Néptanítók lapja 38. évfolyam, 1905
1905-03-02 / 9. szám
10. SZÁM. NÉPTANÍTÓK LAPJA. 17 GAZDASÁGI ISMÉTLŐ ISKOLA. Rovatvezető: KEOLOPP ALFRÉD. Gazdálkodásunk berendezése és üzletvitele. Ha visszatekintünk az emberiség fejlődésének történetében, úgy tapasztaljuk, hogy már az ősember bizonyos gazdálkodást rendezett be a maga számára. Sőt a természet még az állatokban is fejlesztett ki bizonyos ösztönt, mely abban nyilvánul, hogy ne csak a jelennek, a mai napnak éljen, hanem a természet által nyújtott fölöslegből raktározzon magának azon időre is, mikor annak pihenése alkalmával nem képes táplálékát megkeresni. Csak egyet említek föl a sok közül : a méhet, melyet a szorgalom és takarékosság jelképének tartanak és méltán. Kora tavasztól, míg csak virágot nem lel, mindig gyűjtöget, megnéz minden kelyhet s akkor sem hagy fel, munkájával, mikor csak minden tizedik virágban talál mézet , szépen elrendezi készletét és bátran néz az idő viszontagságaival szembe. Ha már a természet ilyen alsóbbrendű lényeinek ily berendezkedésre adott ösztönt, hogy ne mondjam észt, a Mindenható, mennyivel többet juttatott belőle a teremtés koronájának, az embernek. És mégis mit látunk ? Ha a természet esztendejének áldást osztogató szakasza elmúlik és jön a tél a maga zordságával, vele együtt érkezik meg hajlékunkba az inség, a nyomor. De nem célom fölsorolni azokat a bajokat, melyek az inség és nyomor szülőanyjai, nem is lehetne azt ily rövid fölolvasás keretébe belefoglalni, hisz' igen sokszor érnek bajok saját hibánkon kívül is. Most csupán egyről akarok megemlékezni, gazdálkodásunk berendezéséről és üzletviteléről, melynek célszerű vagy célszerűtlen volta igen nagy befolyással van megélhetésünkre. A társadalom különböző rétegeiben a legszegényebb embertől a leggazdagabbig, mindenkinek kell bizonyos, előre megfontolt terv szerint élnie, ha nem akar gazdálkodásába belebukni. Mindenkinek oly módon kellene berendezkednie, hogy évi keresménye, bármily csekély legyen is az, úgy legyen beosztva, hogy az év minden napjára elegendő jusson. A kereskedő, ha üzletet szándékozik nyitni, első teendője számot vetni magával, hogy mennyi pénzt fektethet üzletébe, mennyi lehet az évenkénti tiszta haszon, számol a helyi körülményekkel, oly árucikkeket tart, melyek legkeresettebbek, szóval előre tervet készít magának és csak azután fog üzlete berendezéséhez Nem így a földmívelő ember. Pedig a gazdálkodás sem egyéb üzletnél. A föld értéke, jószágállomány, gazdasági felszerelés, "a cselédbérek, napszámok vagy a gazda és családja munkája, mind befektetett tőkét képviselnek. Hát az egyszerű munkásember milyen tőkét kamatoztasson, mondhatnák igen sokan, hisz az nem rendelkezik semmiféle tőkével. Én azonban azt állítom, hogy az is rendelkezik. Az ép test, erő és munkaszeretet igenis oly tőke, mely ha kevés kényelmet biztosít is, de elég arra, hogy a megélhetést lehetővé tegye; oly tőke, melyet kamatoztatni lehet és kell. Az ilyen embernek is lehet és kell okszerűen berendeznie gazdálkodását ; tervet készíteni keresményéről és kiadásairól. A hivatalnokember, kinek fizetésén kívül más jövedelmi forrása nincs, szintén azon tőke kamatából él, melyet az iskolákban tanulással megszerzett magának. * E tőkéket a következőképpen szoktuk csoportosítani : 1. Telektőke — puszta telek értéke 2. Telkesítési tőkebefektetések 3. Épülettőke értéke 4. Jogi kapcsolványok — jogok és terhek értéke 5. Holt leltár — gépek és eszközök értéke 6. Eleven leltár — állatok értéke 7. Forgó tőke — termény- és pénzkészletek A gazdaság tiszta jövedelme pedig kifejezője a tőkék kamatozásának.Bp. I.: Alaptőke II. Üzemtőke :106 M .