Néptanítók lapja 29. évfolyam, 1896

1896-11-12 / 46. szám

A NÉPTANÍTÓK LAP­JA. 47. szám. emberek lakhelyéül és a műveltség kifejlődé­sére ez a legalkalmasabb. [Ismétlés: Mi okozza a nappal és éjszaka váltakozását? Mennyi idő alatt fordul meg a Föld tengelye körül ? Mi okozza azt, hogy a Napot felkelni és lemenni látjuk ? — Hogy nevezzük a Földnek a Nap körül való moz­gását ? Hogy nevezzük azon utat, melyet a Föld a Nap körül való mozgása közben tesz ? Milyen irányban képzeljük a földtengelyt azon síkkal, melynek útjában a Föld a nap körül kering? Milyen változást okoz a Földön a Föld keringése és a földtengely elhajlása ? Mikor kezdődik a tavasz ? Földünknek melyik része van ekkor megvilágítva ? (A sarkokig terjedő része.) Hosszabb-e ekkor a nappal az éjszakánál ? Földünknek melyik részére esnek ekkor a Nap függélyes sugarai ? És így tovább.] Hl. Földünk körül is kering egy csillag, ez a Hold. Földünk körül a Hold 29 nap, 12 óra alatt fordul meg egyszer. Ezen idő alatt a Holdat nem mindig egyformának látjuk. Képzeljük, hogy a Hold a Földre nézve ilyen (1.) állásban van. Ezen helyzetben a Hold, a Nap és Föld között van s a Nap a Földnek és Holdnak ugyanazon oldalát vilá­gítja meg. Milyen oldalával van ekkor felénk a Hold ? (Sötét oldalával.) Láthatunk-e ilyen­kor belőle valamit ? Miért ? Mikor a hold, Földünkre nézve ilyen állásban nem, akkor van új­hold. Pár nap múlva már sarlóalakúnak látjuk a Holdat; a sarlóalak naponkint teljesebb lesz, s 7 nap múlva a Hold Földünkre nézve ilyen (2) helyzetbe jut. Ekkor a Holdnak felét*) látjuk megvilágítva. Ekkor van első negyed. 7 nap múlva a Hold ilyen (3) állás­ban lesz. Ezen helyzetében az egészet meg­világítva látjuk, mint egy fényes tányért. Ilyenkor van holdtölte. Ekkor is a Nap és Föld között van ? Aztán naponkint kisebbnek lát­juk megvilágított részét s 7 nap múlva ismét csak felét látjuk (4.) Ekkor van utolsó negyed. Aztán mindig kisebbnek látjuk megvilágított részét s végre semmit sem látunk belőle, mert ismét újhold van. A hold fény alakjainak ezen sorát a Hold fényváltozásainak nevezzük. (Ismétlés.) IV. Újhold alkalmával, midőn a Hold a Nap és Föld között van, megtörténik néha, hogy a Nap, Föld és a Hold egyvonalban állanak. Mit érintenek ilyenkor előbb a nap­sugarak, a Holdat-e, vagy a Földet ? A­mely test egy oldalról van megvilágítva, az árnyé­kot is vet. Hold- és napfogyatkozás Ilyenkor tehát a Holdnak árnyéka a Földre esik s a­hova az árnyék jut, azon a vidéken az emberek a Hold miatt a napot nem lát­ják. Ezen tüneményt napfogyatkozásnak nevez­ a 3. Hold*clte. A hold fényváltozásai. „-'^ Hold pál­ján a Valóságban csak negyedrészét. K. L.

Next