Néptanítók lapja 75. évfolyam, 1942

1942-08-15 / 16. szám

7­5­4- 1942 . 15. SZÁM. rendek készítési módját, tojásíró vidékeken megtanítjuk a hímes tojás készítését. Általában minden hagyományt védeni, ápolni, megtar­tani, az újabb nemzedéknek továbbszármaztatni kell, míg az nem egészségtelen, vagy erkölcste­len hisz ezek mindegyike egy-egy erős szál, mely népünket az ősi röghöz fűzi, ősi erkölcsé­ben megtartja. Szülői értekezlet, népművelési előadás kisérő­műsorául előadhatjuk a községbeli népszokáso­kat, változtatás nélkül, de szép hangsúllyal, énekkel, az öregektől megtudakolt, régi teljes formában. Pár bevezető szóval kiemeljük azok szépségét, megemlékezünk elődeinkről, akik ezek nélkül a szokások nélkül nem is érezték volna teljesnek az ünnepet. Minden igyekezetünkkel legyünk azon, hogy hagyományainkat a község közös kincsének, tudományának tekintsék s büszkék legyenek rá. Reméljük, hogy ha a hat évfolyamú népis­kolának nem is volt ideje, a nyolcosztályos bi­zonyosan ráér majd arra, hogy összegyűjtve, összefűzve megmentse s eredeti helyén meg­tartsa népünk hagyományos szokásait, a ma­gyarság életének eme ragyogó szép gyöngysze­meit. NÉPTANÍTÓK LAPJA ESZTÉTIKAI NEVELÉS A NÉPISKOLÁBAN írta : ÁRPÁSSY GYUL.A­ ­Z ESZTÉTIKAI NEVELÉS célja a szépérzék fejlesztése, az ízlés ápolása. A hajlam, a készség min­den gyermek lelkében megvan, a nevelő szépérzékétől és bölcs eljárásától függ, hogy mennyire tudja ezt a csírát kifejleszteni. A szépérzék kifejlesztése azért nagy jelentő­ségű, mert akinek ízlése van, az tud örülni a szépnek, mely viszont a lelkében eleven érzést kelt. Ezt az érzést nem pótolja semmi, de ezt az érzést rá sem lehet erőszakolni senkire. Az a tanító, aki a feladatot úgy oldaná meg, hogy szavakkal áradozik a gyermek előtt a szép dol­gok szépségéről, a­ gyermeket legtöbbször ha­zug érzelmek fitogtatására tanítja. A tanítónak óvatosan, gyöngéden kell fejleszteni a gyer­mek ízlését, inkább csak alkalmat ad neki a megnyilatkozásra és főkép arra törekszik, hogy eltávolítsa útjából az akadályokat, a szándé­kos oktatásnak még látszatát is kerülve. A gyermek nem érzéketlen a szép iránt, ellen­kezőleg, az érdekek távol esvén lelkétől, épp az ő lelke alkalmas a szép hatásának megérzésére. Ha a­­gyermek valami "iránt még nem mutat fogékonyságot, türelmesen kell várnia, míg a gyermek lelke megnyílik, s ezt a pillanatot kell megragadnia. Ekkor is néha egy-egy szó vagy mozdulat elég lesz, hogy a gyermek figyelmét a szépre irányítsa és a benyomást gyöngéd mó­don erősítse.­ Az ízlés, a szépnek megérzése ugyanaz eszté­tikai téren, ami a lelkiismeret az erkölcsi vi­lágban, így az esztétikai képzés az érzelmi világgal van szoros kapcsolatban. Éppen azért nem külön tantárgy, mint ahogyan az erkölcsi nevelés sem az, így az ízlés nem szabályokkal, hanem valóságos példákon, megérzéssel és át­éléssel fejleszthető. Az ízlés fejlesztésére nagy befolyása van magának a szülői háznak és a tanulók körében élők gondolkodásmódjának. A rend- és tisz­taságszeretet alapjának a megvetése egyenesen a család feladata. A ház berendezése, udvara, bármily egyszerű is, a rendnek és a tisztaság­nak nemcsak egészségtani, de a tanulók ízlésé­nek fejlesztése szempontjából sem volna sza­bad belőle hiányozni. A szülők ezirányú nevelését támogatja, sok esetben azonban pótolja is az iskola. Az esztétikai nevelés szempontjából igen nagy jelentősége van az iskola épületének, de az iskola épülete is fejleszti a gyermek ízlését. Nagyon fontos szerepet játszik ebből a szem­pontból az épület környezete is. Tágas, fásított telken, virágoskerttel övezett iskolaépület esz­tétikai hatása máris bizonyosra vehető. Ellen­ben például kőrakások közé szorított iskola­épület ilyen szempontból szóba sem jöhet. Az iskola külső és belső falainak meszelése, festése s ezeknek épsége is hozzátartozik az esztétikai neveléshez. Piszkos, kopott falak, vagy rosszul választott színek nagyon hátrál­tatják az ízlés fejlesztését. Az esztétikai nevelés eredményessége érde­kében ügyeljünk az iskola tantermének, folyo­sóinak rendjére, tisztaságára, díszítésére. A szépérzékre nevelés természetes követelménye az iskola egész területének tisztántartása. A ta­karításnak minden tekintetben kifogástalannak kell lennie. Ugyanakkor nem szabad megtűrni sem a tanteremben, sem a folyosókon a tanu­lók elhullatott papírdarabjait vagy másféle szemetelését. A tisztaság fenntartásába őket is bele kell nevelni, ami azt jelenti, ha rendetlen­séget, szemetet látnak, minden figyelmeztetés nélkül teremtsenek rendet, szedjék fel a sze­metet. Tegyük otthonossá és kedvessé tantermün­ket művészi képek és virágok elhelyezésével. A szépnek elsőrendű tényezője a nagyvonalú­ság és az egyszerűség. Akármilyen szép is ön­magában valami, ha az előbbi feltételek hiá­nyoznak belőle, már nem lehet szép. Azért a tantermek és folyosók díszítőelemeinek meg­válogatásában állandóan tartsuk szem előtt, hogy szépségre éhes tanulóink lelkét a magyar nép- és képzőművészet legnagyobb alkotásai­nak bemutatásával kell táplálnunk és erősíte­nünk. Inkább semmit sem függesszünk iskol 1 Tanterv és Utasítások a népiskolák számára. 110. 1.

Next