Néptanítók lapja 66. évfolyam, 1933

1933-06-01 / 11. szám

NÉPTANÍTÓK LAPJA 371) (66. ÉVFOLYAM 11. SZÁM.)­ tatlanul tanácsolt, fűtötte az ambíciót. Három hét múlva meglett a siker. A megfelelő helyen, zárt udvarban elhelyzett, sokszor saját gyermeki kézzel készült ketrecekben megjelent a sok kiválogatott szép jószág, mindenkitől az, ami övé, amit ő szokott ne­velni, gondozni. Volt ott 1 anyadisznó, 8 birka, 11 bá­rány, 20 liba, 26 kacsa, 18 tyúk, 19 csirke, 12 házi­nyúl stb. Sőt, aki mást hozni nem tudott, elhozta kutyáját vagy a rózsaszín pántlikás cicát. A nagy­számú érdeklődő előtt Deli Lajos igazgató nyitotta meg a kiállítást. A megjelentek alig akartak hitelt adni annak, hogy mindezt gyermeki munka hozta össze. A kiállításon vásár is alakult a kiállítók és a látogatók között. Első díjat­­ a tantestület könyv­ajándékát, pekingi kacsákat kiállító gyermek kapta. A második díj pedig a buzgalom és lelkesedés jutalma­ként a legszegényebb kislánynak jutott a pántlikás cicáért. A gyermekek által rendezett kiállítás követ­kezményeként a felnőttek elhatározták, hogy ősszel ők is rendeznek állatkiállítást. A Kiskunfélegyházán végzett tanítók bajtársi egye­sülete I. évi május 15-én tartotta alakuló gyűlését a Tanítók Háza tanácstermében. A nagyszámban megjelentek elhatározták az egyesület megalakulását. Felkérik az érdekelteket, hogy csatlakozásukat a kö­vetkező címre jelentsék be : Ravasz Illés, Budapest, I., Alkotás­ utca 49/b. Előadás a Nemzetek Szövetségéről. A magyar köz­vélemény általában nem bír azzal a kellő tájékozott­sággal a Nemzetek Szövetségéről, hogy megfelelő tárgyilagossággal tudná elbírálni ennek a nagy nem­zetközi szervezetnek értékét és működését. Épp ezért hasznos szolgálatot tesznek a nemzetközi békés együtt­működésnek azok az előadások, melyeket az utóbbi időben vitéz Nagy Iván dr. a kultuszminisztérium egyetemi ügyosztályába beosztott kir. s. tanfelügyelő tartott a Népszövetség szervezetéről és működéséről. Az előadó állami ösztöndíjjal hosszabb időt töltött kint Genfben, ahol alkalma volt közvetlen közelből megfigyelni a Népszövetség tevékenységét. Tanul­mányútja eredményeként az elmúlt hónapokban a pécsi és a szegedi tudományegyetemeken és a mis­kolci szabadegyetemen, majd legutóbb május 11-én a Magyar Külügyi Társaság rendezésében Budapesten mutatta be a Népszövetség propaganda-osztálya által készített diapozitíveket és egy 200 méteres filmet a Nemzetek Szövetségének életéről. Kísérő előadásában összefoglalóan ismertette azokat a törekvéseket, ame­lyek az elmúlt századokban egy békeorganizáció létre­hozására irányultak és melyek eredményekép szüle­tett meg a világháború pusztításaiban kifáradt em­beriség kívánságaként a Nemzetek Szövetsége. Tájé­­koztatást nyújtott az egyes szövetségi szervek fel­építéséről és munkájáról is, így különösen a hágai Állandó Nemzetközi Bíróság és a Nemzetközi Munka­ügyi Hivatal, valamint a Szellemi Együttműködés Nemzetközi Intézete tevékenységéről. Kifejtette azo­kat a gazdasági, szociális és humanitárius eredmé­nyeket, melyeket az elmúlt több mint 10 év alatt a Szövetségnek sikerült elérnie, de rámutatott arra is, hogy különösen a kisebbségek hatásosabb védelme terén még