Néptanítók lapja 54. évfolyam, 1921

1921-01-20 / 1-3. szám

feji géniuszát, a nemzetfen­ntart­ó-képességjét, mely ezer év viharaival dacolt. Ismerje meg alkotóképes­ségét, tehetségét, öntsünk t­ele önbizalmat, hogy fenn tudja magát tartani minden körülmények kö­zött. K­assa át lelkét az irredest­izmus ! A helyes nemzeti önismeret m­aga után vonja és k­hetővé teszi a nép igazságos és tárgyilagos kritiká­ját ellenségeink erkölcsi és anyagi ereje tekinteté­ben, eltávolítja a kétséget reményt önt bele a jobb jövő iránt. Megismeri s értékeli valamely szerve­zendő intéz­vány becsit, ami a munkát tetemesen megkönnyíti. Vonjunk párhuzamot, közte s min falu­beli nép között. .­. Váto*fas*utc meg az Ülőt és a utódot ! Itt általá­nos elv gyanánt a pwántogia örökbecaji törvényeit kövessük. Végezzünk mindent a maga idejében, válogassuk meg a módot a saját egyéni felfogá­suink szerint. Munkánkban kerüljük a mesterkéltséget, Biondyacsinálást, semmi se viselje magán az taxi­szak bélyegét! Egyik helyen tapasztalhatjuk, hogy a szervezést teljesen rábízzák a vezetőre. Ilyenkor is éppen olyan becsületesen, közm­egengedésre végezze el a trit­kát, mintha ellenőriznék­ a bizalommal r­e éljen vissza. Alás helyen a nép is részt kíván va 11x11 a vezetésben (s ez helyes is, mert a felelősség a leg­­jSi'n­k); itt csak az irányítás legyen a kezdemé­nyezőé. IL Népmentés. (Szeressük a népet!) A társadalom rendje s békéje megkívánja, hogy a népet szeressük s szellemi és anyagi szükségletei­vel törődjünk. 1. A szellemi szükségletek kielégítése. A nép szel­lemi szükségleteiről, illetve műveltségének emelésé­ről többféleképpen gondoskodhatunk. A fontosabb teendőket itt vázolom : Napközi otthonok. Az analfabéták száma nagy mértékben csökkenne, ha a társadalom, oly helye­ken, ahol a tanköteles gyermekek távoli tanyákról iv. külterületről­ járnak iskolába, napközi otthoni­ról gondoskodna. A nőegylet vagy a helyi köz­művelődési társulat, esetleg a gazdakör útján meg lehet szervezni a napközi otthont. Ma már az érde­kelt szülők is hoznának erre a célra anyagi áldoza­tot. A szegény sorsú hadiárvák föltétlenül ingyen részesüljenek a kedvezményben. Az ifjúsági egyesületek. Az iskolai nevelés egy­magában, az élettől mintegy elszigetelve, nem hozná meg a maga teljes eredményét, még akkor sem, ha a társadalmi nevelés, a szabadoktatás biztosítva van, mert a kettő közötti üres tér, a gyermek-ifjúkor a nevelés szempontjából még nincs kiaknázva. Ezt is parlagon hagyott kort célozzák az ifjúsági egye­sületek kihasználni. Az ifjúsági egyesületek figyelmessé teszik a gyerme­ket vagy ifj­út a komolyabb dolgok iránt. Felújítják az elveszettnek hitt ismereteket, megismertetik az ifjúságot az újabbi idők nagyszerű alkotásaival. Keresik a szép, jó és nemest. Megteremtik az össze­kötő kapcsolatot az ifjúság és a felnőttek között. Képzeletét helyes irányban nevelik. Kifejlesztik benne a hazaszeretetet, a vallási eszményeket meg­erősítik s igy az egyháznak is szolgálnak. Az ifjú­sági egyesületben a tanító oly nemzedéket nevel, mellyel a későbbi s az általános népjólétre irányuló társadalmi törékenységeit, kezdeményezéseit akadály nélkül végrehajthatja. A szervexe-re vonatkozó el­járást