Néptanítók lapja 55. évfolyam, 1922
1922-12-01 / 47-48. szám
2 I.gyermekkor. Petőfi Sándor 1823 január 1-én éjfél után néhány perccel született Kiskőrösön, Pest megyében. Születése tehát abba a termékeny időkörbe esik, mely a legtöbb rendkívüli szellemmel ajándékozta meg a magyar nemzetet és irodalmat. Ez az időkör 1790-től kb. 1826-ig terjed. Ez adta nekünk Széchenyi Istvánt, báró Wesselényi Miklóst, báró Jósika Miklóst, Kossuth Lajost, Deák Ferencet, báró Eötvös Józsefet, báró Kemény Zsigmondot, Arany Jánost, Tompa Mihályt, Petőfit, Madáchot, Gyulai Pált és Jókai Mórt. Úgy látszik, hogy minden nemzetnél a nagy emberek születésének lehetősége összeesik azzal a lesújtón , szomorú időszakkal, midőn a szenvedések a legnagyobbak ; de egyszersmind a nemzet erejének tudatára ébredve, nagy elszánással készül a jövőre, ilyen volt nálunk az említett időszak, melynél szomorúbbat alig gondolhatni, de jelentkeztek már benne a nagy elszánások és nagy lehetőségek. A költő életfelfogásában nem mellékes, hogy éppen újév napján született, mert ezt ő maga is hangsúlyozza. De kivált nemcsak mondja ezt és büszke rája, hanem az ó-év utolsó napját és az újesztendőt mindig egy-egy nagyszerű költeménnyel ünnepelte meg. Ezért adja Az apostol hősének is a Szilveszter nevet, kiben sok vonásban önmagát rajzolja. Jellemző, hogy több város követelte magának azt a kitüntetést, hogy a költő szülővárosaként szerepeljen, így Kiskőrösön kívül Félegyháza, Kecskemét, Szabadszállás, Dunavecse és Kunszentmikós. A költő egy helyi Félegyházát mondja szülővárosának abból az okból, mert azt óhajtotta, hogy necsak az Alföld fiának, hanem PETŐFI ÉLETE. Szemelvény: Ferenczi Zoltánnak «Petőfi» című könyvéből. Néptanítók Lapja 151,999/922. VI. u. o. szám. Valamennyi a vallás- és közoktatásügyi minisztérium közvetlen rendelkezése alatt álló elemi, ismétlő, iparos és kereskedőtanonc, polgári és felsőkereskedelmi iskolának, gimnáziumnak, reáliskolának, tanító-, tanítónő- és óvónőképző intézetnek, a polgári iskolai tanárképző főiskoláknak, a balatonfüredi Erzsébet szeretetháznak és az Amizoni Károly által alapított Orsz. Nőnevelő intézetnek. Az utolsó évek nehéz csapásaitól sújtott magyar nemzet ünneplésre készül. Száz éve annak, hogy az isteni Gondviselés a legnagyobb magyar költőt, Petőfi Sándort ajándékozta nemzetünknek. A lánglelkű költő dalai a dicsőség szárnyain járták be a nagy világot, itthon pedig nemzedékről-nemzedékre lobogtatják bennünk a hazaszeretetnek, a szabadságnak, a magyar föld imádatának magasztos érzelmeit. A magyar iskola, mely felismerte a Petőfi költészetében rejlő nagy nevelő erőt, Petőfi szellemének mindenkor leglelkesebb ápolói közé tartozott. " Midőn tehát e nagy költőnk születésének évszázados fordulója előtt állunk, a magyar ifjúság tanítóihoz fordulok abban a reményben, hogy minden magyar iskola méltó módon fogja kivenni részét az ünneplésből. Elrendelem, hogy Petőfi Sándor születésének százéves fordulója alkalmából minden iskola Petőfi emlékének hódoljon. Az ifjúság lelkét már a karácsonyi szünetet megelőző héten a rendes tanítási órákon Petőfi életének és műveinek tananyagszerű ismertetésével kell előkészíteni. Az új esztendő után kezdődő tanítási idő második vasárnapján pedig külön ifjúsági ünnepély tartandó. Ennek műsorába Petőfi költeményeinek szavalása, megzenésített Petőfi versek előadása, továbbá elbeszélő költeményeiből esetleg egybeállított élőképek bemutatása stb. veendők fel. A műsor főpontja az iskola tanítója, tanára vagy igazgatója (a középiskolák, szakiskolák felső évfolyamaiból még egy-egy tanuló) részéről tartandó alkalmi beszéd legyen. A szavalásra felvett költemények legyenek támogatói az alkalmi beszédnek. Egyebekben a műsor összeállításában a helyi viszonyokhoz kell alkalmazkodni. Megengedem, hogy az iskolák ez ünnepély alatt úgy a tanulók, mint a résztvevő közönség körében önkéntes adományokat gyűjtsenek, amelyekből Petőfi költeményei, vagy Petőfiről szóló művek szerezendők be tanévvégi jutalomdíjakra, vagy az ifjúsági könyvtár gyarapítására. A Petőfi Társaság elnökségét egyidejűleg megkerestem, hogy a kitűzött cél érdekében a Petőfire vonatkozó eddig megjelent, vagy az ünnepi esztendő folyamán megjelenő művek, Petőfi költeményeiből készített új kiadások jegyzékét a, beszerzési ár és hely megjelölésével velem közölje, hogy azok alapján az iskolákat megfelelően tájékoztathassam. A gyűjtés eredményéről és felhasználásáról az iskolai esztendő zárultával külön összesítő jelentés teendő. Petőfi születésének százéves fordulója a legközelebbi március hó 15-iki ünnepélynek is különös jelentőséget ad, ennélfogva ez ünnepély ezúttal fokozottabban felhasználandó a Petőfiről való megemlékezésre. Remélem, hogy a magyar tanítóság és tanárság a Petőfi ünnepet arra is fel fogja használni, hogy a tanulóifjúságban, valamint a közönségben megerősítse azt a tudatot, hogy annak a nemzetnek, amelynek ilyen nagyjai vannak, jövője miatt nem lehet és nem szabad kétségbe esnie. Budapest, 1922. évi november hó 16. Dr. gróf Klebelsberg Kuno s. k. 7 — 48. szám.