Néptanítók lapja 63. évfolyam, 1930

1930-05-03 / 17-18. szám

58 (1930: 15—16. SZÁM.) s a nagy magyar regényíró, báró Eötvös Jó­zsefnek távozása után — Kárffy Titusz, a köny­vekkel és tanulással foglalkozó csendesebb ter­mészetű, jóságos ifjú ember — kineveztetett a magyar hadügyminisztériumhoz, Lahner György tábornok mellé, fogalmazónak. Kárffy Titusz e minőségben Debrecenben, Nagyvára­don és másutt egész Világosig szolgálta hazá­ját a magyar szabadságharc alatt. 1850-ben a Tisza-szabályozási központi bizott­ság titkára lett. 1861 január havában berendel­ték a Mailáth György elnöksége alatt újra fel­éledt magyar kir. Helytartótanácshoz, ahol 1862-ben I. Ferenc József titkárnak nevezte ki. A magyar alkotmány helyreállta után, 1867 március hó 10-én báró Eötvös József kultusz­miniszter maga mellé vette legfelsőbbileg kine­vezett elnöki miniszteri titkárnak. Negyvenhatéves korában, 1868. évi február havában I. Ferenc József által kultuszminisz­teri osztálytanácsosnak neveztetett ki. Öt évvel később, 1873. évben már a miniszteri tanácsosi cím és jelleggel ruháztatott fel, s ugyanazon évben kiváló szolgálatai elismeré­seül a vaskorona-rend III. oszt. jelvényét kapta meg. I. Ferenc József 1885 február 25-én valóságos miniszteri tanácsossá nevezte ki. Kárffy Titusz 1891. év április 27-én nyuga­lomba lépvén, I. Ferenc József a magyar kir. Szent István-Rend kiskeresztjével tüntette ki. Ekkor ünnepelte őt a minisztérium oly példa­adásként szolgáló igaz bensőséggel. II. Klauzál Gábor. (A 6—14­849—1918. évi. alapszámú iratok alap­ján.) Az 1848-i szabadságmozgalmak egyik vezér­alakjának, az első felelős minisztérium tagjá­nak, idősb Klauzál Gábornak, a fia, Klauzál Gábor kultuszminiszteri tanácsos, ki állami szolgálati idejének kitöltésével a vészes világ­háború kellő közepén 1917 április hó 15-én vo­nult nyugalomba, évtizedeken át nagy oda­adással és szakértelemmel teljesített eredmé­nyes szolgálatainak elismerése mellett. A világháború­ okozta gazdasági leromlás, kü­lönösen mélyen éreztette hatását e finomlelkű emberrel szemben, ki mindenkor a gyámolí­tásra szoruló s szolgálatból kiváló tanerők ügyeit védelmezte. Klauzál Gábor miniszteri tanácsos az orszá­gos tanítói és részben az országos tanári nyug­díj- és gyámalap ügyeinek, valamint a kolozs­vári, debreceni és kecskeméti tanítói árvahá­zak ügyeinek intézése terén csaknem negyed­századon át fejtett ki valóban odaadó lelkes és érdemes munkásságot. E lelkes munkásságával nemcsak az országos tanítói nyugdíj- és gyám­alap érdekeit­­szolgálta, hanem Nagy-Magyar­ország tanítósága sorsát is mindenkor szívén viselte s jogos kérésüket előmozdította s így nemcsak az országos tanítói nyugdíjalappal Az országos tanítói nyugdíj- és gyámalap háza. (Budapest V, Hold-utca 17. szám.) Horváth Sándor rajza. 1930. NÉPTANÍTÓK LAPJA

Next