Néptanítók lapja 29. évfolyam, 1896
1896-11-12 / 46. szám
46. szám. NÉPTANÍTÓK LAPJA, hogy a gömb tengelye a síkkal ne párhuzamosan, hanem észak felé eső, kissé ferde irányban tartassék.) Mi körül forog a Föld? (Tengelye körül.) A Föld tengelye nem áll függőlegesen a földpálya síkjára, hanem 232 foknyira eltér azon függélyestől, melynek síkjában a Föld a Nap körül kering. Ha a Föld tengelye így állana, mint amilyen (függélyes) helyzetben most ezt a gömböt a gyertya körül hordozom a Földnek minden pontján ugyanannyi ideig tartana a nappal és az éjszaka, s a Napot télen-nyáron ugyanazon helyen látnók felkelni, s nyugaton mindig azon a helyen leáldozni. Most ferde helyzetben fogom a gömböt a gyertya körül mozgatni. Milyen irányban képzeljük a Föld tengelyét? (Észak-déli irányban.) Képzeljétek, gyermekek! hogy a tanterem mennyezetének ezen pontja felé van észak. A gömböt a gyertya körül most úgy fogom körülvinni, hogy a gömb északi sarka mindig ezen pont felé legyen irányozva. Képzeljétek, kedves gyermekeim! hogy a Föld márczius 21. napján ilyen (1) helyzetben van. Ekkor a Nap a Föld egyenlítője irányában látszik felkelni, és függőleges sugarai a Föld egyenlítői tájára esnek. Hogyan van a Föld ezen helyzetben megvilágítva ? (A sarkokig.) Hosszabb-e ilyenkor a nappal, mint az éjszaka? Mindkettő egyenlő; ekkor van és napegyenlőség. S az északi földgömbön ekkor van tavasz, a délin ősz. Amint a gömböt tovább mozgatjuk, de úgy, hogy északi sarka mindig a megjelölt pont felé álljon, melyik részét éri inkább a világosság, az északit-e vagy a délit? (Az északit.) Képzeljük, hogy három hónap múlva, június 21-én a Föld ilyen (2) állásban van. Ha a gömböt tengelye körül forgatom, az északi sarka árnyékba jut-e ? Épen így nem jut árnyékba ilyen helyzetben a Föld északi sarka; a világosság a sarkon túl, a sarkkörig terjed. Az északi sark körül tehát ilyenkor nincs is nappal és éjszaka, mint nálunk, hanem a nappal hat hónapig tart. A déli sark benne van-e most a megvilágított körben ? Itt meg az éjszaka tart hat hónapig. Ekkor a Föld északi felén nyár, a délin tél van. Azt a képzelt vonalat, melynek irányában a Nap függélyes sugarai ekkor a Földre esnek, Ráktérítő-nek nevezzük. (Ismételtetés.) A Föld azonban tovább halad pályáján s a Nap három hónap múlva, szeptember 22-én már nem a Raktárítő irányában, hanem az egyenlítő tájékán látszik felkelni. Ezen (3.) állásban hogyan van megvilágítva? (A sarkokig.) Hosszabb-e ekkor a nappal az éjszakánál? Ekkor ismét éj napegyenlőség van. Az északi földgömbön ekkor kezdődik az ősz, a délin a tavasz. A Föld, mindig azon pont felé irányzott sarkával, tovább halad, s december 21-én ilyen (4) helyzetbe jut. Ezen helyzetében melyik sarka van megvilágítva? (A déli.) Az északi földsark mindinkább árnyékba jut, a déli sark ellenben teljesen megvan világítva. A déli félgömbön ekkor van nyár, az északin tél. Azon képzelt vonalat, melynek irányában, a napsugarak ekkor függélyesen esnek a Földre, Baktérítőnek nevezzük. És ezen mozgás így megy, gyermekeim évről évre, századról századra, évezredről évezredre. Az évszakok ugyanilyen rendben következnek egymás után, s ezen évszakváltozásokat a Föld tengelyének a nappálya síkjára való elhajlása okozza. Ez okozza azt is, hogy a Földnek öt égöve van. Ezek: 1. az északi hideg égöv, mely az északi sark körül a sarkkörig; 2. az északi mérsékelt égöv, mely az északi sarkkörtől a Ráktérítőig; 3. a forró égöv, mely a Ráktérítőtől a Baktérítőig ; 4. a déli mérsékelt égöv, mely a Baktérítőtől a déli sarkkörig; 5. a déli hideg égöv, mely a déli sark körül a déli sarkkörig terjed. Ezen égövek közül a két hideg égöv — a többihez viszonyítva — nagyon kicsiny területű, s úgyszólván lakhatatlan, mert ott örökös jég van. A forró égöv területénél jóval nagyobb együttvéve a két mérsékelt égöv területe, s zerkelesi mozgása .