nem teljesítette feladatát kifogástalanul, a szerződések revíziójával szemben pedig határozottan lanyha magatartást tanúsít a Szövetség. Befejezőül rámutatott az előadó, hogy a magyarság szempontjá­ból akkor válik csak igazán súlyosan értékelhetővé e nagy organizáció munkássága, ha tevékenysége nemcsak általában a békére, hanem az igazságos békére fog irányulni. A Gyümölcstermelők Országos Egyesülete szállítja a jamboreen résztvevő cserkészek részére a gyümöl­csöt. A Gyümölcstermelők Országos Egyesülete ápri­lis 4-én előbb szaktanácsi, aztán igazgatósági ülést tartott Gyömörey György főispán elnöklésével. Mind­két ülés főleg elvi kérdéseket tárgyalt. A tárgyalások­ból megállapítható, hogy az Egyesület megalakulása és eddigi szereplése országszerte rokonszenvvel talál­kozott, aminek fő oka az, hogy a gyümölcstermesztés és értékesítés szükséges intenzitása és egysége most már remélhető, mert az Egyesület céltudatos közös munkára készteti a gyümölcstermelés terén működő összes társadalmi tényezőket. Mint érdekes kon­krétumot említjük meg, hogy az igazgatósági ülésen az elnök bejelentette, hogy az Egyesület megkapta a kizárólagos jogot arra, hogy a gödöllői cserkész-világ­összejövetelen — A Világ Jamboreen — az ott meg­jelenő 40—50 ezer cserkész részére a gyümölcsellátás­ról gondoskodjék. Dalosünnepély Pakson, Paks község iskolán kívül népművelési bizottsága 1933. évi május 14-én az «Erzsébet» szálloda nagytermében a dunaföldvári járás területén működő dalosegyesületek bevonásával dalos­ünnepélyt rendezett. A dalosünnepélyen részt vett a bölcskei daloskör Horváth Gyula vezénylete mel­lett, továbbá a dunaföldvári Törekvés Dalárda Gyaraky Irén, a dunaszentgyörgyi ref. énekkar Szabó Gyula, a Gerjeni Daloskör Györffy József, a nagy­dorogi Polgári Dalkör Imreh Károly és a németkéri r. kath. Egyházi Vegyeskar Welsch Károly karnagy­sága mellett. Szerepelt még a paksi Iparos Dalárda Székely Sándor és a paksi r. kath. Egyházi Vegyeskar dr. Rézbányay Dezső karnagy vezényletével, végül a paksi Ref. Dalárda Fügyi József vezénylete mellett. A műsor a Himnusszal kezdődött és Ja Hiszekeggyel fejeződött be. Mindkettőt a résztvevő dalárdák egye­sített 200 tagú férfikara énekelte. A Himnusz után Polgár István járási főszolgabíró üdvözölte a meg­jelenteket, majd Szévald Oszkár a vármegyei iskolán­kívüli népművelési bizottság elnöke, vármegyei al­ispán üdvözölte a dalosünnepély közönségét tartal­mas és lelkes megnyitóbeszéddel. A Hiszekegy el­éneklése előtt dr. Téglássy Béla, a kerület ország­gyűlési képviselője szép beszédben köszöntötte a szereplő dalárdákat a Budai Dalárda igazgató vá­lasztmánya nevében ; utána dr. Halmos Andor kir. tanfelügyelő, a vármegyei iskolán kívüli népművelési bizottság ügyv. elnöke kiosztotta a dalárdáknak a szereplésüket igazoló emléklapokat. Az ünnepélyen, amelyen kevés kivétellel magyar nép- és műdalokat adtak elő. Paks és környékének tekintélyes számú intelligenciája és népe oly nagyszámban vett részt, hogy sokan kiszorultak a szálloda előtti térre. A dalos­ünnepély Paks kultúréletében igen jelentős esemény volt és mind a szereplők, mind pedig a hallgat­ókoz­ó­ség jó emlékében mély nyomokat hagyott maga után

Next