Néptanítók lapja 61. évfolyam, 1928

1928-09-01 / 33-34. szám

NÉPTANÍTÓK LAPJA Végül meg kell emlékeznünk — bár nem szo­rosan vett ünnepélyek — a község életében színt, hangulatot jelentő kiállításokról is. A ki­állításokban szintén rejlenek nevelőértékek, amelyeket szintén ki kell aknáznunk az iskolán­kívüli népművelés keretében. (Közbevetőleg jegyezzük meg, hogy a köz­tudat az iskolánkívüli népművelés alatt kizá­rólag csak az ismeretterjesztő előadásokat (a téves: szabadoktatás!) érti. Ez helytelen! Az is­kolánkívüli népművelés keretébe mindazok az alkalmak tartoznak, amelyek tömegnevelésre al­kalmasak, így az ismeretterjesztő előadások, tanfolyamok, ünnepélyek, mesedélutánok, kul­túrdélutánok, színház, műkedvelő- és mozielő­adások, könyvtárak, múzeumok, énekkarok, ze­nekarok, egyesületi élet, kiállítások, stb., stb.) A kiállítások is kiválóan alkalmasak a tömeg­nek egy irányba való megmozdítására, érzel­mek és akarati elhatározások keletkeztetésére. Ügyes rendezéssel a községi kiállítások a munka ünnepévé avathatók, amelyek tanulságai máso­kat is buzdítanak, szorgalomra serkentenek az együttdolgozás, a többtermelés érdekében. Ez a kérdés nem megoldhatatlan probléma, amint azt a szegedi tanyák világában is láthat­juk, ahol a népfőiskola hallgatói baromfikiállí­tást, a gazdasági- és olvasókörök pedig ter­mény­kiállításokat rendeznek már a maguk ki­csiny körzetében. Az ilyen községi kiállítások előgyakorlatai a nagyobb kiállításokon való részvételre. Az ilye­neken a kiállítóként való megjelenés mindig hasznos tanulságokkal jár s felkelti a kiállító­ban a közért való munkálkodás, az összetartozó­ság érzését. Ahol ilyen községi kiállításokat találunk, ott a vezető értelmiség nemzeti kötelességtudását, munkakészségét, hazaszeretetét, szélesebb látkö­rét látjuk megtestesítve. Folyóiratokban, értekezleteken gyakran talál­kozunk annak hangoztatásával, hogy az alacso­nyabb képzettségű magyar társadalmi rétegek (különösen a földmívesek) lelkében érzéktelen­ség, közönyösség, rideg tartózkodás tapasztal­ható. Ezen megállapítások túlzásaik dacára is sok igazságot tartalmaznak. A bajt százszor és ezerszer megállapítottuk már, azonban a baj előidézőjét sohasem kutattuk, illetőleg azt nem mertük bevallani. Szögezzük le: az alsóbb társadalmi osztályok lelkületében található hiányoknak a magyar társadalom, a magyar vezető értelmiség az oka, amely a nemzet sorsát kizárólag csak a maga sorsában látta s az alsóbb társadalmi osztályok lelki vezetésének szükségességét és fontosságát nem ismerte fel, azzal keveset, vagy egyálta­lán nem törődött. Az ebből fakadó hiányoknak ma kor- és szem­tanúi vagyunk. Hazánk mai állapota és vi­szonyai nemzeti életünknek le nem tagadható és le nem kicsinyíthető jelentős tényezőjévé avatták az iskolán kívüli népművelést. Ennek különböző területeiről, ágazatairól a legkisebb község vezető értelmiségének is tudo­mást kell vennie azzal a tudattal, hogy az isko­lán kívüli népművelésben részesednie kell, an­nak fellendüléséért vagy elhanyagolásáért Isten és a magyar jövő előtt erkölcsileg felelős. A vezető értelmiség kötelességtudása, haza­szeretete, szélesebb látóköre mindenkor megál­lapítható a község életében. GYAKORLATI TANÍTÁS A kör területe. Irta: Horváth István pápai róm. kath. iskolai igazgató. Kevés olyan tétel van, amelyikről oly sok­oldalú mintatanítás látott volna napvilágot, mint a kör területének a kiszámítása. Üssük csak fel a Néptanítók Lapjának 1916. évi 51., 1925. évi 41—42. és az 1927. évi 47—48. számait! Az illető pedagógusok ötféle eljárást is aján­lanak a kör területének a tanítására. Bővítsük az eljárást eggyel s engedtessék meg, hogy én is elmondhassam, miként vezettem rá tanítvá­nyaimat a kör területének a kiszámítására. Kapcsolóismétlésül a négyzet, a téglalap és a háromszög területének a kiszámítását vettem, még­pedig konkrét példákon alkalmazva. Ki­tűztem a problémát: Mi gróf Esterházy Tamás kertészei vagyunk. A gróf úr a kastély elé egy kör alakú virágágyat akar velünk készíttetni, melynek 70 cm a sugara. (Bandi és Ferkó ker­tész módon a padlón rajzolták a 70 cm sugarú kört.) A gróf azt az utasítást adta, hogy a virág­ágyat osszuk fel négy egyenlő részre. (Laci fel Az 1. és a 2. táblába vessünk rezedát, a 3. és 4. táblába pedig­ nefelejcset. Mekkora helyet foglal el a rezeda és mekkorát a nefelejcs. Tanítványaim maguk is belátták, hogy a kül­területének a kiszámítása nélkül ez a feladat nem oldható meg, miután a 70 cm-es sugarú kört megszerkesztettük és négy mezőre fel is osztottuk, a számtani problémát felfüggesztet­tem, mert előbb a kör területének a kiszámí­tására kellett tanítványaimat megtanítanom. Felszólítottam tanítványaimat, ki tudná a padlóra szerkesztett kör területét kiszámítani? Míg így gondolkodtak a dolgon, egy csomó, milliméteres papírból kivágott, cm2-t öntöttem az asztalra. Karcsi csakhamar meg is mondta, amit gondolt: „Ezt a kört ki kell rakni cm2-kel s ahány cm2 fér bele, annyi cm2 a kör területe." (1928 :33—34­. SZÁM.) 19

Next