Néptanítók lapja 41. évfolyam, 1908

1908-01-02 / 1. szám

A NÉPTANÍTÓK LAPJA. kisleányok lelkében, a babákkal való bíbelődés és foglalkozás vágya és öröme ügyesen oda­terelődnek, ahol a nemzeti létfenntartás leg­nagyobb érdekei vannak­ a gyermekek meg­mentéséhez. Girard asszony iskolájában valóságos kis­mamákat nevelnek kisleányokból. Az összes higiénákon kívül megtanulják a gyermekgon­dozás egész művészetét. Apró élő minták kerül­nek kezükbe. A kisleányok órákhosszat daj­kálgatják, öltöztetgetik s figyelgetik őket. És a babák boldogok! A mi költségvetésünk. A képviselőház pénzügyi bizottsága m. hó 19-én tárgyalta a vallás- és közokt. minisztérium 1908. évi költségvetését, Széll Kálmán elnök­lete alatt. Sághy Gyula előadó ismertetvén a költség­vetés tételeit, Issekusz Győző örömmel fogadja el, mert abban egy erőteljes és határozott irányú magyar nemzeti politika alapjait látja lerakva, s míg az általános költségvetésnek rendes ki­adásai a múlt évihez képest csakis 9%-kal, addig a kultusztárca rendes kiadásai közel 22°/v-al nö­vekednek. Ez a leghasznosabb befektetés, amelyet a nemzeti állam kiépítésére fordítunk. Buzáth Ferenc a katholikus kongrua rende­zését sürgeti. Bizony Ákos foglalkozik azokkal a támadá­sokkal, amelyekkel protestáns részről illették a minisztert. Mint jó református, kötelességszerűen konstatálja, hogy még akkor sem tapasztaltak a protestánsok a kormány részéről annyi figyelmet és méltányosságot, amikor protestáns miniszter­elnökök voltak, mint ma, mikor a klerikálisnak kikiáltott gróf Apponyi Albert ül a kultusz­miniszteri székben. Köszönettel konstatálja, hogy az 1848. évi XX. t.-c. is mindinkább közeledik a megvalósuláshoz. Nagy Ferenc elismeréssel emeli ki, hogy a kultuszminiszter a tanítók fizetésének emelésé­vel óriási mértékben vitte előre a népnevelés ügyét. Óhajtaná, hogy a felsőbb oktatás is fej­lesztessék az egyetemek szaporításával, mert a jelenlegi állapotok, pl. a budapesti egyetemen, tarthatatlanok. A múzeumot is bővíteni kívánja. A gimnáziumi oktatás jelenlegi eredménye nem kielégítő. A Nemzeti Színháztól elvárná, hogy azt a hivatást teljesítse, amelyért létesítették, s ez az, hogy a klasszikus múzsa székhelye legyen. Gróf Apponyi Albert köszönetét fejezi ki azért az elismerésért, amelyet a felszólalók fe­jeztek ki működése iránt. Sok dolog elmaradását az utolsó hónapok politikai eseményéből folyó zaklatottságnak tudja be, amelyből ő is kivette részét. Reméli, hogyha a dátumhoz kötött ja­vaslatok elfogadtatnak, több idő marad a cse­lekvésre abban az irányban, amelyet tárcája kö­rében teljesíteni kíván. Külön elismerését és háláját fejezi ki a pénzügyminiszternek, hogy tárcája dotálása tekintetében mindent megtesz, amit tehet, de az az emelkedés, amelyet csak­nem az összes felszólalók elismeréssel emeltek ki, a valóságban nem fordítható újabb irányú fejlődésre. Kerek összegben 4 és félmillió korona az, ami a kulturális előnyomulásra jut, de re­méli, hogy 1909-ben több olyan feladatot ka­rolhat fel, amelyet most kénytelen volt elmel­lőzni pénzügyi tekintetekből. A katholikus kon­grua rendezése egyelőre azokban a keretekben, mint a nem katholikus­­lelkészek kongruája, ren­dezve lett, a törvényjavaslat már a téli ülésszak elé fog terjesztetni. Majdnem ugyanazt meri mondani a katholikus autonómia rendezéséről, amelyet szintén törvényhozási alapozással kíván megalkotni. A protestáns egyházak segélyezésé­ről kész a javaslat, mely a segélyezést alapítvány­szerűleg megállapítja, és ez az 1848 : XX. t.-c. 3. §-ának fokozatos végrehajtását és fontos in­tézkedéseket fog tartalmazni az ezen törvény 2. §-ának, vagyis a jogegyenlőség és viszonos­ságnak végrehajtására vonatkozólag. A harmadik egyetem felállításától a tanítók fizetésrendezése miatt ez évben el kellett állania, pénzügyi tekintetekből. Erős kulturális centru­mokat kíván a vidéken s reméli, hogy az 1909 es költségvetésben az egyetemi kérdés rendezése meg lesz kezdve. Öt egyetemet és egy­ mű­egyetemet kíván létesíteni, de ennek keresztül­vitelét nemcsak a pénzügyi tekintetek akadá­lyozzák, hanem kellő tudományos erőkkel is kell azt ellátni. A gazdasági ismétlő­ iskolák ügyéről rövidesen törvényjavaslatot terjeszt a Ház elé. A tanító­képzők reformjával is foglalkozik. Minden ta­nítót részesíteni kíván a gazdasági és szociál­politikai s közgazdasági kioktatásban, hogy azok a népet képesek legyenek oktatni. Általánosság­ban csak annyit mond még, hogy mindaddig, míg a képviselőház bizalma irányában megmarad, úgy a kultúra, mint az egyházi élet terén el­foglalt álláspontjához hű marad és iparkodni fog intenzív munkát végezni, hogyha a kormány átmeneti is, legalább a nemzet és kultúra érde­kében tett intézkedései ne legyenek átmenetiek, hanem maradandók. A bizottság a költségvetést általánosságban örömmel és lelkesedéssel elfogadta! A részletes tárgyalás során Szabó Kálmán a tanyai iskolák szaporítását ajánlja a miniszter figyelmébe, mire Tóth János államtitkár előadja, hogy a közoktatásügyi kormány legfontosabb feladatainak egyike a tanyai iskolák szaporítása. A bizottság a költségvetést részleteiben is elfogadta. 1. SZÁM.

Next