Néptanítók lapja 66. évfolyam, 1933
1933-06-01 / 11. szám
NÉPTANÍTÓK LAPJA 371) (66. ÉVFOLYAM 11. SZÁM.) tatlanul tanácsolt, fűtötte az ambíciót. Három hét múlva meglett a siker. A megfelelő helyen, zárt udvarban elhelyzett, sokszor saját gyermeki kézzel készült ketrecekben megjelent a sok kiválogatott szép jószág, mindenkitől az, ami övé, amit ő szokott nevelni, gondozni. Volt ott 1 anyadisznó, 8 birka, 11 bárány, 20 liba, 26 kacsa, 18 tyúk, 19 csirke, 12 házinyúl stb. Sőt, aki mást hozni nem tudott, elhozta kutyáját vagy a rózsaszín pántlikás cicát. A nagyszámú érdeklődő előtt Deli Lajos igazgató nyitotta meg a kiállítást. A megjelentek alig akartak hitelt adni annak, hogy mindezt gyermeki munka hozta össze. A kiállításon vásár is alakult a kiállítók és a látogatók között. Első díjat a tantestület könyvajándékát, pekingi kacsákat kiállító gyermek kapta. A második díj pedig a buzgalom és lelkesedés jutalmaként a legszegényebb kislánynak jutott a pántlikás cicáért. A gyermekek által rendezett kiállítás következményeként a felnőttek elhatározták, hogy ősszel ők is rendeznek állatkiállítást. A Kiskunfélegyházán végzett tanítók bajtársi egyesülete I. évi május 15-én tartotta alakuló gyűlését a Tanítók Háza tanácstermében. A nagyszámban megjelentek elhatározták az egyesület megalakulását. Felkérik az érdekelteket, hogy csatlakozásukat a következő címre jelentsék be : Ravasz Illés, Budapest, I., Alkotás utca 49/b. Előadás a Nemzetek Szövetségéről. A magyar közvélemény általában nem bír azzal a kellő tájékozottsággal a Nemzetek Szövetségéről, hogy megfelelő tárgyilagossággal tudná elbírálni ennek a nagy nemzetközi szervezetnek értékét és működését. Épp ezért hasznos szolgálatot tesznek a nemzetközi békés együttműködésnek azok az előadások, melyeket az utóbbi időben vitéz Nagy Iván dr. a kultuszminisztérium egyetemi ügyosztályába beosztott kir. s. tanfelügyelő tartott a Népszövetség szervezetéről és működéséről. Az előadó állami ösztöndíjjal hosszabb időt töltött kint Genfben, ahol alkalma volt közvetlen közelből megfigyelni a Népszövetség tevékenységét. Tanulmányútja eredményeként az elmúlt hónapokban a pécsi és a szegedi tudományegyetemeken és a miskolci szabadegyetemen, majd legutóbb május 11-én a Magyar Külügyi Társaság rendezésében Budapesten mutatta be a Népszövetség propaganda-osztálya által készített diapozitíveket és egy 200 méteres filmet a Nemzetek Szövetségének életéről. Kísérő előadásában összefoglalóan ismertette azokat a törekvéseket, amelyek az elmúlt századokban egy békeorganizáció létrehozására irányultak és melyek eredményekép született meg a világháború pusztításaiban kifáradt emberiség kívánságaként a Nemzetek Szövetsége. Tájékoztatást nyújtott az egyes szövetségi szervek felépítéséről és munkájáról is, így különösen a hágai Állandó Nemzetközi Bíróság és a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal, valamint a Szellemi Együttműködés Nemzetközi Intézete tevékenységéről. Kifejtette azokat a gazdasági, szociális és humanitárius eredményeket, melyeket az elmúlt több mint 10 év alatt a Szövetségnek sikerült elérnie, de rámutatott arra is, hogy különösen a kisebbségek hatásosabb védelme terén még nem teljesítette feladatát kifogástalanul, a szerződések revíziójával szemben pedig határozottan lanyha magatartást tanúsít a Szövetség. Befejezőül rámutatott az előadó, hogy a magyarság szempontjából akkor válik csak igazán súlyosan értékelhetővé e nagy organizáció munkássága, ha tevékenysége nemcsak általában a békére, hanem az igazságos békére fog irányulni. A Gyümölcstermelők Országos Egyesülete szállítja a jamboreen résztvevő cserkészek részére a gyümölcsöt. A Gyümölcstermelők Országos Egyesülete április 4-én előbb szaktanácsi, aztán igazgatósági ülést tartott Gyömörey György főispán elnöklésével. Mindkét ülés főleg elvi kérdéseket tárgyalt. A tárgyalásokból megállapítható, hogy az Egyesület megalakulása és eddigi szereplése országszerte rokonszenvvel találkozott, aminek fő oka az, hogy a gyümölcstermesztés és értékesítés szükséges intenzitása és egysége most már remélhető, mert az Egyesület céltudatos közös munkára készteti a gyümölcstermelés terén működő összes társadalmi tényezőket. Mint érdekes konkrétumot említjük meg, hogy az igazgatósági ülésen az elnök bejelentette, hogy az Egyesület megkapta a kizárólagos jogot arra, hogy a gödöllői cserkész-világösszejövetelen — A Világ Jamboreen — az ott megjelenő 40—50 ezer cserkész részére a gyümölcsellátásról gondoskodjék. Dalosünnepély Pakson, Paks község iskolán kívül népművelési bizottsága 1933. évi május 14-én az «Erzsébet» szálloda nagytermében a dunaföldvári járás területén működő dalosegyesületek bevonásával dalosünnepélyt rendezett. A dalosünnepélyen részt vett a bölcskei daloskör Horváth Gyula vezénylete mellett, továbbá a dunaföldvári Törekvés Dalárda Gyaraky Irén, a dunaszentgyörgyi ref. énekkar Szabó Gyula, a Gerjeni Daloskör Györffy József, a nagydorogi Polgári Dalkör Imreh Károly és a németkéri r. kath. Egyházi Vegyeskar Welsch Károly karnagysága mellett. Szerepelt még a paksi Iparos Dalárda Székely Sándor és a paksi r. kath. Egyházi Vegyeskar dr. Rézbányay Dezső karnagy vezényletével, végül a paksi Ref. Dalárda Fügyi József vezénylete mellett. A műsor a Himnusszal kezdődött és Ja Hiszekeggyel fejeződött be. Mindkettőt a résztvevő dalárdák egyesített 200 tagú férfikara énekelte. A Himnusz után Polgár István járási főszolgabíró üdvözölte a megjelenteket, majd Szévald Oszkár a vármegyei iskolánkívüli népművelési bizottság elnöke, vármegyei alispán üdvözölte a dalosünnepély közönségét tartalmas és lelkes megnyitóbeszéddel. A Hiszekegy eléneklése előtt dr. Téglássy Béla, a kerület országgyűlési képviselője szép beszédben köszöntötte a szereplő dalárdákat a Budai Dalárda igazgató választmánya nevében ; utána dr. Halmos Andor kir. tanfelügyelő, a vármegyei iskolán kívüli népművelési bizottság ügyv. elnöke kiosztotta a dalárdáknak a szereplésüket igazoló emléklapokat. Az ünnepélyen, amelyen kevés kivétellel magyar nép- és műdalokat adtak elő. Paks és környékének tekintélyes számú intelligenciája és népe oly nagyszámban vett részt, hogy sokan kiszorultak a szálloda előtti térre. A dalosünnepély Paks kultúréletében igen jelentős esemény volt és mind a szereplők, mind pedig a hallgatókozóség jó emlékében mély nyomokat hagyott maga után