Néptanítók lapja 75. évfolyam, 1942
1942-07-01 / 13. szám
NÉPTANÍTÓK LAPJA * 1942 . 13. SZÁM. 631 A TAXMEKET ÖSSZEÁLLÍTÁSÁNNK FŐBB ELVEI • Írta : ÁRPÁSSY GYULA ANTERVÜNK és annak egységes értelmezése és végrehajtása céljából készített Útmutatások az ország bármely részére működő, egy- vagy többtanítós iskolára nézve ugyanazt tartalmazzák, mert hiszen minden iskolának lényegben ugyanazt és ugyanazzal a célkitűzéssel kell tanítania. A lényegen és a célkitűzésen a helyi viszonyok sem változtathatnak semmit, de a tanítási anyagnak részletekig menő kiválasztása, elrendezése, a feldolgozásához szükséges módszeres eljárás kitűzése minden tanítónak olyan egyéni feladata, amelyet csak a helyi viszonyok alapos mérlegelése után tud megoldani. Ha helyes időmegállapítással készül a tanmenet, sohasem érhetnek bennünket váratlan meglepetések. Viszont az időnek nem elég gondos megállapítása azzal járhat, hogy bizonyos anyagrészek alapos elvégzésére nem jut elegendő időnk. Az elnagyolt munkának pedig értéke nincs és a tanulókat is felületességre neveli. A tanmenet készítésekor először számításba kell vennünk, hogy hány osztályt tanítunk s mennyi a rendelkezésre álló tanítási idő. A Tantervben levő óraterv megmutatja, hogy osztályonként az egyes tárgyakat heti hány órában, illetve félórában kell tanítanunk. Azután megállapítjuk, hogy az utolsó öt év alatt átlag hány tanítási hetünk volt. Ennek alapján számítsuk ki, hogy évente hány tanítási óra áll rendelkezésünkre az egyes tárgyakból. Utána állapítsuk meg, hogy ebből hány órára osztunk be új anyagot és hányat szánunk összefoglalásra, ismétlésre, begyakorlásra. Ez utóbbit a tárgyak, a tanulóink korának, értelmi fejlettségének, életkörülményeinek figyelembevételével határozzuk meg. Ezt követően kiválogatjuk a tantervi anyagból — különösen fontos ez, ha osztatlan iskolában tanítunk — azokat az egységeket, amelyek tanulóink életviszonyainak legmegfelelőbbek. A válogatáskor természetesen szem előtt kell tartanunk a tanítási célt, hogy az anyagot ennek veszélyeztetése nélkül válasszuk ki. Előfordulhat az is, hogy a helyi körülmények, adottságok olyan ismeretek tanítását is kívánják, ami nincs a tantervi anyag között, ilyen esetekben tanmenetünkbe felvehetjük a föltétlen kívánatos egységeket. Ilyen esetben a Megjegyzés rovatban meg kell okolnunk ennek szükségességét, hogy a tanmenet felülvizsgálói elbírálhassák igazunkat. Az egy tárgyból egy osztályra kiválasztott anyagot, a tárgy természete szerint részekre, szakaszokra, módszeres egységekre tagoljuk. A módszeres egységek megállapításakor gondolnunk kell arra, hogy egyik-másik anyagrész nehezebb, mert több benne az ifj fogalom vagy körülményesebb a feldolgozása, tehát több időt kivon, mint egy terjedelemben ugyanolyan anyag, melyben ezek a nehézségek nincsenek. Az ilyen szempontok szerint történt anyagösszeállítás után következik azoknak hónapokra, hetekre való elrendezése. Ez a munka nem végezhető el egyszerre valamennyi tantárggyal, hanem először annak a tantárgynak anyagát osztom be, amely legtöbb elemet szolgáltat az illető osztály részére megjelölt szemlélődési kör betöltéséhez. Ez a tantárgy az alsó tagozatban (I—IV. osztályban) a beszéd- és értelemgyakorlatok, a felső tagozatban (V—VIII. osztályban) a történelem és a földrajz, mert ezek a tárgyak állnak nemzeti működésünk középpontjában. Ezeket követi a természet és a társadalom életrendjének megismertetéséhez anyagot szolgáltató tantárgyak rendezése, majd utána következik az olvasás, írás, fogalmazás, nyelvi ismeretek, számolás és mérés, ének, rajz, kézimunka és testnevelés menetének megállapítása. Tanmenetünk készítésekor szem előtt kell tartanunk az időszerűséget, a logikai szempontot és a koncentráció elvét. a) Az időszerűség azt kívánja, hogy minden anyagot a maga idejében tanítsunk. Eszerint a karácsonyra vonatkozó anyagot karácsony előtt vagy közvetlen utána, a húsvétra vonatkozó anyag húsvét előtt vagy közvetlen utána stb- kerül szóba. Gondoljunk arra is, hogy vannak a községnek meghatározott időben tartott más helyi ünnepei, például a búcsú. De ugyancsak idetartoznak például a nemzeti ünnepek, a sorozás, a bevonulás stb. időpontjának szem előtt tartása is. Az időszerűség azt is jelenti, hogy minden évszakban arról beszélgessünk, amit akkor szemléltethetünk, megfigyelhetünk. Sőt ugyanazon tanítási egység több évszakban is felszínre kerülhet. Például a kertről, annak életéről télen, tavasszal és őszkor is beszélgethetünk. b) Figyelembe kell vennünk a logikai szempontot. Az anyagot úgy kell elrendeznünk, hogy minden tételünk, módszeres egységünk az előző tétellel, egységgel szerves összefüggésben legyen. De jelenti azt is, hogy ha anyagunk megértéséhez valamely más tárgy egyik részlete szükséges, akkor az utóbbi határozza meg a módszeres egység helyét a tanmenetben. c) A tudat egysége megkívánja, hogy mindaz, amit tanulunk, egymással összefüggésbe kerüljön. Az értelemben csak az marad meg, ami összefüggő egészben illeszkedett bele.