Néptanítók lapja 56. évfolyam, 1923
1923-0201
Ötvenhatodik évfolyam, 4—5. szám. Budapest, 1923 február 1. SZERKESZTI ÉS KIADJA A M. KIR. VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUM. SZERKESZTŐSÉG: M. kir. Vall.- és Közokt. Miniszt. Bpest, V. ker., Hold-utca 19. III. emelet 10. — Telefon : 68-18. Megkaphatja minden elemi népiskola, tanító- és kisdedóvóképző-intézet, nemkülönben valamennyi egyházi főhatóság, tanfelügyelőség és tanfelügyelői kirendeltség. A lap megküldése iránti kérelmek az elemi népiskola fennállását igazoló s az illetékes tanfelügyelő által láttamozott községi elöljáróság bizonyítvánnyal együtt a Néptanítók Lapja szerkesztőségéhez (Budapest, V. ker., Hold-utca 19. III. emelet 10.) küldendők. A helység (a megye megjelölésével) és az utolsó posta világosan kiírandó. Kéziratokat nem adunk vissza. KIADÓHIVATAL: Franklin-Társulat magyar irod. intézet és könyvnyomda, IV., Egyetem utca 4. — Telefonszám: 72—42. Előfizetési ár: Egy évre: 400 K, félévre 200 K, negyedévre: 100 K. Egyes szám ára minden megkezdett év után 12 K. Negyedévnél kevesebb időre előfizetést nem fogadunk el. Az előfizetési díjak a kiadóhivatalba küldendők. Hirdetések árszabása: Hivatalos pályázati hirdetés minden egyes sző 3 K 20 f. Magánhirdetés minden egyes sző 4 kor. 80 fillér. — Üzleti hirdetés egy hasáb (140 milliméter széles) és egy-egy milliméter magas terület 8 kor. — A hirdetési díjak a kiadóhivatalnak előre fizetendők és a hirdetések szövege is oda küldendő. TARTALOM. Körösi Henrik : «Népneveléstan.»— Geőcze Sarolta : A közgazdaságtan és társadalomtan módszere. Kemény Ferenc : A szülök hibái az értelmi nevelés körül — Rónai Antal : Számtani ismeretek az óvodában. A hazai tanügyi lapokból. — A külföldi tanügyi lapokból. — Hírek. (Gróf Klebelsberg Kuno, vallás- és közoktatásügyi miniszter — Bodó János nemzetgyűlési képviselő határozati javaslatairól. — A «Néptanítók Lapjáért].) Egyesületi élet. (A Magyar Nőegyesületek Szövetsége közgazdasági és szociális tanfolyama.) — Irodalom. (Dr. Gopcsa László: Gárdonyi Géza néptanítói és pedagógiai munkássága. —Tanácsadó. —Szerkesztői üzenetek. — Hivatalos rész. «Népneveléstao.» írta: Körösi Henrik. Ezt a régies hangzású címet egy zöldkötésű, aranyrímkés könyvecske viseli, amelyre Sopronban bukkantam dr. Czeherbauer Ottó pápai prelátus, plébános úr gazdag és értékes könyvtárában. Ez a népneveléstan a 40-es években készült és Budán nyomták «a cs. kir. magyar egyetemi nyomda betűivel». Szerzője Majer István, akit dicső emlékű Kopácsy esztergomi érsek az általa 1842-ben létesített esztergomi «mesterképző»-intézetben a neveléstan oktatásával bízott meg. Minthogy pedig e derék professzornak megfelelő kézikönyv rendelkezésére nem állott, szerkesztett egyet és a műnek népneveléstan címet adva, felajánlja ezt alegüdvösebb feladatú iratot a haza oltárán. Fölöttébb érdekes és aktuális vonatkozású ez a művecske ma is, és pedig két szempontból. Elsősorban és főként azért, mert a nevelés főmaximájaként már akkor is a keresztény és nemzeti irányt hirdeti. Arra hívja fel mindenekelőtt a figyelmet Majer István ékesszavú és bölcs élőbeszédében, hogy «a jövő «ivadékot vissza kell vezetnünk a szív és üdvösség veszni készülő paradicsomába, amiért is «a legbölcsebb nevelők ítélete szerint — Majer István is— a nevelést keresztény szellemben óhajtja vezetni, azon szellemben, a mely tizenkilenc század folytán minden véres ostromokon diadalmaskodott, minden világi tévelygéseken és értelemcsapongáson kifogott, melly szellemnek köszönheti Európa míveltségét, erejét, melly az emberi nem boldogítására ekkoráig legkitűnőbben hatott». A másik irányelv, melyet az egykorú «mesterképző» tanára oktató munkájában követni akar , a nemzeti irány «a honi szellem törvényes igényei szerint». Nem rousseauinevelést, nem kanti filozófiát szorgalmaz tehát a tudós Majer István, hanem azon munkálkodik, hogy a népnevelő egyszerű, de jó falusi nevelést adhasson a népnek, mely aztistenfélő, engedelmes, becsülettudó, értelmes, szíves, szorgalmas, ügyes és mi szerinte a legfőbb, megelégedett honfiakká alakítsa, akiket tehát ez a nevelés az ekétől, földmíveléstől, mesterségüktől nemcsak elvonni nem akar, de sőt inkább azon igyekszik, hogy azokat velük megkedveltesse és így felvirágoztassa. Az oktató munkának ez a helyesen választott célja az a második szempont, mely Majer István munkáját nekünk ma is érdekessé és kedvessé teszi. Visszavezetni, megtartani mindenkit a maga munkakörében, hogy így legjobb tehetsége szerint szolgálja a közügyet, amelynek így minden körülmények között használni tud, ma is legelső feladata lehet az okos népnevelőnek. De e kiváló tanítómester józan bölcsessége nem merül ki az előbeszéd szárnyas igéiben, hanem teli marokkal, szinte kifogyhatatlanul szórja tanácsait, üdvös útbaigazításait, a helyes és bölcs elvek egész légióját egykori növendékei okulására, amelyekből azonban mi, az utódok is sokat meríthetünk. Az alábbiakban közlöm e művecske két, eredetiségénél fogva roppant érdekes fejezetét, mely leginkább magán viseli annak a józanul ideális szellemnek bélyegét, mely e régi pedagógiai útmutatón végig vonul. A' népnevelőnek képe. Miután a' népnevelő valóan Istentől rendeltetett őrangyala a' népnek, 's igen fontos tisztviselésétől függ sokaknak földi boldogsága és mennyei üdvössége, szerencsétlensége és örök kárhozatja, úgy a' haza köz fölvirágzása , nem szabad kényelmüen, egyedül kenyérért, vagy egyéb mellékes tekintetből népnevelői hivatalt fölválalni. A' népnevelő csak azon esetre fogja becsületét kivívni, 's az anyaszentegyház és hon áldása mellett megelégedve a' mennyei jutalmakat megérni, ha Isten segítségével, természeti hajlam, hivattatás érzetében, hivatal szeretet és hívség leend kalauza. — Azon fölül e' tulajdonságok ékesítsék a' jó népnevelőt : 1.) A' keresztény szeretet. Az egész természet, jelesen az ember Isten szeretetének szülöttje, tehát szeretet nélkül az Istent nem képviselhetni, 's így a' nevelés mezején sem működhetni különben, hanem a' szeretet szellemében. E' szeretet minden mellékes érdek nélküli, öntagadó, magát egészen a gyermekek javáért feláldozó, vagyis tiszta és