a­z Xc­.taajtiik I .apja» lilUik évi 31. szá­raá­biin meg leivel találni. ás­tuutif­ihétiik id.Uriá­ri. Maxiiikban ez a»ialfa­béták száma még mintiig nagy. itaia£as munkát végez muktenki, aki ttx írás-«lv»s&st terjesati «. nép között. Rendezzünk tanfolyamot! Curtcioöztsük az analfabétát, hogy jelentkezzenek a tanfolyamra; ha sokan jelentkeznek, ismételj­ü­k meg a tanfolya­mot. A tanmenet s mindr­u rén.k-tkérek«ben az Oraágo* Közművelődési Tnn.:** (­Budapest, Feren­ciek-tere sa.) «tájékoztató«-ja má tóvlagosítást. Népies ismereteiJt'sszii felk­­ásások. Népünk kü­lönösen most, a kommunizmus texajlása után szo­rul alapos művelésre. A J­zabadoktatás egyik fon­tos tényezője a felolvass. A közvetlen élő szó­kta­tása intenzívebb, mint a holt betűé. Anniin vitára is ad alkalmat , így a vita­­tisztí­e­­tr­ében jobban megvilágíthatjuk a kérdást. A felolvasás tartható az iskolában, községházai vagy a gazdakörben. A fel­olvass vagy Kritbíldelőadás egyhangúsága eltűnik, ha a progrurumba egy-egy ének- zeneszámot és szavalatot illesztünk , ha a felolvasást vetített képekkel kísérjük. Szaladok­tatási kérd­ésekben az­ Országos Sinbadoktatási t­anács (I. kir. vallás- ét kössokt. minisztérium) ad i 1 világosítást. Vetítőgép s hozzávaló képek tíz l'ni­uia m. tud. egyesülettől (Budapest, VIII., Rikóczi-út SI. «*.) kölcsönözhetők. Népkönyvtárak szervezése. Amikor a műveltség terjedésének legnagyobb akadályuk­, az .vuilluaiz­must legyőztük, a néputávfelsépet » népkönyvtárak szervezé­sével is terjeszthetjük, lifczinkban mintegy 3000 községben van népkönyvtár, hzervezéskor kér­jünk útbaigazítást a fölmívelésü­gyi minisztériumtól. Gy­ulti kérők alakítása. A tűzs­ba inktatásn­ak igen fontos eszköze a gazdakör. A nép szélü­ mi kiképzé­sére, ismereteinek bővítésére 8 kelleme» összejöve­telre nyújt alkalmat. A hosszú téli estéket jó ma­gyar népünk sehol sem töltheti el hasznosabban, mint a gazdakörte­n. Otthon unatkozik ; unalmában kész bármilyen rés­zirányú, olcsó, ponyva regényt olvasni, mely inkább konkolyt és mételyt vet, mint hasznos, épületes dolgot. A gazdakörben csekély tagsági díj fizetésével több jó napilaphoz, folyó­irathoz, szaklaphoz jut. Alkalmas időben a falu intelligenciája s a gazdák értelmesebbje­i közérdekű, hasznos, néha-néha vetített képekkel kísért fel­olvasásokat tarthatnának. Egyszer-másszor jótékony­célú táncmulatság is rendezhető. Több társadalmi mozgalom innen indulhatna ki. Aki gazdakört akar alakítani, kérje a Magyar Gazdaszövetség (Budapest, IX., Üllői­ út­­25. sz., I. emelet) útmutatóját. A szellemi kiképzésnél még sok egyébről is be­szélhetnénk. Daloskörök alakítása, a nép esztétikai érzékének helyes irányban való nevelése a ruházko­dás, lakása s háza tájéka berendezésének kérdésé­ben, meg nem szűnő harc a ponyvairodalom termé­keinek kiszorítása s a jó könyvek, újságok és folyó­iratok terjesztése érdekében stb., stb. mind oly­an dolgok, melyeket a lelkes néptanító népmentő mun­kájában nem hagyhat figyelmen kívül. 2.­ .1 nép anyagi dolgai. A nép szellemi szük­ségleteinek kielégítése mellett anyagi dolgairól sem szabad megfeledkeznünk. A kettő egymástól el sem választható. Mindenekelőtt az árú- és pénzuzsora letörésére

Next