Néptanítók lapja 52. évfolyam, 1919

1919-02-13 / 7. szám

lapszemle. Az olvasókönyvek revíziója foglalkoztatja mindenütt a forradalmi tanítóságot. E napokban hagyta el a sajtót egy Lipcsében a megjelent Jugendschutz und Schundliterature c. füzet, melyben a szerző a következőket írja: A legjobb védelem * Jegyzet A következő természettan-órán összefoglaljuk és begyakoroljuk a fénytörésről, színszóródásról és színképelemzésről tanultakat, hogy így azt minden tanuló jól átértse. Néptanítók Lapja 7. szám. anyaggal is ugyanígy végeztek kísérleteket és mindig azt tapasztalták, hogy most a színes vonalak helyén fekete vonalak keletkeztek. Hogyan is keletkeztek ezek? Részletösszefoglal4b. 3. Következtetés a Nap, a Föld és a csillagok anyagára és keletkezésére. Nagyon sokan vizsgálták a Nap és a többi csillagok színiépét, a benne levő F.-féle vonalak elhelyezését, vastagságát és azt is, hogy miféle izzóanyag okozta azt. Ezt a vizsgálódást színképelemzésnek nevezték el. Érdemes volt ezzel annyit fáradni? Mit tudhattak meg belőle? (Milyen anyagok vannak a Napban.) És ebből nagyon különös dologra jöttek rá. Arra, hogy a Nap ugyanazokból az anyagokból áll, mint a Föld és a többi bolygó csillagok, melyek a Földdel együtt a Nap körül keringenek. Mi következik ebből? (Segítő kérdés: Honnan eredhettek a Föld és a bolygók?) Az álló csillagok színképén is megtaláljuk ezeket a színeket, valamint a F.-féle vonalakat. Mit bizonyít ez? Okoskodjátok azt ki, hogy mi következik abból, hogy a Nap színképében ezek a vonalak feketék? (A Nap fehéren izzó test, melyet izzó gázokból álló légkör vesz körül.) Milyen anyagok izzó légköre veszi körül a Napot? (A Napban levő anyagok gőze.) Ezek a gőzök, ha a hideg űrbe jutnak, cseppek alakjában visszaesnek a Napba. Miféle eső esik akkor a Napon? (Arany, ezüt stb. eső.) Mindazt, amit most mondtunk, mi bizonyítja? Hogyan? III. Befejezés. Mit akartunk ma megtudni? (A célkitűzés számonkérése.) Felelj az első kérdésre ?! A másodikra X! Minek a segítségével tudtunk erre megfelelni? (A színképelemzéssel.) Tehát valóban a szivárvány segítségével tudtunk megfelelni ezekre a kérdésekre. Ebből tudjuk azt is, hogy a Napban óriási meleg van. Mi bizonyítja ezt ? Sorold fel azoknak a nevét, akiknek köszönhetjük, hogy mindezt tudjuk. Hosszú, fáradságos kutatás után jöttek rá erre az igazságra. De a múlt századokban voltak olyan tudósok is, akik nemcsak fáradságos úton találták meg a természet igazságait, hanem, mert ezt kutatni és hirdetni merték, kíntatásnak, máglyának, vagy bitónak tették ki életüket. És még ezzel sem törődtek: kutatták és hirdették bátran az igazságot. Ezek a tudomány hősei. Emléküket hálás kegyelettel kell megőriznünk. Ma is sok tudós kutatja a természet igazságait. Megbecsüljük munkájukat, s tisztelettel van irántuk minden tanult ember, írjátok be a ma tanult három tudós nevét is a tudomány hősei közé és jegyezzétek nevük mellé, hogy milyen igazságok megismerését köszönhetjük nekik.* Szöllősiné Szántó Erzsébet: a ponyvairodalom ellen az iskolában való olvastatás. Az olvasás a 10. évtől kezdve ne tantárgy legyen, hanem szellemi foglalkoztatás. A bő magyarázatok és elmélyedések, a vonatkoztatások és hasonlatok, az erkölcsi tanítások túl sok területet foglalnak el, folyton megszakítják a gyermekek fantáziájának menetét és untatják őket, mert a mély tanítás és hosszú prédikáció nem nekik való. Abba a hibába esünk, hogy egyszerre akarjuk nekik mindazt a bölcsességet beadni, amit mi felnőttek egy életen át gyűjtöttünk. Ott, ahol az olvasmány a maga természetes erejével és költői szépségével is hathat a gyermekre, ne rontsuk el azt a hatást moralizáló megszakításokkal és fölösleges magyarázatokkal és adjunk alkalmat a tanulóknak arra, hogy ők maguk szedjék ki a gyümölcsöket olvasmányaikból. A gyermek éppen gyermeki fantáziájának élénkségénél fogva jobbul tud belehelyezkedni a költő által leírt környezetbe, mert ő nem absztrahál, hanem mindent konkréten vesz. Ilyen tanítás azonban csak akkor lesz lehetséges, ha olvasókönyveinket teljesen átalakítjuk. Az olvasókönyvek prózai része is bírjon irodalmi értékkel és nyújtson — ha ezáltal hosszabb lenne is- cselekedetekkel bővelkedő egészet. Noha arról is lehet beszélni, hogy ezeket a nagyobb költői elbeszéléseket nem külön füzetekben adjuk-e a gyermekeknek. Törődni kell a tanítónak tanítványai magánolvasásávalis. A tanító ajánlja nekik az olvasásra érdemes könyveket. De ez Csak akkor lehetséges, ha maga a tanító ismeri az ifjúsági irodalom termékeit. Nehéz, de hálás feladat. Mert az ifjúsági könyvek ellenére, közben mindig új és új tanítási anyagot talál és ezáltal nemcsak olvasási óráit tudja élvezetessé tenni, de h hasznát veszi ennek a többi tantárgynál is. Német-Ausztria tanítósága is foglalkozik az olvasókönyv problémájával. Sőt a bécsi tanítóság erre a czélra egy 20 tagból álló szakbizottságot küldött ki, mely a minap tartotta első ülését Crlöcker közoktatási államtitkár elnöklete alatt. A bizottság a következőket határozta el : Miután a nép- és polgáriskolák olvasókönyveinek kicserélésére hosszabb idő szükséges és csak a tanterv revíziója és az iskola átalakulása után hajtható végre, a használatban levő olvasókönyvek kiegészítése és célszerű kibővítése céljából a kormány ( A múltból és jelenből) címen röpiratokat ad ki, melyeket az állam ingyen oszt szét a tanulók közt. Ezeket pedig négy részben adják ki. Az első rész a népiskola második és harmadik osztálya számára ; a második rész a negyedik és ötödik osztálynak; a harmadik rész a hatodik, hetedik és nyolcadik osztálynak ; a negyedik rész a polgáriskolák első és második osztálya számára. Miután a jelen küzdelmek alapja a múltban gyökeredzik, az új olvasókönyvek a következő kérdésekkel fognak foglalkozni : 1. A jelen idő megértetése. A világháború leírása és az általa előidézett átalakulások ; az új államforma ; Európa földrajzi leírása ; a gazdasági helyzet ; országunk elhelyezkedése az európai államrendszerben. 2. A masból: képek a németek nép- és kulturfejlődéséből; etnográfia; népszokások, mesék, dalok, népművészet, népköltészet ;a nép sorából kiemelkedett híres férfiak és nők életrajza. 3. Állampolgári nevelés: a munkaeszme a költészetben ; a nép- és államhoz való ragaszkodás ; szociáletikai nevelés. — Felveendő néhány nagyobb terjedelmű olvasmány is. Felelős szerkesztő: Zigány Zoltán.