Néptanítók lapja 75. évfolyam, 1942

1942-07-01 / 13. szám

NÉPTANÍTÓK LAPJA * 1942 . 13. SZÁM. 631 A TAXMEK­ET ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNNK FŐBB ELVEI • Írta : ÁRPÁSSY GYULA­ ANTERVÜNK és annak egy­séges értelmezése és végrehaj­tása céljából készített Útmutatá­sok az ország bármely részére mű­ködő, egy- vagy többtanítós iskolára nézve ugyan­azt tartalmazzák, mert hiszen minden iskolának lényegben ugyanazt és ugyanazzal a célkitűzés­sel kell tanítania. A lényegen és a célkitűzésen a helyi viszonyok sem változtathatnak semmit, de a tanítási anyagnak részletekig menő kivá­lasztása, elrendezése, a feldolgozásához szük­séges módszeres eljárás kitűzése minden ta­nítónak olyan egyéni feladata, amelyet csak a helyi viszonyok alapos mérlegelése után tud megoldani. Ha helyes időmegállapítással ké­szül a tanmenet, sohasem érhetnek bennünket váratlan meglepetések. Viszont az időnek nem elég gondos megállapítása azzal járhat, hogy bizonyos anyagrészek alapos elvégzésére nem jut elegendő időnk. Az elnagyolt munkának pedig értéke nincs és a tanulókat is felületes­ségre neveli. A tanmenet készítésekor először számításba kell vennünk, hogy hány osztályt tanítunk s mennyi a rendelkezésre álló tanítási idő. A Tantervben levő óraterv megmutatja, hogy osztályonként az egyes tárgyakat heti hány órában, illetve félórában kell tanítanunk. Az­után megállapítjuk, hogy az utolsó öt év alatt átlag hány tanítási hetünk volt. Ennek alap­ján számítsuk ki, hogy évente hány tanítási óra áll rendelkezésünkre az egyes tárgyakból. Utána állapítsuk meg, hogy ebből hány órára osztunk be új anyagot és hányat szánunk összefoglalásra, ismétlésre, begyakorlásra. Ez utóbbit a tárgyak, a tanulóink korának, ér­telmi fejlettségének, életkörülményeinek figye­lembevételével határozzuk meg. Ezt követően kiválogatjuk a tantervi anyag­ból — különösen fontos ez, ha osztatlan iskolá­ban tanítunk — azokat az egységeket, amelyek tanulóink életviszonyainak legmegfelelőbbek. A válogatáskor természetesen szem előtt kell tartanunk a tanítási célt, hogy az anyagot en­nek veszélyeztetése nélkül válasszuk ki. Elő­fordulhat az is, hogy a helyi körülmények, adottságok olyan ismeretek tanítását is kí­vánják, ami nincs a tantervi anyag között, ilyen esetekben tanmenetünkbe felvehetjük a föltétlen kívánatos egységeket. Ilyen esetben a Megjegyzés rovatban meg kell okolnunk en­nek szükségességét, hogy a tanmenet felü­l­vizsgálói elbírálhassák igazunkat. Az egy tárgyból egy osztályra kiválasztott anyagot, a tárgy természete szerint részekre, szakaszokra, módszeres egységekre tagoljuk. A módszeres egységek megállapításakor gon­dolnunk kell arra, hogy egyik-másik anyag­rész nehezebb, mert több benne az ifj fogalom vagy körülményesebb a feldolgozása, tehát több időt kivon, mint egy terjedelemben ugyanolyan anyag, melyben ezek a nehézsé­gek nincsenek. Az ilyen szempontok szerint történt anyag­összeállítás után következik azoknak hóna­pokra, hetekre való elrendezése. Ez a munka nem végezhető el egyszerre valamennyi tan­tárggyal, hanem először annak a tantárgynak anyagát osztom be, amely legtöbb elemet szol­gáltat az illető osztály részére megjelölt szem­lélődési kör betöltéséhez. Ez a tantárgy az alsó tagozatban (I—IV. osztályban) a beszéd- és ér­telemgyakorlatok, a felső tagozatban (V—VIII. osztályban) a történelem és a földrajz, mert ezek a tárgyak állnak nemzeti működésünk középpontjában. Ezeket követi a természet és a társadalom életrendjének megismertetéséhez anyagot szol­gáltató tantárgyak rendezése, majd utána kö­vetkezik az olvasás, írás, fogalmazás, nyelvi ismeretek, számolás és mérés, ének, rajz, kézi­munka és testnevelés menetének megállapítása. Tanmenetünk készítésekor szem előtt kell tartanunk az időszerűséget, a logikai szem­pontot és a koncentráció elvét. a) Az időszerűség azt kívánja, hogy min­den anyagot a maga idejében tanítsunk. Esze­rint a karácsonyra vonatkozó anyagot kará­csony előtt vagy közvetlen utána, a húsvétra vonatkozó anyag húsvét előtt vagy közvetlen utána stb- kerül szóba. Gondoljunk arra is, hogy vannak a községnek meghatározott idő­ben tartott más helyi ünnepei, például a búcsú. De ugyancsak idetartoznak például a nemzeti ünnepek, a sorozás, a bevonulás stb. időpont­jának szem előtt tartása is. Az időszerűség azt is jelenti, hogy minden évszakban arról beszélgessünk, amit akkor szemléltethetünk, megfigyelhetünk. Sőt ugyan­azon tanítási egység több évszakban is fel­színre kerülhet. Például a kertről, annak életé­ről télen, tavasszal és őszkor is beszélget­hetünk. b) Figyelembe kell vennünk a logikai szem­pontot. Az anyagot úgy kell elrendeznünk, hogy minden tételünk, módszeres egységünk az előző tétellel, egységgel szerves összefüg­gésben legyen. De jelenti azt is, hogy ha anya­gunk megértéséhez valamely más tárgy egyik részlete szükséges, akkor az utóbbi határozza meg a módszeres egység helyét a tanmenetben. c) A tudat egysége megkívánja, hogy mindaz, amit tanulunk, egymással összefüg­gésbe kerüljön. Az értelemben csak az marad meg, ami összefüggő egészben illeszkedett bele.

Next