Néptanítók lapja 75. évfolyam, 1942
1942-10-01 / 19. szám
934 1942 . 19. SZÁM. Nemzetvédelmi Kereszt adományozása. Magyarország Főméltóságú Kormányzója Budapesten, 1942. évi július hó 29. napján kelt legfelsőbb elhatározásával vitéz Derencsényi Miklós ungvári, ungi közigazgatási kirendeltségi kir. tanfelügyelőnek a Nemzetvédelmi Keresztet adományozta. A Kormányzó Vz eberhárdi Patkó Olivér okányi tanítónak a Nemzetvédelmi Keresztet adományozta. Kitüntetés: Urbányi C. József székesfővárosi nép- és ipariskolai felügyelő, a székelyhadosztály v. tisztje, a katolikus írók és hírlapírók Pázmány-egyesületének igazgatósági tagját a Kormányzó Úr Nemzetvédelmi Kereszttel tüntette ki. Pro patria. Ifj. Hága József paksi községi tanító, tartalékos honvéd zászlós életének 29., tanítói működésének 5. évében az orosz harctéren folyó évi augusztus hó 7-én hősi halált halt. — Ifj. Baán Géza banktisztviselő, hadapródőrmester, Baán Géza vasvári igazgatótanító fia, ifjú életének 24. évében folyó évi augusztus hó 13-án az orosz harctéren, a Don mellett vívott ütközetben hősi halált halt. — Vaskovits János kdp.-őrmester, nagyhindi kántortanító a Don-menti harcokban augusztusban hősi halált halt. Tanító sikere, Czéh Sándor győrszemerei evangélikus kántortanító részt vett a „Múzsa" könyv- és zeneműkiadó által rendezett országos magyarnóta-pályázaton s „Kis őszi ének" c. dalával a II/a. díjat nyerte. A kitüntetett művet az ősz folyamán mutatják be Budapesten hangverseny keretében. Halálozás, özv. Borsody Vidorné sz. hétkrátai. Laczkovich Aranika nagykörűi á.l. el. iskolai tanítónő f. évi szeptember hó 10 én, hosszas szenvedés és a szentkenet szentségének felvétele után áldásos, munkás életének 61. évében jóságos lelkét a Teremtőnek visszaadta. TANÍTÓK TANÁCSADÓJA A tanítók családi pótléka. A méltányosság alapján engedélyezhető családi pótlékra vonatkozó jogszabályokat és joggyakorlatot már ismertettük. E közleményünket kiegészítjük a méltányosság alapján engedélyezhető családi pótlék összegének megállapítását tartalmazó jogszabály ismertetésével. A 8500/1941. M. E. számú rendelet II. fejezete 8. §-ának (1) bekezdése szerint a tanító(nő) részére törvényes édesanyja, édesanyja vagy szülőtlen törvényes unokája után engedélyezhető családi pótlék összege — az 1941. évi december hó 1-étől kezdve — havi 12 %. Jogszabályaink — a családi pótlékra való igényjogosultság szempontjából — a köztisztviselőket négy csoportra osztják. A népiskolai tanerőket — a családi pótlékra való igényjogosultság tekintetében — a 9000/1927. M. E. számú rendelet I. fejezetének 8. pontja az említett négy csoport közül az elsőbe sorolja. [Az első csoportba való sorolásnak az a jelentősége, hogy a tanítók az első csoportba tartozó közalkalmazottakat megillető, tehát a legmagasabb öszszegű családi pótlékot kapják, igényjogosultság esetén. A családi pótlékra való igényjogosultság azt jelenti, hogy a tanító(nő) a törvényes előfeltételek fennforgása esetén követelheti az őt megillető családi pótlék kiszolgáltatását, azaz családi pótlékának folyósítása érdekében közigazgatási jogsegélyt vehet igénybe. A tanítónak — a törvényes előfeltételek megléte esetén — igénye van családi pótlékra: a) gyermeke után; b) felesége után. A tanítónő — a megkívánt előfeltételek fennforgása esetén is — csak a következő esetekben emelhet igényt családi pótlékra: 1. ha gyermeke apja meghalt, vagy holttányilváníttatott; 2. ha gyermeke apja teljesen keresetképtelen és semmiféle állandó ellátása vagy jövedelme nincs; 3. ha a tanítónő a gyermek apjától különváltan él és igazolja, hogy a gyermek az ő gondviselése alatt áll, és hogy eltartásáról ő gondoskodik (1912: XXXV. t.e. 4. §-ának (1) bekezdése). A gyermek apja nem keresetképtelen, ha időközi keresettel bír, vagy ha keresete igen alacsony összeget ér el. Nem keresetképtelen a gyermek apja, ha csak azért nincs keresete, mert nem juthat foglalkozáshoz. A gyermek apjának keresetképtelenségét foglalkozásához mérten bírálják el: tisztviselőnél szellemi keresetképtelenségről, fizikai munkásnál testi keresetképtelenségről lehet szó. Az 1912: XXXV- t.-c 4. §-ának miniszteri indokolása szerint a „különváltan"élés alatt nemcsak azokat az eseteket kell érteni, amikor a házastársak nem élnek együtt, hanem azokat az eseteket is, amikor házasságukat jogérvényesen felbontották. Ha a tanítónő férjhez megy, a gyermekeik után a fenti esetekben szerzett családi pótlékra való igényjogosultságát nem veszti el (1912. évi XXXV. t.-c. 4. §-ának (2) bekezdése). Ezt a rendelkezést— természetesen —így kell értelmezni, hogy a tanítónő a családi pótlékra való igényjogosultságát csak abban az esetben nem veszti el, ha olyanhoz megy férjhez, aki családi pótlékra nem igényjogosult. Ha a tanítónő új férje családi pótlékra igényjogosult, a tanítónő-feleségétől származó gyermekek mint mostohagyermekek után a férj részesül családi pótlékban- Egy gyermek után csak egy közszolgálati alkalmazott bírhat családi pótlékra való igényjogosultsággal (tehát vagy a férj, vagy a feleség mint édes-, illetve mostohaatya, vagy mintédesanya). (Folytatjuk.) Dr. Horváth Zoltán: NÉPTANÍTÓK LAPJA