkesztett s a melyből az első kiadások 25.000 példányban keltek el. Budapestről 1857-ben Kürthre ment plébánosnak; 1868-ban esztergomi kanonok lett. 1867-ben a király a vaskoronarenddel tüntette ki. 1869-ben apátnak nevezték ki. 1876-ban a Lipót-rendet kapta, 1880-ban stagni czimzetes püspöknek és esztergomi helynöknek nevezte ki a király. 1885-ben ünnepelte ötven éves írói jubileumát s ugyanekkor az új főrendiház örökös választott tagja lett. Nagy hatást keltett „Ezer mükereszt" czimű munkájával. 1885-ben az országos kiállításon kétezer mükeresztet mutatott be. Haldoklásakor is az emberi nem megváltásának jelvényét, a keresztet szorította kezében, majd elejének legutolsó maradványával még egyszer keresztet vetett magára s ugy mult ki. Az esztergomi bazilika f. hó 24-én fogadta magába azt a szivet, mely utolsó dobbanásáig csak egyházát és hazáját szolgálta. Áldás emlékére fetéményeknél s az ahhoz fűződő ünnepségeknél, az országgyűlés megnyitásánál és berekesztésénél, a közös ügyek tárgyalására kiküldött országgyűlési bizottság fogadásánál, különleges nemzeti ünnepélyeknél, a magyar korona országaihoz tartozó egyházi és világi méltóságoknak vagy állami tisztviselők eskü- vagy fogadalomtételénél az udvartartás főhivatalainak eddig . . . szerepelt főnökei helyett kizárólag a magyar országzászlósok működjenek közre. Hálával és örömmel fog eltelni minden magyar ember szive, midőn a király ezen legmagasabb elhatározását olvassa, mely első és főlépés a külön magyar udvartartás berendezése felé. A magyar nemzetnek egy régi óhajtása megy teljesedésbe, a dicsőség pedig a magyar állameszme ezen ujabb vívmányáért Wekerle miniszterelnököt illeti. Az olasz kormány beadta lemondását. Bukását a sokat emlegetett bankbotrány okozta. Az ügy megvizsgálása végett a képviselőház által kiküldött bizottság jelentése a kormányra nézve terhelő nyilatkozatokat tartalmazott, nevezetesen, hogy a kormány a bíróságra nézve igen fontos irat kiszolgáltatását megtagadta, s hogy a per egészen más fordulatot vett volna, ha a bíróság szabadon és akadálytalanul tehet vala eleget hivatásának. (s) Hazai és külföldi események. A „Budapesti Közlöny" nov. 26-iki száma Ő Felségétől a királytól felette fontos legfelsőbb kéziratot hozott, mely a magyar királyi udvar körében végbemenő magyar államjogi cselekményekben az udvari szolgálatot és a magyar zászlósurak kizárólagos részvétét elrendeli és szabályozza. Rendezi a magyar kormány befolyását és közreműködését az uralkodóház államjogi érdekű cselekményeinél, amelyek a trónörökléssel kapcsolatban állanak. A Feige e kéziratában elrendeli, hogy a koronázási cselek A közoktatásügyi költségvetés tárgyalása a képviselőházban. A nov. 23-án tartott ülésben Wekerle Sándor miniszterelnök beterjesztette az állami számvevőszéknek az orsz. tanitói nyugdijalap 1892. évi kezeléséről szóló jelentését, mely a zárszámadási bizottsághoz utasíttatott. — A költségvetés tárgyalása során Márkus József az ingyenes állami népoktatás szükségességét fejtegette, mely leginkább alkalmas a nemzet erősítésére. Azokkal szemben, akik a harmadik egyetem felállítását sürgetik, azt fejti ki, hogy míg Magyarországon oly nagy az írni és olvasni nem tudók száma, addig előbb ezeknek oktatásáról kell gondoskodni. A népoktatás államosítása nézete szerint nem ütköznek oly nagy pénzügyi akadályokba, mint némelyek mondják, mert az államnak joga volna a felekezetek és községek iskolaalapját erre a czélra igénybe venni. — Schwarcz Gyula főleg az egyetemekkel foglalkozik. Utána felszólalt gr. Csáky Albin vallás- és közoktatásügyi miniszer. Mindenekelőtt a budapesti egyetem és műegyetem elhelyezésének kérdésével foglalkozik ; a harmadik egyetemre nézve kijelenti, hogy ezt nem tekinti akut kérdésnek; előbb hozzuk rendbe a meglevőket, azután gondoljunk a harmadik egyetemre. A kongrua és a kath. autonómia kérdése után a beszédet így folytatta: Ezek után áttérek a budgetre és kivált a népnevelés kérdésére. Ez a kettős kérdés több ízben egymással kapcsolatba hozatott számos felszólalt képviselő által; mindannyian megegyeztek abban, hogy csekélyek azok az összegek, amelyek a költségvetésbe fel vannak véve és hogy azokat emelni kellene, hogy megfelelhessünk mindazon 941.