Néptanítók lapja 61. évfolyam, 1928
1928-09-01 / 33-34. szám
NÉPTANÍTÓK LAPJA Végül meg kell emlékeznünk — bár nem szorosan vett ünnepélyek — a község életében színt, hangulatot jelentő kiállításokról is. A kiállításokban szintén rejlenek nevelőértékek, amelyeket szintén ki kell aknáznunk az iskolánkívüli népművelés keretében. (Közbevetőleg jegyezzük meg, hogy a köztudat az iskolánkívüli népművelés alatt kizárólag csak az ismeretterjesztő előadásokat (a téves: szabadoktatás!) érti. Ez helytelen! Az iskolánkívüli népművelés keretébe mindazok az alkalmak tartoznak, amelyek tömegnevelésre alkalmasak, így az ismeretterjesztő előadások, tanfolyamok, ünnepélyek, mesedélutánok, kultúrdélutánok, színház, műkedvelő- és mozielőadások, könyvtárak, múzeumok, énekkarok, zenekarok, egyesületi élet, kiállítások, stb., stb.) A kiállítások is kiválóan alkalmasak a tömegnek egy irányba való megmozdítására, érzelmek és akarati elhatározások keletkeztetésére. Ügyes rendezéssel a községi kiállítások a munka ünnepévé avathatók, amelyek tanulságai másokat is buzdítanak, szorgalomra serkentenek az együttdolgozás, a többtermelés érdekében. Ez a kérdés nem megoldhatatlan probléma, amint azt a szegedi tanyák világában is láthatjuk, ahol a népfőiskola hallgatói baromfikiállítást, a gazdasági- és olvasókörök pedig terménykiállításokat rendeznek már a maguk kicsiny körzetében. Az ilyen községi kiállítások előgyakorlatai a nagyobb kiállításokon való részvételre. Az ilyeneken a kiállítóként való megjelenés mindig hasznos tanulságokkal jár s felkelti a kiállítóban a közért való munkálkodás, az összetartozóság érzését. Ahol ilyen községi kiállításokat találunk, ott a vezető értelmiség nemzeti kötelességtudását, munkakészségét, hazaszeretetét, szélesebb látkörét látjuk megtestesítve. Folyóiratokban, értekezleteken gyakran találkozunk annak hangoztatásával, hogy az alacsonyabb képzettségű magyar társadalmi rétegek (különösen a földmívesek) lelkében érzéktelenség, közönyösség, rideg tartózkodás tapasztalható. Ezen megállapítások túlzásaik dacára is sok igazságot tartalmaznak. A bajt százszor és ezerszer megállapítottuk már, azonban a baj előidézőjét sohasem kutattuk, illetőleg azt nem mertük bevallani. Szögezzük le: az alsóbb társadalmi osztályok lelkületében található hiányoknak a magyar társadalom, a magyar vezető értelmiség az oka, amely a nemzet sorsát kizárólag csak a maga sorsában látta s az alsóbb társadalmi osztályok lelki vezetésének szükségességét és fontosságát nem ismerte fel, azzal keveset, vagy egyáltalán nem törődött. Az ebből fakadó hiányoknak ma kor- és szemtanúi vagyunk. Hazánk mai állapota és viszonyai nemzeti életünknek le nem tagadható és le nem kicsinyíthető jelentős tényezőjévé avatták az iskolán kívüli népművelést. Ennek különböző területeiről, ágazatairól a legkisebb község vezető értelmiségének is tudomást kell vennie azzal a tudattal, hogy az iskolán kívüli népművelésben részesednie kell, annak fellendüléséért vagy elhanyagolásáért Isten és a magyar jövő előtt erkölcsileg felelős. A vezető értelmiség kötelességtudása, hazaszeretete, szélesebb látóköre mindenkor megállapítható a község életében. GYAKORLATI TANÍTÁS A kör területe. Irta: Horváth István pápai róm. kath. iskolai igazgató. Kevés olyan tétel van, amelyikről oly sokoldalú mintatanítás látott volna napvilágot, mint a kör területének a kiszámítása. Üssük csak fel a Néptanítók Lapjának 1916. évi 51., 1925. évi 41—42. és az 1927. évi 47—48. számait! Az illető pedagógusok ötféle eljárást is ajánlanak a kör területének a tanítására. Bővítsük az eljárást eggyel s engedtessék meg, hogy én is elmondhassam, miként vezettem rá tanítványaimat a kör területének a kiszámítására. Kapcsolóismétlésül a négyzet, a téglalap és a háromszög területének a kiszámítását vettem, mégpedig konkrét példákon alkalmazva. Kitűztem a problémát: Mi gróf Esterházy Tamás kertészei vagyunk. A gróf úr a kastély elé egy kör alakú virágágyat akar velünk készíttetni, melynek 70 cm a sugara. (Bandi és Ferkó kertész módon a padlón rajzolták a 70 cm sugarú kört.) A gróf azt az utasítást adta, hogy a virágágyat osszuk fel négy egyenlő részre. (Laci fel Az 1. és a 2. táblába vessünk rezedát, a 3. és 4. táblába pedig nefelejcset. Mekkora helyet foglal el a rezeda és mekkorát a nefelejcs. Tanítványaim maguk is belátták, hogy a külterületének a kiszámítása nélkül ez a feladat nem oldható meg, miután a 70 cm-es sugarú kört megszerkesztettük és négy mezőre fel is osztottuk, a számtani problémát felfüggesztettem, mert előbb a kör területének a kiszámítására kellett tanítványaimat megtanítanom. Felszólítottam tanítványaimat, ki tudná a padlóra szerkesztett kör területét kiszámítani? Míg így gondolkodtak a dolgon, egy csomó, milliméteres papírból kivágott, cm2-t öntöttem az asztalra. Karcsi csakhamar meg is mondta, amit gondolt: „Ezt a kört ki kell rakni cm2-kel s ahány cm2 fér bele, annyi cm2 a kör területe." (1928 :33—34. SZÁM.) 19