Néptanítók lapja 75. évfolyam, 1942

1942-10-01 / 19. szám

93­4 1942 . 19. SZÁM. Nemzetvédelmi Kereszt adományozása. Ma­gyarország Főméltóságú Kormányzója Buda­pesten, 1942. évi július hó 29. napján kelt leg­felsőbb elhatározásával vitéz Derencsényi Mik­lós ungvári, ungi közigazgatási kirendeltségi kir. tanfelügyelőnek a Nemzetvédelmi Keresz­tet adományozta. A Kormányzó Vz eberhárdi Patkó Olivér okányi tanítónak a Nemzetvédelmi Keresztet adományozta. Kitüntetés: Urbányi C. József székesfővárosi n­ép- és ipariskolai felügyelő, a székelyhadosz­tály v. tisztje, a katolikus írók és hírlapírók Pázmány-egyesületének igazgatósági tagját a Kormányzó Úr Nemzetvédelmi Kereszttel tün­tette ki. Pro patria. Ifj. Hága József paksi községi tanító, tartalékos honvéd zászlós életének 29., tanítói működésének 5. évében az orosz harc­téren folyó évi augusztus hó 7-én hősi ha­lált halt. — Ifj. Baán Géza banktisztviselő, had­apródőrmester, Baán Géza vasvári igazgató­tanító fia, ifjú életének 24. évében folyó évi augusztus hó 13-án az orosz harctéren, a Don mellett vívott ütközetben hősi halált halt. — Vaskovits János k­dp.-őrmester, nagyhindi kán­tortanító a Don-menti harcokban augusztusban hősi halált halt. Tanító sikere, Czéh Sándor győrszemerei evangélikus kántortanító részt vett a „Múzsa" könyv- és zeneműkiadó által rendezett országos magyarnóta-pályázaton s „Kis őszi ének" c. da­lával a II/a. díjat nyerte. A kitüntetett művet az ősz folyamán mutatják be Budapesten hang­verseny keretében. Halálozás, özv. Borsody Vidorné sz. hétkrátai. Lacz­kovich Aranika nagykörűi á­.l. el. iskolai tanítónő f. évi szeptember hó 10 én, hosszas szenvedés és a szentkenet szentségének felvétele után áldásos, munkás életének 61. évében jóságos lelkét a Teremtőnek visszaadta. TANÍTÓK TANÁCSADÓJA A tanítók családi pótléka. A méltányosság alapján engedélyezhető csa­ládi pótlékra vonatkozó jogszabályokat és jog­gyakorlatot már ismertettük. E közleményün­ket kiegészítjük a méltányosság alapján enge­délyezhető családi pótlék összegének megálla­pítását tartalmazó jogszabály ismertetésével. A 8500/1941. M. E. számú rendelet II. fejezete 8. §-ának (1) bekezdése szerint a tanító(nő) részére törvényes édesanyja, édesanyja vagy szülőtlen törvényes unokája után engedélyezhető családi pótlék összege — az 1941. évi december hó 1-étől kezdve — havi 12 %. Jogszabályaink — a családi pótlékra való igényjogosultság szempontjából — a köztiszt­viselőket négy csoportra osztják. A népiskolai tanerőket — a családi pótlékra való igényjogo­sultság tekintetében — a 9000/1927. M. E. számú rendelet I. fejezetének 8. pontja az említett négy csoport közül az elsőbe sorolja. [Az első cso­portba való sorolásnak az a jelentősége, hogy a tanítók az első csoportba tartozó közalkal­mazottakat megillető, tehát a legmagasabb ösz­szegű családi pótlékot kapják, igényjog­osult­ság esetén. A családi pótlékra való igényjogo­sultság azt jelenti, hogy a tanító(nő) a törvé­nyes előfeltételek fennforgása esetén követel­heti az őt megillető családi pótlék kiszolgálta­­tását, azaz családi pótlékának folyósítása érde­kében közigazgatási jogsegélyt vehet igénybe.­ A tanítónak — a törvényes előfeltételek meg­léte esetén — igénye van családi pótlékra: a) gyermeke után; b) felesége után. A tanítónő — a megkívánt előfeltételek fennforgása esetén is — csak a következő esetekben emelhet igényt családi pótlékra: 1. ha gyermeke apja meghalt, vagy holttányilváníttatott; 2. ha gyermeke apja teljesen keresetképtelen és semmiféle állandó ellátása vagy jövedelme nincs; 3. ha a tanítónő a gyermek apjától különváltan él és igazolja, hogy a gyermek az ő gondviselése alatt áll, és hogy eltartásáról ő gondoskodik (1912: XXXV. t.­e. 4. §-ának (1) bekezdése). A gyermek apja nem keresetképtelen, ha időközi keresettel bír, vagy ha keresete igen alacsony összeget ér el. Nem keresetképtelen a gyermek apja, ha csak azért nincs keresete, mert nem juthat foglalko­záshoz. A gyermek apjának keresetképtelensé­gét foglalkozásához mérten bírálják el: tiszt­viselőnél szellemi keresetképtelenségről, fizikai munkásnál testi keresetképtelenségről lehet szó. Az 1912: XXXV- t.-c­ 4. §-ának miniszteri in­­dokolása szerint a „különváltan"­élés alatt nem­csak azokat az eseteket kell érteni, amikor a házastársak nem élnek együtt, hanem azokat az eseteket is, amikor házasságukat jogérvénye­sen felbontották. Ha a tanítónő férjhez megy, a gyermekei­k­ után a fenti esetekben szerzett családi pótlékra való igényjogosultságát nem veszti el (1912. évi XXXV. t.-c. 4. §-ának (2) bekezdése). Ezt a ren­delkezést— természetesen —­­így kell értelmezni, hogy a tanítónő a családi pótlékra való igény­jogosultságát csak abban az esetben nem veszti el, ha olyanhoz megy férjhez, aki családi pót­­lékra nem igényjogosult. Ha a tanítónő új férje családi p­ótlékra igényjogosult, a tanítónő-fele­ségétől­ származó gyermekek mint mostoha­gyermekek után a férj részesül családi pótlék­ban- Egy gyermek után csak egy közszolgálati alkalmazott bírhat családi pótlékra való igény­jogosultsággal (tehát vagy a férj, vagy a fele­ség mint édes-, illetve mostohaatya, vagy mint­­édesanya). (Folytatjuk.) Dr. Horváth Zoltán: NÉPTANÍTÓK LAPJA

Next